Mit néz Attila sisakos feje?
A Vadálló-kövek között álló gigantikus kőfő a Rám-szakadékot elbújtató Rám-hegyet stíröli rendíthetetlenül, már 12 millió éve. Gyerekekkel a Prédikálószékre - az ideális kezdés.
A Visegrádi-hegységben trónoló Prédikálószék (639 m) az egyik leglátványosabb kilátópont Magyarországon, ráadásul az odavezető kb 5 kilométeres úton meredeznek a Vadálló-kövek, a közöttük kígyózó csúszós ösvény főleg tél környékén izgalmassá teheti az utat. Kitűnő kedvhozó túra bárkinek, főleg gyerekeknek. (Az alábbi panorámafotó sajnos borús időben készült a Prékikálószékről, ezért a kissé Mordor-szerű hangulat.)
Mikor két nagyobb fiam érdeklődni kezdett a kirándulások iránt, először a Rám-szakadékba vittem őket. Természetesen térkép nélkül indultunk és el is tévedtünk. Egy helyen megkérdeztünk egy embert, hol járunk, azt mondta, hogy erre a Prédikálószék van. Később kiderült, ő is rosszul tudta, de az orom neve annyira megtetszett, hogy elhatároztam, ez lesz túraérettnek nyilvánított (2009-ben 11 és 7 évesek voltak) fiaim első csúcsa.
Prédikálószék nagyobb térképen való megjelenítése
Erre a túrára már megvettem a térképet, amit viszont a legnagyobb természetességgel otthon is felejtettem. Dömösig rendben volt az autóút. Ott leraktuk a kocsit, a Szentfa kápolna melletti Kaincz-forrásig nem lehetett elkeveredni. Onnan balra felfele kellett volna mennünk a forrás mögött, de megintcsak bekeveredtünk a Szőke-forrás-völgybe, mint korábban (ez az út megy el a tőle jobbra haladó Rám-szakadék és a Prédikálószékre vezető út között).
Egy idő után gyanús volt, hogy alig van emelkedő, és 1-2 kilométer után visszafordultunk. Ez nem tett jót fiaim közérzetének. A forrásnál útbaigazítottak minket, és elindultunk felfelé a meredeken. Két fiam még kevésbé lelkesedett, ezért azt mondtam nekik, hogy csak megnézzük az út elejét, ha legközelebb jövünk, már biztos ne tévedjünk el.
Addig-addig nézegettük, míg felértünk a Vadálló-kövekig. Ahogy a fenti fotón látszik, itt már nem volt probléma a lelkesedéssel, a gerinc oldalán sorakozó hat (Nagytuskó, Szélestorony, Bunkó, Függőkő, Felkiáltójel és Árpád trónja) kihűlt lávából megszilárdult kőzettömb ugyanis impozáns látvány. Az egyik kőtömböt formája alapján más néven Attila sisakos fejének is nevezik. A gigantikus kőfő a Rám-szakadékot elbújtató Rám-hegyet stíröli rendíthetetlenül, már 12 millió éve.
A Vadálló kövek a szakirodalom szerint ugyanis egy 12 millió évvel ezelőtt felrobbant vulkán kalderájának (karimájának) egyik peremét alkotják, és évmilliók alatt formálódtak ilyenre. Van persze egy alternatív elképzelés is a keletkezésükre, ami szerint a kövek egy ősi nagy vár védművének, azaz a Dunához levezető falának a maradványa, és elsősorban a vízvételező szolgák útjának biztonságát szolgálta hajdanán.
Mindenesetre a kövek látványosak, itt már jó a kilátás a szomszéd (Rám-szakadékot rejtő) Rám-hegyre. Megszűnik az eddigi kaptató, az Árpád trónját elhagyva már csak egy 5 perces séta a Prédikálószék, enyhe emelkedőn. A lenti panorámakép a Dobogókőről készült, a jobboldali csúcs a Prédikálószék, és látszanak előtte a Vadálló-sziklák bordái is.
A Prédikálószékre kiérve elénk tárul a Duna-kanyar íve, a part túloldalán magasodó Szent Mihály heggyel, amelynek az oldalában ott sötétednek a Remete-barlang fekete foltjai, és mögötte pedig a Börzsöny tömege. A Prédikálószék magaslatán számítani kell a gyakori szélre is. A szemközti Remete-barlangból egyébként így néz ki a Prédikálószék (a baloldali hegy) és Dömös nyáron (szemben a Dobogókő):
Rövid pihenő, fotózás, nézegetés, hangos halandzsa-prédikálás és természetesen a csúcskereszt alatt elfogyasztott csúcscsoki elmajszolása után elindultunk visszafelé. Lefelé a gyereklábak valahogy sokkal gyorsabban és jobb kedvvel vették az akadályt, így mintegy másfél óra alatt ott is voltunk a parkolóban hagyott kocsinál.
Az első kirándulás után három évvel a harmadik fiammal is felmásztunk a Prédikálószékre (idén, 2012-ben) egy szintén borús februári vasárnapon (fenti fotó). Igaz még csak hétéves, de rendkívül lelkesen lépegetett bátyjai nyomába. A Vadálló-kövek mellett elvezető jeges-havas ösvénynél egy kicsit megremegett, ki is jelentette, hogy téliszonya van, de kitartott, és sikerrel vette első hegymászását.
A túra hossza: oda-vissza 8 km, a szintemelkedés 537 m, az ideje normál tempóban, oda-vissza bő két óra, gyerekekkel 3-4 óra. Parkolás (fizetős) Dömösön. (Diagram, adatok: turistautak.hu)
A poszt a Szepkilatas.blog.hu oldallal együttműködésben készült.
Az Adria tetőterasza olyan, mint egy bizarr bolygófelszín
A makarskai riviéra felett 1500 méterrel különleges formavilágú, kopár, sziklás fennsík terül el: a Biokovo. Fel lehet jutni kerékpárral és autóval is, de igazán megismerni csak túrázva lehet. Pontosan ezt tettük.
→ TovábbSivatagi túra a berber sziklavárosokból a Star Wars-univerzumba
Kicsit vakartam a fejem, amikor lehetőségünk támadt Tunéziába utazni az ország idegenforgalmi hivatalának jóvoltából. A kétségkívül olcsó, de turistákkal teli tengerpartra nem voltunk túlzottan kíváncsiak, a sivatag pedig... Hát, nem kecsegtet sok látnivalóval. Nem is tévedhettünk volna nagyobbat. Az ország belső régiójában fura elegyet alkot az ősi hagyomány és a hollywoodi sci-fi, a terület pedig 2022 óta gyalog is bejárható az ország első hosszú távú túraútvonalán.
→ TovábbBudapest rejtett ösvényein: a Sas-út
Kevesen ismerik ezt az utat, pedig van itt minden: panorámák, orom, barlang, szakadék, sőt bunker és labirintus is. A Széchenyi-hegyről induló, az Ördög-orom panorámagerincén és a Sas-hegy rezervátumán át a BAH-csomópontig tartó útvonal az egyik leglátványosabb fővárosi sétaút, ideális egy őszi napra.
→ Tovább