Mit rejtenek a szelíd dombok? - A Murány-áttörés tanösvény
Szlovákia többnyire hófödte, sziklás hegycsúcsairól és vad szurdokairól ismert a túrázók körében, azonban Gömör szelíd lankái között is akadnak olyan helyek, melyeket érdemes felkeresni, akár egy rövid családi kirándulás keretében is. Ilyen például a magyar határtól nem messze található Beretke falu tanösvénye, mely a vadregényes Murány-áttörésbe kalauzol el minket.
Az idei húsvét hétfője csodálatos időjárással ajándékozott meg minket, így hiba lett volna nem kimozdulni a lakásból egy rövid túra erejéig. Olyan helyet akartunk felkeresni, ahol egy nem túl megerőltető sétát lehet tenni szép természeti környezetben, akár az egész család számára. Így esett a választás a 3,2 km hosszú Murány-áttörés tanösvényre, amely egy kellemes délelőtti séta keretében bemutatja a Murány folyó által kivájt szurdokszerű völgy hangulatos környezetét. Beretkét legkönnyebben az E58-as nemzetközi főútról lehet megközelíteni, Csoltó előtt balra kanyarodva, mi is így jutottunk el a bánrévei határtól mindössze 25 kilométerre fekvő településre.
Az autót a tanösvény első állomásánál hagytuk, mely egy különleges, kagylólenyomatos mészkősziklaszirt alatt található. Felettünk a barokk kori Szent András apostol kápolna romjai, illetve a református templom állnak, melyek sajnos áldozatul estek a II. világháborúnak. A templomdombon rögtön magyarul szólnak hozzánk: egy idős hölgy kinyitotta nekünk a portát, melynek udvarán a falu utolsó megmaradt bunkere található, majd felvilágosított minket: ,,Trianon után épült a magyarok ellen". Ezután mesélt a település látnivalóiról, majd ajándékozott nekünk egy képeslapot a tanösvényről - nagyon kedves gesztus.
A Szent András apostol kápolna romjai
Az utolsó megmaradt bunker
Továbbindultunk a dombtetőn, a jelzések és táblák a Peskőhöz vezettek minket. A Murány folyó partján álló sziklaszirt tetejéről csodás kilátás nyílik a környező dombokra, innen pedig remekül kiépített lépcsősor és korlát vezet le a Peskő-átjáróbarlanghoz, melynek mindkét bejáratánál padokat helyeztek el. Innen meredek, de korláttal biztosított ösvényen ereszkedtünk le a folyópartra, és hamarosan egy hídon átkelve a jobb parton folytattuk utunkat.
Kilátás a sziklaszirtről
A Peskő-átjáróbarlang
A rét után egy kis kőfejtőt csodáltunk meg, majd alulról is szemügyre vehettük a Peskő zord sziklaormát, illetve a folyón kialakult apró zúgót. Kellemes ezen az apró tisztáson elidőzni kicsit, hallgatni a folyó zúgását, a madarak énekét. Innen kezdődik maga a Murány-áttörés Természetvédelmi Terület, mely egészen a következő településig, Mellétéig tart. A különleges hangulatú, vadregényes völgyben a csendesen hömpölygő folyó mellett kanyarog a szűk ösvény, fákat, köveket kerülgetve. A domboldalban mohával borított sziklák figyelnek, itt-ott kisebb sziklaüregekkel, ahol baglyok, denevérek tanyáznak.
Ösvény a folyóparton
A Murány-áttörés
A meander előtt a kis csapás balra kanyarodik, fel egy borókás, ligetes legelőre, ahol a tavasz színeiben lehet gyönyörködni, majd betérünk egy erdőbe, és alattunk a mélyben ismét felbukkan a Murány, ezúttal már ismét hangos morajlással. Meredek ereszkedővel jutunk le a partra, ahol egy nagy sziklában található a Rosszgyári-barlang. A 11 méter hosszú barlang a történelem előtti időkben is lakott volt, de a II. világháború idején német katonák búvóhelyeként szolgált. Ma valószínűleg a rókák a lakói a szűk járatnak - gondoltam valamilyen apró állat csontvázára pillantva. A Rosszgyári-barlang egyike a 15 barlangnak, melyek karsztosodással keletkeztek a Murány-áttörésben. Az érdekes nevű üreg nem messze, a folyó túlpartján álló 17. századi nagyolvasztóról kapta a nevét, melynek romjai sajnos nehezen megközelíthetőek, és a természet által visszahódított területen fekszenek. Itt egy merítős forrásból olthatjuk szomjunkat (én jobban örültem volna egy befoglalt forrásnak, de sebaj), illetve pihenhetünk kicsit a farönkökből készített padokon, mielőtt továbbmennénk.
A Rosszgyári-barlang
A sárga turistajelzés itt továbbmegy a völgyben, azonban a tanösvény balra fordul, egy sziklás vízmosásba, ahonnan ismét balra kanyarodik az út, fel a domboldalba. Itt megjegyezném, hogy ezen a szakaszon nem igazán van kitaposva az ösvény, így problémás lehet itt közlekedni a nyári időszakban, de eltévedni szerencsére nem lehet, a jelzések elég sűrűn vannak festve. Innen a völgy felett széles, lankás legelőn haladtunk tovább, ahol érdemes felsétálni a dombtetőre, ahonnan szép kilátás nyílik észak felé a Szlovák Érchegység hegyeire, dél felé pedig Beretkére, a Sajó völgyére, illetve a távolban a Bükk is megpillantható. Innen a tanösvény kissé ritkásan van jelezve, azonban némi odafigyeléssel nem lehet eltévedni. Egy ördögszántás után eljutottunk a régi vízimalom épületéhez, amely már csak szomorú romok formájában maradt fenn, majd egy tanya mellett elsétálva visszatértünk a faluba, ahol az autó is várt minket.
Kilátás az Érchegység felé
Kőfejtő
A tanösvény összességében rövid idő alatt bejárható, de néhány órát el lehet itt tölteni, ha mindent alaposan megnézünk, és valószínűleg kisebb gyermekek is élvezni fogják a változatos helyszínek és a vízpart közelsége miatt. Tudom ajánlani mindenkinek, aki szeretne megkapó hangulatú környezetben kikapcsolódni egy délelőtti vagy délutáni séta keretében. Akinek pedig ez nem elég, az felkeresheti a Szlovák-karszt Nemzeti Park, illetve az Aggteleki Nemzeti Park közeli látnivalóit is.
Szöveg és fotók: Kovács Bence
Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!
Teljesítménytúrázás kutyával
Négylábú túratársammal idén ősszel a 30 kilométeres Börzsöny vándortúrát, és a könnyed Téli tókerülő 15-ös távját abszolváltuk. Mostanra szokásunk lett felkerekedni és együtt teljesítménytúrázni, így kiléphetünk kicsit a komfortzónánkból. Az ilyen helyzetekben válnak szorosabbá leginkább a barátságok, s nincs ez másképp a mi kapcsolatunk esetében sem.
→ TovábbÖrményország keleten innen, nyugaton túl
„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ TovábbEgy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább