Budapest felől közelítve a Dunakanyar bal oldali nyitó települése, Verőce. Ha egy kicsit messzebbre tekintünk a Duna-parti vendéglátóhelyek és a kerékpárút mindig forgalmas sávjától, Magyarkúton idilli kirándulóhelyet találunk. A község külterületi részei – Magyarkút, Aranyoskút – nem mindig voltak a Börzsöny szabadon látogatható kirándulóhelyei. A 19. század vége előtt a püspökség és a nagymarosi uradalom elzárt erdőbirtokai feküdtek itt.

1889-ben, a Verőce fellendítésében szerepet játszó, főként budapesti nyaralótulajdonosok, mint például a vasgyáros Swadló Ferenc (aki mellesleg Verőcén borászkodott is), lánya gyógyulásáért forrást emelt. Magyarkút szíve, a megépülő Irma-forrás és az 1900-as évek elején felavatott drégelypalánki vasútvonal magyarkúti állomásai a fellendülő turistaforgalmat szolgálták. Az ezt követő időszakban a majálisozó tömeg vette birtokba, ami az egykori szocialista világban is fő attrakciója volt a szabadidő eltöltésének.

1 / 14

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Kapcsolódó cikkek

Könnyen elérhető börzsönyi panoráma a Lokó-pihenőnél

Tovább

Felejthetetlen panorámák a Börzsöny déli tájékán

Tovább

A harmincas évek után gomba módra szaporodó nyaralók, üdülők gondoskodtak Magyarkút benépesítéséről. Az egyre növekvő látogatottsághoz vendéglátóhely is dukált, amit a magyarkúti csárda testesített meg. Az 1930-as Váci Hírlap így jellemezte a helyet: „Ahol megszámlálhatatlan pohár sörök tűntek el a jó országúti portól kitikkadt torkokon”. Az idők során a hangulat ugyan változott, de a helyszín maradt, napjainkban a gyermekes családok „szabadidőparkja”. Tavaly januárban adták át az Országos Kéktúra (Nagymaros és Nógrád közötti OKT-szakasz) itteni állomásának játszóterét, melyet pályázati pénzből koordinált az Ipoly Erdő Zrt.

Összességében minden feltétel adott egy kellemes túra indításához.

A minimális szintkülönbséget bejáró könnyű körtúra vadregényes természeti környezete, gyönyörű, ligetes szálfaerdői révén mégsem hagynak hiányérzetet bejáróikban.

2 / 14

Fotó: dr. Kocsis Tünde

A kéktúraállomás pecsételőhelye a Pipás kocsma kerítésén található. Miután megtettük a szükséges előkészületeket, magunkhoz vettünk némi elemózsiát, a kék négyzet jelen indultunk el a játszótér bal oldalán. Egy rakodó mellett pár méternyire fel is tűnik a Kék jól ismert útjelző oszlopa (Magyarkúti letérő), mely balra irányított minket.

A Keskeny-bükki-patak csordogáló vizét átugorva, a Vizkelety Lászlóról elnevezett szakaszon kezdtük meg az emelkedést. A 70 éves Kéktúra-mozgalom egyik kezdeményezője méltó névadója az útvonalnak. Jól járható széles földúton kapaszkodtunk felfelé a Magas-hegy lapos gerincére. Hátunk mögött már egészen szép kilátás bontakozott ki. A ligetes jellegű fennsíkon elvész a magasság szerepe, a természet szépségét a 300 méter egyáltalán nem csorbítja.

6 / 14

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Kellemes sétautunkról a Szokolya felé ágazó kék kereszt hamarosan leválik, ezt az útvonalat évekkel korábban már szintén bejártuk. A Magyarkúttól kb. 3 kilométernyire álló Magas-hegyi jelzőtábla is csak 266 méteres magasságot mutat, jelezve a szelíd domborzati viszonyokat. Alig 120 méter szintkülönbséggel már el is értük túránk „csúcspontját”, a Nagy-Kő-hegy panorámás ormát.

8 / 14

Fotó: dr. Kocsis Tünde

A Zsuffa Kálmán építészmérnök tervei alapján épült esőbeállót 2009-ben a Lokomotív Turistaegyesület 60. jubileumára emelték. 2017 óta pedig újabb kéktúrás pecsételőhellyel is gazdagodott a mozgalom. A Lokó-pihenő „Józsi padjával” együtt alkalmas pihenőpont a panoráma élvezetére.

Kelet felé fordulva folytattuk rögtönzött kéktúránkat Nógrád felé. A Les-völgyben zakatoló, Szokolya és Berkenye közti vasút feletti gerincen megmaradt a fennsík ligetes jellege. A Kis-Kő-hegy nyergénél az informáló oszlopról a pár évvel ezelőtt még meglévő útjelzők eltűntek, maradt a QR-kód, ha valaki keresné az irányt. Továbbereszkedtünk a Nagy-Kő-hegy oldaláig, ahol a Les-völgyben elértük a sínpárt. Éles jobb kanyarral a kék keresztre váltva ismét emelkedőbe kezdett utunk, felkapaszkodva a Kis-Kő-hegy oldalába. A Téglás-kúthoz vezető jelzések lekoptak, így ezt a kitérőt elvétettük.

13 / 14

Fotó: dr. Kocsis Tünde

A kék jelzésre való visszacsatlakozás ismét egy nagyon kellemes sétányszerű utat hozott. Az Aranyoskúti-völgy széles, árnyas földútját a mellette kanyargó Keskeny-bükki-patak teszi még hangulatosabbá. Az Aranyoskút melletti pihenőpadokat Magyarkút közelsége teszi még vonzóbbá. Ide akár még babakocsival is könnyedén el lehet sétálni, így téve teljessé egy családi kirándulást. Magyarkútra visszaérve nem tudtunk ellenállni a kocsma illatainak, így kénytelenek voltunk pótolni a ledolgozott kalóriákat.

14 / 14

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Túránk zárásaként elkanyarodtunk az Aranyoskúti kilátóhelyhez, mely akár gyalog vagy autóval is megközelíthető. A magas sziklaperem egészen szokatlan szögből mutatja a Dunakanyart, mely így tette teljessé magyarkúti túránkat.