Merész sziklaképződmény Bózsva határában
Bózsva község házai között, közvetlenül az Országos Kéktúra ösvénye és a Bózsva-patak fölé egy szikla magasodik, amely a Bózsvai-szikla, a Béla-szikla vagy a Kőbérc elnevezésekre hallgat. Tetejére egy kis lépcsősoron juthatunk fel, ahonnan csodás kilátásban lehet részünk a település környezetében elterülő kis medencére, de észak felé tekintve a füzéri Vár-hegy és a Nagy-Milic hegytömege is feltűnik.
A Bózsvai-szikla kialakulásának megértéséhez a miocén földtörténeti kor középső szakaszába, a szarmata korszakba kell visszautaznunk, úgy 13–12 millió évvel ezelőttig. Ekkor javában zajlott már a Tokaji-hegységet létrehozó vulkanizmus, amelynek Bózsva környékén egy unikális megnyilvánulási formája bontakozott ki.
A földkéreg hasadékán át egy sűrű, viszkózus láva préselődött ki, amelyből a riolit és a dácit közötti átmenetet képviselő vulkáni kiömlési (effuzív) kőzet szilárdult meg, a riodácit. Mivel ez a geokémiai értelemben savanyúnak nevezett olvadék rendkívül viszkózus volt, nehezen mozgott, ezért nem tudott nagy területen szétfolyni, hanem egy viszonylag kicsi és magas, úgynevezett extruzív (kinyomulásos) lávadómot, szakkifejezéssel tholoidot hozott létre. Ez az egyszeri vulkáni működés hatására létrejött riodácitos kinyomulás a már korábban lerakódott, robbanásos eredetű riolittufákra folyt ki, és részben azokba nyomult bele.
A sziklaképződményt napjainkban azért láthatjuk a tájban látványos kiemelkedésként, mert ellenállóbb riodácitos kőzetanyaga mintegy kipreparálódott a környező puhább kőzetek „fogságából”.
Az előbb említett folyamatot nagyban segítette az alatta folyó Bózsva lassú bevágódása, eróziós tevékenysége is.
A Bózsvai-szikla nemcsak fontos tájképi elem, hanem egyben jelentős kultúrtörténeti érték is (még a település címerében is szerepel). A hagyomány szerint IV. Béla itt pihent meg a tatárjárás idején, s lópatkójának nyomai ma is látszanak a kőzet felszínén, a szikla tetejének közelében.
A kék sáv turistajelzésen Kishuta felé indulva Bózsva „Csehországnak” nevezett településrészére érkezünk (az egykori cseh huszita lakosokra utal a név), ahol a Béla-szikla oldalában a helybéli lakosok által készített pincéket is megtekinthetjük.
Még több geológiai érdekességért keresd Veres Zsolt blogját.
Megkövesedett kincseket rejt a Bakony legrövidebb szurdoka
2025.03.06.A Bakonyban, festői környezetben elhelyezkedő Csesznek az országjárók egyik kedvelt és közismert célpontja. A legtöbb turista a középkori vár romjait keresi fel vagy éppen via ferrátázik egyet a környékbeli sziklafalakon. Ha viszont geoturistaként érkezünk a bakonyi településre, évszázmilliók üzeneteit olvashatjuk ki az utunkba eső kőzetekből.
Hazánk első barlangszállása - a Cserepes-kői-sziklaodú
2025.02.21.A kéktúrázók által jól ismert bükki barlangszállást ezúttal geológus szemmel mutatjuk be.
→ Tovább
Kővé vált élőlények nyomában
2025.02.11.Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.
→ Tovább
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
