Morgó-gödör – a mosásban összement Grand Canyon
Nem könnyű megtalálni a fővárostól bő egyórányi autózásnyira fekvő, szinte ismeretlen homokkőszurdokot, pedig az egyik legkülönlegesebb helyünk, ráadásul még jó pár geológiai érdekesség is felfedezésre vár a környéken.
Régóta meg szerettem volna nézni a Morgó-gödör nevű helyet, amit a képek alapján úgy képzeltem el, mint egy mosásban összement Grand Canyont. A valóság nem cáfolt erre rá, de ahogy az lenni szokott a hírességek esetében is, élőben kicsit kisebb, cserébe viszont érezni, hogy van kisugárzása. És itt most tényleg nem egy elcsépelt közhely elpuffantásáról van szó, de ne szaladjunk ennyire előre.
Nemti mellett "magasodik" a mindössze 358 méteres Leány-kő nevű hegy. Az alábbi túránkkal ennek a tetejére is feljutunk
Nemti kincseket rejt
Nem csodálom, ha sokaknak ismeretlenül cseng a Morgó-gödör neve, mert méltatlanul kevés figyelem jut rá, olyannyira, hogy még egy tábla se hívja fel rá a figyelmet, így ha nem célirányosan keressük, valószínűleg soha nem találjuk meg.
A Mátra lábánál megbúvó Nemti festői környezetben helyezkedik el, az Északi-középhegység teljes hegyvonulata adja a tökéletes hátteret. Az Árpád-kori település nevét 1227-ben említette először oklevél Nemti alakban, de az 1579. évi török adóösszeírásokkor Németi néven szerepelt. A település honlapja a több mint 110 éves óvodájukat említi meg büszkeségként, de van itt tájház és bányamúzeum is. Szemfülesebbek kiszúrhatják a Nemtiről készült Wikipédia szócikk végén, hogy itt született Fehér Anett orosz-történelem szakos tanár, aki Anettka néven alkotott maradandót a trash televíziózás műfajában a Budapest TV-n.
Ha a fővárosból vágnánk neki, bő egyórányi autózással számolhatunk: Hatvannál kell elhagynia az M3-ast és rákanyarodni Pásztó felé a pazar minőségű 21-es főútra egészen Bátonyterenyéig. Innentől már tényleg csak néhány perc Nemti, ahol a település keleti végégnél kell megtalálunk az utolsó utcát (Fenyves út) és felkanyarodni rá.
Ha látjuk a szebb napokat is látott büfékocsit, már jó helyen járunk a Fenyves út végén. Az utolsó ház mellett kell keresni a Morgó-gödörhöz vezető ösvényt
A Fenyves úton hamar elfogynak a házak, de ne veszítsünk lendületet, mert a házak után nem sokkal egy tábla jelzi az önkormányzat által kijelölt parkolót balkéz felé. Ez alatt egy kis tisztást kell elképzelni, és kedves gesztus Nemti részéről az ideérkezők felé, ugyanakkor egy Morgó-gödröt jelző tábla se lenne sértés, a környék legérdekesebb geológiai látványosságát ugyanis nem jelzi semmi.
Irány a susnyás
A Fenyves úton vezet be az erdőbe a környék egyetlen jelzett turistaútvonala, egy zöld sáv, de mi ne dőljünk be neki és a csábító földútnak, hanem a parkolótól gyalogoljunk egy kicsit vissza Nemti utolsó, jelenleg elhagyatottnak tűnő házacskájáig, és ott keressük az út másik oldalán a szurdokba vezető ösvényt.
Nem a szükség hívott a növényzet közé, tényleg ez az alig látható ösvény vezet a homokkő szurdokhoz. Tábla sajnos nincs
Ez így elég bonyolultnak hangzik, de ha kiszúrjuk a növények között kitaposott ösvényt, már nyert ügyünk van. Így november végén nem volt nagy kunszt megtalálni, és se csalánnal, se szederindákkal nem kellett hadakozni. A geoláda-vadászoknak jó hír, hogy a szurdok felé vezető úton elrejtettek egy ládát, amit viszonylag könnyű megtalálni.
A talpunk alatt sárgálló talaj jelzi, hogy homokos helyre érkeztünk, majd az egyre magasodó patakmeder oldala már egyértelművé teszi, hogy a közeli Mátrával ellentétben itt nem vulkáni kőzeteket fogunk megpillantani. Az egyre magasabb és szűkebb patakmeder szép fokozatosan vált át egy miniatűr Grand Canyonná, aminek az aljában bedőlt fák nehezítik itt-ott a továbbjutást, ezért babakocsival nem javaslom, de egy terephez szoktatott 4-5 éves forma gyerkőc már kifejezetten szórakoztatónak találhatja a helyet.
Megérkeztünk a rövid, de annál izgalmasabb szurdok bejáratához
A Morgó-gödör „csúcspontja” alig száz méter hosszú, cserébe a hullámzó homokkőfalak között tényleg úgy érezhetjük magunkat mintha egy egzotikus helyre csöppentünk volna. Az egyik vízmosta mélyedésbe férfiarcot vésett egy ismeretlen mester, aki – a Kövek mesélnek blog szerint – egy erdélyi fafaragó lehetett. A krisztusi portré némileg illeszkedik a hely hangulatához, ezért még akár hálásak is lehetünk, hogy nem egy Kiszel Tünde portrét képzelt ide a művész. Az idelátogatók által vésett feliratok, viszont ugyanolyan barbár kézjegyeknek hatnak itt, mint amikor egy élő fát karistolnak össze egy monogram és dátum kedvéért.
