Túracipellő

Gyerekekkel a szabadban

2022. július 29.

Megmásztuk Szlovákia első vasalt útját

Az egyedülálló kaland egyben komoly magashegyi túrának bizonyult: a megtett majdnem 800 méter szintemelkedésből mindössze 310 méter a mászás, igaz, cserébe majdnem megérintettük a vízeséseket, lefelé pedig tereprolleren lehetett robogni.

Elsősorban természetvédelmi okai lehetnek annak, hogy Szlovákia finoman szólva sem hemzseg a vasalt utaktól (mondjuk ez szerintem egyáltalán nem baj), pedig hát bőven volna lehetőség a kialakításukra. Egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány hagyományos via ferrata útvonal található az országban (a magashegyek évtizedes láncos útjait és a Szlovák-Paradicsom létrás szurdokait ne számoljuk ide). Ezek közül a túránk célpontja, valamint a Körmöcbánya felett található Skalka vasalt útvonala direkt egy-egy síközpont mellett jött létre (ezek közül tudtommal az általunk bejárt vasalt út készült el először), turisztikai attrakciót kínálva ezzel a nyári félévre. Ezen felül a Szlovák Paradicsom hosszú ideig lezárt szurdokában (Kyseľ) és a Nagy-Fátrában találunk egy-egy vasalt utat, továbbá hosszú évek vitáját követően végül létesült egy via ferrata a Magas-Tátrában is.

A mi célpontunk a Kis-Fátra (Malá Fatra) Vágtól délre eső részének, a zömében erdős hátakat hordozó Lucskai-Fátrának (Lúčanská Fatra) az északi részén emelkedő, 1476 méter magas főcsúcs (Veľká Luká) alatt található Martinské hole (1260 m), Szlovákia egyik igen népszerű síközpontja volt.

A piros sáv jelzés eddig is a Sörfőzde-patak (Pivovarský-potok) mentén vezetett fel az üdülőtelepre, de a patakvölgy mászást igénylő felső szakaszáról már elkanyarodott. Adta magát tehát a lehetőség, hogy pár lépésre a sícentrumtól és az éttermektől egy nyári turisztikai attrakciót építsenek ki.

Így született meg Szlovákia egyedülálló nyári kalandja: felfele vasalt úton mászva, lefelé pedig tereprolleren robogva tapasztalhatjuk meg a hegyek világát.

Mondjuk én alapvetően a természet csodájának megtapasztalásáért járom a hegyeket és erre nevelem gyermekeimet is, és ennél fogva kerülöm a zajos helyeket, de itt, az egyébként járhatatlan szurdokban helyét látom az infrastruktúrának, különösen, hogy azért meg kell dolgozni az élményért.

Egy kis izgalom az erdő mélyén

Kiindulópontunk Turócszentmárton (Martin) Stráne negyede, amely kicsit a Normafára emlékeztet, hiszen a kellemes, a hegyek lábára kapaszkodó városrészből rengetegen bringáznak, vagy futnak fel a hegyre. Innen indul a piros sáv jelzése, és ha szükséges, itt tudunk felszerelést is bérelni. Beöltözni azonban majd csak később, a vasalt út beszállásánál érdemes. Ugyanis jó sokáig az egyébként gyönyörű patakvölgyben lépkedve kapaszkodunk felfele.

Mintegy 3 kilométer és 435 méter szintemelkedés leküzdése után érkezünk csak meg a vasalt út tulajdonképpeni beszállásához.

Itt találjuk az útvonalat kísérő információs táblák közül a negyediket, amelyen megnézhetjük, hogy milyen nehézségű szakaszok várnak ránk az útvonalon.

A vasalt út első részén nem lesz nehéz dolgunk: ez egy kifejezetten könnyű, A/B besorolású, tényleg egyszerű ferrata, a drótkötél után egy kisebb létrával megspékelve. Alapvetően a kidőlt fák törzsétől és a kisebb-nagyobb zúgók miatt járhatatlan patakmeder oldalában, a masszív sziklákon vezet a drótkötél, meg-megszakítva pár sétálós szakasszal. Mivel itt már néhol közvetlenül a patak csobog mellettünk, érdemes néha megállni és megcsodálni a sziklapárkányok dús vegetációját. Helyenként mesterséges lépések segítik utunkat és e könnyű szakaszt egy opcionális, a patak egyik oldaláról a másikra, majd onnan visszavezető kötélhíd teszi igazán izgalmassá. Természetesen nekünk kötelező volt kipróbálni ezt a "játszótéri" kitérőt, és a gyerekek nagyon élvezték a magasban való egyensúlyozást.

