Medvehagyma és nádi farkas, egy alföldi erdő rejtett kincsei
Áprilisban és május elején évek óta rendre kilátogatunk kedvenc alföldi - Gyula környéki - erdőnkbe, medvehagymát szedni, vadakat nézni, és élvezni a tavaszi erdők virágos zsongását. Így volt ez most az idén húsvétkor is.
Medvehagymás erdő
A medvehagyma az egyszikűek osztályán belül a hagymafélék családjába tartozik. A levelében található allicin miatt antibiotikus hatású, ezért jól használható gyomor- és bélfertőzések kezelésére. Fogyasztása kedvező a szív és érrendszeri betegségekre, mivel koleszterin- és vércukorszint-csökkentő hatással is rendelkezik. A levelét tartalmazó teakeverék vérnyomáscsökkentő hatású, sötétzöld színű levelében lévő klorofill kitűnő antioxidáns. Jellemző élőhelye a páratelt környezetű, szerves anyagban gazdag talajú lomberdők, szurdokerdők és a patakokat kísérő puhafás ligeterdők. Természetes és tömeges elterjedése a Dunántúlra jellemző, az Alföldről viszont az erősödő kontinentális hatás miatt egyre inkább kiszorul, már-már ritkaság számba megy. Nekünk néhány éve sikerült rátalálni talán a legnagyobb összefüggő alföldi élőhelyére a Körös-Maros Nemzeti Park területén. (Az élőhelyek védelmének érdekében pontos helyszínleírással nem szolgálhatunk, megértésüket köszönjük!)
A fák között felbukkant egy nádi farkas
S még egy érdekesség, alig egy órányi járásra a medvehagymás erdőtől. Bár hosszú évek óta járjuk ezt az erdőrészt, de még sosem láttunk itt nádi farkast - aranysakált -, bár hallottunk róla, hogy van, de azért nem éppen gyakori esemény az, hogy lencsevégre is kaphatjuk. Csupán néhány másodpercig láthattuk, egy nagy kört téve megkerült minket, és eltűnt, mint egy szellem. Csak néhány képet volt lehetőségem készíteni róla, túl messziről, túl gyorsan, de legalább sikerült róla fotót készítenünk.
Gyorsan tovább is állt az aranysakál
Szöveg és fotó: Szatmári Zsolt - szatmarizsolt.blogspot.hu
Tavaszi tekergés
Komoly problémával küszködik a blog. Nincs időm az írásra, szerkesztésre, anyagok gyűjtésére. Sőt, még igazából a túrázásra sem. Így most csak egy rövidke hiánypótló bejegyzést teszek közzé, nehogy úgy tűnjön már, hogy leállt a blog, mert nem. Sőt! De erről majd később, a következő írásban.
→ TovábbKilátások a hófödte Mátrában
Évnyitó túrát terveztünk a Mátrába január közepére. Persze nagy havazást ígértek pont az indulás napjára, meg jeges esőt, ónos esőt, és mindenféle színű és szintű riasztást kiadtak. Ráadásul péntek 13. volt. Mi jöhet még? Mindegy, eldöntöttük, hogy ha nem túl rizikós közlekedni, akkor mindenképpen megnézzük ismét a tavalyi évben személyes kedvencünkké vált Gortva-Jójárt-kilátót a Nyikom tetején.
→ TovábbMélység és magasság - A Visegrádi-hegységben túráztunk
Az idén októberben a 639 méter magas Prédikálószéken kilátót avattak. Megnéztük. Ezen kívül meglátogattuk a Spartacus-ösvényt, a Visegrád feletti dombokon a Bányatető-kilátót, és egy eldugott, csendes kis teraszt, ahonnan csodás kilátás nyílik a Dunakanyarra. És persze ott a jó öreg Rám-szakadék, ki sem lehetne hagyni.
→ Tovább