Akárcsak a közeli Szakadás-árok esetében, a Morgó-gödör Grand Canyon jellege is ugyanolyan hirtelen ér végett, mint ahogy elkezdődött, mi pedig egy rövid, de annál meredekebb kaptató, némi ösvényezés után ott találjuk magunkat azon a zöld jelzésen és széles úton, amin az elején elindultunk.
Állítólag egy erdélyi fafaragó mester alkotása szurdokban látható férfiarc
Ha csak a Morgó-gödörre voltunk kíváncsiak és nincs sok időnk, két dolgot tehetünk: vagy az úton battyogunk vissza parkolóig, vagy visszamászunk a patakmederbe és átéljük még egyszer az élményt, majd ugyancsak a parkoló közelében bukkanunk ki a susnyásból. Sokkal jobban járunk, ha minimum egy fél napot szánunk a kalandra, mert így tehetünk egy laza kört a környéken, így még két másik érdességet is felfedezhetünk.
Jól látható, hogy a víz milyen szépen "belefűrészelte" magát a puha homokkőbe
Kővé vált leány és sárkány a fák között
Aki kedvet kapott a dologhoz, annak Tenczer Gábor kolléga körtúráját javaslom a Természetjáró.hu kínálatából, nagyjából mi is ezt gyalogoltuk le, és egyáltalán nem bántuk meg. Eltévedni garantáltan nem fogunk, mert ahogy kiértünk a patakmederből a földútra, csak követnünk kell a zöld jelzést, majd nagyjából egy kilométer után a zöld háromszögre rátérve felmászni a mindössze 358 méter magas Leány-kő nevű hegyre. Ide elsősorban nem a kilátás miatt éri meg felmászni, hanem egy érdekes formájú Kőleány nevű szikláért, amely a helyi legenda szerint egy hazudós leányzó megkövült alakja.
A helyiek Kőleánynak nevezték el, de a valóságban inkább egy ET fejű tekebábú
Ha elkészítettünk a kötelező fotóinkat a sziklával, indulhatunk is visszafelé, ugyanis vár még ránk egy sárkány, ráadásul egészen közel Nemtihez. A már jól ismert zöld háromszöget, majd sávot követve haladunk visszafelé, ám egy kilométer után jobb kéz felé kell letérnünk egy jelöletlen ösvényre. Ezt követve mintegy másfél kilométer után érkezünk meg a Sárkány-sziklához, amely már közvetlenül a falu felett terpeszkedik. Akárcsak a nemrég felkeresett Leánykő, ez is annak köszönheti az érdekes formáját és létrejöttét, hogy a szél és a víz elhordta a puhább homokkövet, amely között itt-ott felszínre bukkannak és „kiemelkednek” a keményebb kőzetek.
Az emberi fantázia ide éppen egy sárkányt látott és kapta a hely a nevét, de ezzel az erővel elég sok minden más is lehetett volna.
A Nemti környéki dombokat a kora-miocén Pétervásárai Homokkő Formációalkotja, amely 23-19 millió évvel ezelőtt rakódott le egy sekély, árapály által mozgatott tengerparton
A lényeg az, hogy úgy érezhetjük magunkat, mintha egy gigantikus méretű homokozóba csöppentünk volna, ahol az imént hagyták abba a játszadozást az óriásgyerekek. Miután itt is elkészítettük a kötelező képeinket, gyakorlatilag visszaérkeztünk Nemtibe, azon belül is egy régi magtárhoz, ami jelenleg kisboltként üzemel.
A vastag homokkőréteg eltérő cementáltsága miatt látványos és bizarr alakzatok formálódtak ki
Végül nem itt, hanem egy másik falubeli boltban töltöttük fel a túra során megcsappant készleteinket két szuperaranyos néni segítségével. A „mi járatban aranyoskám” kérdés tisztázása után meg is jegyeztem, hogy milyen szép látnivalók akadnak a falu körül, mire az egyik néni elárulta, hogy ugyan sokat hallott már arról a „morgó dologról”, de még soha nem járt ott. Biztattam, hogy menjen le, és ezúton biztatok mindenkit a hely felkeresésére, mert tökéletes családi túrát kanyaríthatunk belőle akár egy délelőtt leforgása alatt. A boltozás után nem volt más dolgunk, mint a főút mellett visszagyalogolni a Fenyves útig, megkeresni a parkolóban hagyott autónkat, majd elégedetten távozni.
Itt jól látható, hogy a Sárkány-szikla milyen közel van Nemti házaihoz
Aki kedvet kapott a cikkben is lejárt túrához, kattintson a nyomvonalért és a részletekért a lenti térképre.
A cikk először 2021 decemberében jelent meg.
A Kőris-hegyen innen és azon túl
2024.10.21.Az őszi Bakony szépségei, óriási golflabda a hegytetőn, mesebeli birtok a hegyek között és boldog nyugdíjaskorukat élő lovak. Élmények és látnivalók Bakonybéltől Borzavárig.
→ Tovább
Magával ragadó tájjárás a Vértes sokszínű piros útján
2024.09.25.Elbűvölő tájrészletekkel és az erdő meghittségével ajándékozott meg a Közép-dunántúli Piros vándorút vértesi szakasza, amit varázslatos kora őszi hangulat fűszerezett. A hegység változatosságát bemutató út értékei között egyarán szerepelt természeti és épített érték, de ez alkalommal számomra a fő attrakciót a fák és az erdőlakók hozták el.
→ Tovább
Piros vándorúton a Gerecsében
2024.08.02.A hosszútávú jelvényszerző túráknak általában megvan az a bája, hogy egyaránt bemutatják egy adott térség népszerű és kevésbé ismert tájrészleteit. Kiváló példa erre a Közép-dunántúli Piros gerecsei szakasza, ami változatos látványt nyújtó túraélménnyel kalauzol el a hegység központi részéről a Duna partjáig.
→ Tovább