Vízesés a szurdok mélyén

A vasalt út felénél két látványos vízeséssel ágazik el a szurdok, így az útvonal is. Itt találjuk az 5-ös számú táblát, amelynek segítségével felmérhetjük az előttünk álló terepet és érdemes is szusszanni egyet a drámai vízesések lábánál. A rövidebb, bal oldali útvonal továbbra is A/B nehézségű marad, míg a jobb oldaliban van egy kicsit nehezebb, C (közepes) nehézségű szakasz is. Viszonylag tapasztalt mászóként a lányok a nehezebb, de látványosabb utat választották, de azért hozzá kell tenni, hogy összességében ez a szakasz sem nehéz, mindössze közepes, C besorolású, s mi már abszolváltunk ilyet korábban. Azt is fontos tudni, hogy mivel lefelé mászni tilos, ezért csak az egyik útvonalat tudjuk bejárni.

Az elágazásból is látható, egy kisebb, majd egy nagyobb vízesés leküzdése jelenti az igazi kunsztot a jobb oldali szurdokban, de ezektől sem kell tartani, pár felszökés az egész.

Az élményt a mászáson túl az adja, hogy közben a hátunktól pár centiméterre zubog a víz, aminek azért egészen különleges varázsa van. Az izmainkat megdolgozó szakaszt követően pedig kinyílik a táj a hátunk mögött, s egyre inkább kilátni a fák között az alattunk elterülő, festői Turóci-medencére, illetve a túloldalon található Nagy-Fátra meredélyeire. És hát igazán hegymászó élmény ilyen magasról alátekinteni!

Egy rövid gyaloglós szakaszt követően még egy kisebb küzdelem várt ránk (A/B és B/C), aztán el is hagytuk a zúgó patakot, s kikapaszkodtunk a fák között található kereszthez, ahol pihenőpadokat és egy csúcskönyvet is találunk. Aztán egy gyönyörű fenyőerdőben megtett kellemes sétát követően el is értük Martinsé hole üdülőtelepét, ahol a jól megérdemelt ebéd várt ránk, miközben a Nagy-Fátra és a Kócs-hegység vonulataiban gyönyörködhettünk.

Folytatódik a kaland

Az üdülőtelepen tudtuk visszaadni kölcsönzött mászófelszerelésünket és ugyanott béreltünk rollert is. Nagy volt a kíváncsiság a tereproller irányába, de azért nem bizonyult könnyűnek ez a műfaj, talán nem véletlenül a megtett szintemelkedéstől. Így óvatosan indultunk neki, tanulva a fékezést, hiszen nagyot lehet esni a kőmorzsalékos úton. Az útvonal egyébként egyértelmű, az üdülőtelepről levezető aszfaltúton indultunk, végig a sárga sáv jelzést követve (amely aztán egy idő után elhagyta az aszfaltcsíkot). A kavicsos úton ismét egy kis gyakorlás következett, hiszen a kerekek tapadása ott azért egészen más, aztán nem volt más hátra, mint az önfeledt, de azért a folyamatos fékezés miatt egyben fárasztó suhanás...

Best of Pádis-fennsík gyerekekkel

Best of Pádis-fennsík gyerekekkel

2024.08.09.

Idősebb lányom tavaly, 11 évesen jelentette ki, hogy most már részt venne egy felnőtt túrán. Így ezen a nyáron célba vettük a Pádis-fennsíkot, az egész Kárpát-medence egyik legjobb túraterepét. A Galbena-kör teljesítését követően be kellett látnom, hogy ez már valóban felnőtt túra volt. Szóval ezennel végleg búcsút vettünk a „túracipellőktől”, így búcsúzik a Túracipellő blog is.

→ Tovább
A legjobb erdei móka: land art

A legjobb erdei móka: land art

2023.11.20.

Persze a land art egy komoly dolog, és üzenete, valamint a művek halandósága miatt általam nagyon is respektált művészeti ág, de az erdőben örökké „kincseket”, azaz faleveleket, ágakat, terméseket gyűjtögető gyerekek bármikor kaphatók egy kis alkotásra ezekkel a „kincsekkel”. Ráadásul korántsem csak a gyerekek élvezik a mókát! Miért ne szólhatna hát erről egy szép őszi kirándulás?

→ Tovább
Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva

Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva

2023.08.22.

Két látványos szurdok: létrás mászás, vízesés, búvópatak az elsőben, virágpompában úszó havasi rét felhőbe vesző fenyvesekkel és játszóteres étterem a túra közepén, végül egy újabb vízesés, működő vízimalom és két kilátóból is élvezhető szédítő mélység a másodikban. Mindezt egyben, a Kócs-hegység látványos körtúrájában.

→ Tovább