Szerencsére ma már nem csak az osztrákok tudnak egy régi, - turistaszemmel - nem túl vonzó jelenségből turisztikai attrakciót kovácsolni. A héten a Fertőrákosi Kőfejtőben voltunk. Sietned kell, ha te most indulnál el oda, mert idén már csak szombatig van nyitva, aztán legközelebb jövő tavasszal lesz.

Az ausztriai Erzbergben és St. Margarethenben már láttunk arra példát, hogy egy felhagyott bányát kifejezetten turisztikai célra alakítottak át. Kíváncsiságunk vezértelt minket Fertőrákosra, hogy megnézzük, hogyan sikerült kis hazánkban ez a folyamat, és nem kellett csalódnunk. A község északi részén emelkedő dombon található egykori kőbányát (tanösvényt és barlangszínházat) egy éve „csilli-villin”, uniós pénzből újították fel, de szerencsére úgy, ahogy azt külföldi jó példákon már megtapasztalhattuk.

1 / 15

 
Tanösvény kilátópontokkal

 
Ha az időjárás engedi, feltétlenül a kőfejtő felszínén végigfutó Sziklai benge (egykori Kövi benge) Tanösvényen kezdjétek el a túrát. Kilátópontjairól jó időben ellátni a Fertő fölött akár még a pozsonyi várig is. A párás idő miatt nekünk ebben az élményben nem volt részünk, viszont láttuk a tavat a nádasokkal és pótolt minket a növények őszi sokszínűsége, mely nekem kevésbé tűnt egyhangúnak, mint amilyennek talán nyáron látnánk.

2 / 15

A szikes talajnak köszönhetően a sztyepprétek a jellemzőek a kőfejtő felső részén. A tanösvény névadó cserjéje, a Sziklai benge (Rhamnus saxatilis) ilyen nagy telepekben leginkább itt fordul elő. Régebben bárhol lehetett járkálni a fűben, de most már csak a kijelölt úton szabad. Egy-egy óvatlan lépéssel akár évtizedekkel is visszavethetnénk egy ilyen lassú fejlődésű (fokozottan védett) területet. A tanösvény mentén található, fémből készült állványok és kilátópontok szerintem még hozzá is tettek az indusztriális hatáshoz.

3 / 15

A híres lajta

Nevét felfedezésének első helyszínéről, a Lajta melletti Lajta-hegység területéről kapta. A lajtamészkő a miocén kori Pannon-tenger üledékes kőzete - ami az ott élt állatok meszes vázából származik -, és már a római korban épületkőnek használták. A legutolsó időkben részben külszínen, részben a föld színe alatt fejtették, így a kőfejtőben a különleges, ember alkotta csarnokok és a természet adják a díszletet.

4 / 15

Hatása minket inkább lenyugtatott, a fotósunkat viszont felizgatta, mert a borongós idő ellenére (vagy éppen azért) alig bírta abbahagyni a kattintgatást. A lajtamészkő megmunkálásáról a földalatti témaparkban filmet is vetítenek, illetve egy bemutató részen több más hazai mészkőfajtával hasonlíthatjuk össze.

5 / 15

A püspöki kőfejtőben őslénytani szempontból is sok érdekességet találunk: a bánya hatalmas termeinek falain és 12-15 méter magas oszlopain fosszíliákat láthatunk, illetve azokon az épületeken és műalkotásokon is, amelyek ebből készültek. Innen vontatták el 12 ökörrel a nagy kőtömböket Bécsbe és Pozsonyba, de állítólag a legnagyobb kihívás a Sopronból való kijutás volt. Grandiózus méretű épületek (Bécs és Pozsony házainak jelentős része) és finom megformálású műemlékek (Sopron számtalan domborműve, szobra és tornyai) készültek belőle.

Opera az őstehén szomszédságában

6 / 15

A kicsiket leginkább a miocén kori őstengeri kiállítás fogja érdekelni, ahol eredeti méretben láthatnak majd őslényeket (ősi tengeri tehént, ősbálnát, ősdelfint és őscápát), amelyeknek a csontjait a környéken találták meg. A felnőttek nyáron különleges színházi előadáson vehetnek részt az egykori kőfejtőben, aminek akusztikája állítólag annyira jó, hogy operát mindenféle hangosítás nélkül, eredeti nyelven játszanak. Már régóta tervezem, hogy közelebbről megismerkedek a műfajjal, és ennél kivételesebb helyszínt első alkalomra keresve se találhatnék. A székek fűthetőek, a hőfokot saját magunknak szabályozhatjuk. Mondjuk nekem inkább a lábam szokott fázni, de majd felhúzom a székre - gondolom, ide úgysem nagyestélyiben kell jönni.

7 / 15

Írta: Balla Réka
Fotók: Gulyás Attila