A Zempléni-hegység vonulatának magyarországi legmagasabb csúcsa a Nagy-Milic, nem tartozik a legismertebb földrajzi tájaink közé. Fekvésének behatárolása sokunknak nem is megy csettintésre, azt meg hogy a Bodrog és a Hernád közötti, észak-dél irányú Eperjes-Tokaji-hegység része, csak kevesen vágnánk rá kapásból.

1 / 35

A nagy nyilvánosságot kapott, nem rég felújított füzéri vár jóval hamarább beugrik, ha Magyarország északkeleti szegletét idézzük. Ezt a vulkanikus hegytetőn magasodó középkori várunkat öleli némán északról a Nagy-Milic. A füzéri vár „árnyékában” méltatlanul kevesebb figyelmet kapó csúcsunk népszerűsítése kéktúrázó körökben könnyen táptalajra talál. A tájegységre látogatók figyelmét elsősorban a Reg-Élő vár és délebbi társai, a Zemplén Kalandpark, vagy a Tokaji borvidék zamatos kincsei fogják felkelteni. Mindez teljesen érthető is, hiszen a 895 méter magas hegycsúcs meghódítása jóval izzasztóbb foglalatosság, mint az előbb említett látványosságok tanulmányozása. Aki viszont úgy dönt, hogy tesz némi erőfeszítést az épített értékeink megismerésén felül, az mindenképpen mássza meg a Milicet, mert az élmény biztosan felejthetetlen lesz.

A lecsengő allergiaszezonnak köszönhetően, hosszú kihagyás után végre útnak indultunk. A bakancslistánkról még hiányzó, határ menti hegységünk felkeresése, távolsága miatt némi szervezést igényelt. A Zemplénbe egynapos kirándulást tenni csak a környékbelieknek szerencsés, nekünk, a több száz kilométer miatt észszerűbb napokban gondolkodni.

2 / 35

Füzér, a várának köszönhetően népszerű túracélpont, európai színvonalú felújításának köszönhetően méltán büszkélkedhetünk vele. A Várhegy parkolójában némi összegért egész napra biztonságban tudhatjuk az autónkat, és a faluból felvezető első kilométereken megspórolt energiát a csúcstámadásba fektethetjük. A kéken pár perc után elérjük a Vár-forrást, melynek frissítő vizéből érdemes feltankolni az előttünk álló útra. Gyönyörű bükkösben, szelíd emelkedő vezet a Senyánszki-réti rakodóhoz, mely három erdészeti feltáróút találkozópontja.

3 / 35

Az erdei földkunyhó - mely a favágók melegedője volt -, emlékeztet rá, hogy egykoron intenzív fakitermelési tevékenység folyt. Utunk következő szakasza a túra legkényelmesebb része, a Magas-hegy szoknyáján, szintben kanyargó széles ösvényen vezet. Jobbról időnként a lombok közül előbukkan Pusztafalu, szép kilátásélményt nyújtva. Egy elhanyagolt, hídként funkcionáló földnyelven átkelve, az Alsó-Patak völgyében folytattuk az utat. A kiszáradt meder mellett sétáltunk fel az Alsó-Csata-rétre, melynek elnevezése a 17-18. századra nyúlik vissza. A bujdosók zempléni központjában egykoron kisebb katonai összecsapás is zajlott.

4 / 35

Az erdészház mellett veszi kezdetét a túra nehezebb kaptatója. A Kakas-bérc, a Nyársasok és a Felső-Csata-rét megkülönböztethetetlenül, szinte összefüggő emelkedőt képeznek. Az biztos, hogy egyre sziklásabb oldalban, fokozódó erőfeszítés árán küzdöttünk egyre magasabbra. Az első adandó alkalommal a köves oldalra kilépve megpillanthattuk immár alattunk a vár kontúrját. A panorámát kihasználva szusszantunk egyet az utolsó etap előtt.

5 / 35

6 / 35

Az előttünk járó déli napsütés nem kedvezett ugyan a fotózáshoz, de azért így is nagy élményt jelentett. A cserjés oldalba tett kitérő elmulasztása sem veszteség, mert pár méterrel feljebb, a Károlyi-kilátó páholyából éppúgy élvezhetjük a Füzéri vár csodálatos látványát. A 880 méteres Kis-Milicen három éve épített háromszintes fatorony pár lépésre a kéktől könnyen elérhető. A kilátó arról a Károlyi családról kapta a nevét, akik valaha évszázadokig voltak a terület birtokosai. A 11 méteres felső emeletről, mint egy színházi díszlet, úgy tárul elénk a Hegyköz, a vár és a Sátoros hegyek jellegzetes kúpja.

7 / 35

8 / 35

Rövid pihenő után tértünk vissza a jelzett ösvényre, mely a határt jelző oszlopok nyiladékában éri el a Nagy-Milicet. A szlovák nyelvű ismertető tábla és a kőobeliszk nem annyira marasztaló, mint a Kis-Milic emelvénye, de azért egy idetévedt kismacska kedvéért megálltunk pár percre. Miután mi is és a cica is jóllakott, lefelé vettük az irányt. A hálás kis jövevény kitartó kísérőnk lett a hátra lévő úton. A nyeregnél ismét szlovák útjelző oszlop áll, de mi továbbra is a kéket követtük.

9 / 35

10 / 35

A Herma-ház-tetőtől újabb látványos bükkös öleli az ösvényt és ereszkedik le a Kis-almás-réten át a Bodó-rétig. Az üdülőövezet házai előtt nyugatra ismét némi kilátást élvezhettünk, a zempléni erdő őszi színekben pompázott. A kék pecsétet tartalmazó esőbeállónál veszi kezdetét az úgynevezett Grófi út, melyet a Károlyi család épített a László-tanyai és kőkapui kastélyai között. A kék kereszt ösvénye az Ínsége úton vezet egészen a kiapadt Hideg-kúti-forrásig. Eleinte újabb bükkösben, majd fenyvesben vezet tovább a szokatlan kőburkolatos lejtő a várhegy aljáig. Újabb pillantás a fehéren csillogó ékszerdobozra, majd a kerékpárúton tett rövid erdei séta után a parkolóba értünk. A több kilométeren át hűséges társunkká szegődött kiscica szerencsére azonnal új gazdára lelt, így a milici túra minden szempontból happy enddel zárult.

11 / 35

12 / 35

Szöveg és fotók: Dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!