Tavaly karácsonykor jártam Galyatetőn a Mátrában, és teljesen spontán választottam egy könnyű túrát onnan a Csór-réti víztározóhoz és vissza, közbeiktatva a Csór-hegyet. A Csór-hegy tetején botlottam bele az állattetemként földön fekve oszladozó egykori Kós Károly kilátóba, ami a magyar túrázás egyik legszomorúbb mementója.

1 / 4

Ez maradt a Kós Károly kilátóból

Hazaérve megpróbáltam utánanézni, mi is történhetett a kilátóval, de nem sok mindent találtam róla. Ami forrás fellelhető volt, az is elég kurtán-furcsán írta le a történteket: "A kilátót 1984-ben adták át, tíz év múlva pedig már le is zárták állítólagos életveszélyessége miatt. A megmentésére tett kísérletek - talán soha ki nem derülő érdekellentétek miatt - eredménytelenek maradtak. 2001 májusában minden előzetes egyeztetés nélkül, csendben elbontották", írja a turabázis.hu.

Rejtély. Mivel az ilyen homályos ügyek mindig izgattak, úgy gondoltam, fényt derítek rá, mi történt. A Bükki Nemzeti Parknál csak annyit tudtak segíteni, hogy a kilátó ugyan a területükön van, de az erdőkezelői hatáskör az Egererdő Zrt.-é. A zrt-nek küldött e-mailemre hetekig nem válaszolt senki, ezért egyenesen a vezérigazgatónak küldtem egy levelet.

2 / 4

A kilátó kör alakú betonalapja

Dudás Béla erdészetvezető egy napon belül jelentkezett, és a következőket osztotta meg velem: a kilencvenes évek második felében a kilátó főtartói már nagyon meggyengültek, ezért az életveszélyessé vált. Elmondások szerint már a beépített fenyőgerendák sem voltak a legjobb minőségűek, a faanyag-védelem is csak felületi volt. Ezen kívül baltával estek neki több esetben a tartóknak. Az esetleges újjáépítésről annyit írt, hogy a Csór-hegyen nem lát esélyt az újjáépítésre - elsősorban természetvédelmi szempontok miatt. A volt kilátó környezete ugyanis örök erdő besorolást kapott, ezért legalább 30 méteres építményre lenne szükség. Persze, forrás sincs komolyabb erdei közjóléti beruházásokra. Megkaptam még tőle Dala László erdőmérnök telefonszámát is, aki a kilátó szellemi gazdája volt.

Dala László, akit aránylag könnyen sikerült utolérni, szívesen beszélt a kilátóról. Mint mondta, a nyolcvanas évek elején a 738 méter magas Csór-hegyen geodéziai magaspont volt, gyönyörű kilátással mindenfelé. Ezért a fejébe vette, hogy oda kilátót kell építeni. Összekalapozott kb egymillió forintot a Mátra-Eger-Bükk intézőbizottságtól és a gyöngyösi tanácstól, és keresett egy jó faszerkezet-tervezőt. Sikerült rálelnie Vas Dénes okleveles építészmérnökre, aki vele együtt nagy rajongója volt Kós Károlynak, a neves erdélyi írónak, építésznek. Mivel 1983-ban jártak, Kós Károly születésének századik évfordulóján, nem volt kérdés, hogy a kilátót - a II. világháború után elsőként az országban - róla fogják elnevezni.

3 / 4

Ritka felvétel: a Kós Károly kilátó a nyolcvanas években - Adamik Miklós fotója

Vas Dénes megtervezte a kilátót, az ahhoz szükséges, Magyarországon igen ritka 16 méteres szarufát pedig a bükki Hideg-víz-patak völgy fenyvesében találtak végül. A betonalap lefektetése után egy utánfutós traktor húzta fel a szálfákat a hegyre egy nyiladékon, a kilátó pedig az író-építész születésnapjának 100. évfordulójára elkészült.

A 16 méter kilátószintű, 26 méter magas, lándzsahegyre emlékeztető Kós Károly kilátó faszerkezetével már kezdetben is volt egy kis gond, mert horizontálisan elmozgott-elcsavarodott. Ezen úgy segítettek, hogy sodronyokkal megfeszítették a tartókat. Csakhogy a kilátó úgy tűnik rossz csillagzat alatt született, mert a látogatók elég gyorsan lepusztították. Gyakran tüzet raktak a kilátószinten, ami egy faszerkezetnek nem tesz jót. Valakik, nem tudni, milyen okból, talán gyújtósnak, meg-megfaragták baltával a toronytető csúcsát alátámasztó császárfát is. Ráadásul kiderült, hogy a faszerkezet gerendáiba a szú is beleette magát.

4 / 4

Távozóban a Csór-hegyről az északi gerincen

Ezért az átadás után körülbelül tíz évvel megroggyant a kilátó teteje és lépcsője, ami miatt le kellett zárni. Mivel a lezárás ellenére is voltak, akik felmásztak rá, végül kidöntötték. Dala László szerint azért fajulhattak el a dolgok, mert a kilátónak igazán sosem volt gazdája. Igaz, azóta sincs. Romjai máig ott hevernek a Csór-hegy tetején.

A poszt a Szép kilátás! bloggal együttműködésben készült.