Nagybörzsöny a hegység nyugati oldalán, a Börzsöny-patak partján fekvő község. A falusi turizmusra, vendéglátásra berendezkedett kedves kis település vonzza is a turistákat. Épített öröksége, látnivalói önmagukban is megtöltenek egy napot. A jellegzetes kőből kirakott Szent István-templom, a tájház, vagy éppen a vízimalom a helyi kézművességgel, gasztronómiával kiegészítve jó kis családi kikapcsolódást ígér. A zakatoló erdei vasút csak hab a tortán, főszezonban a kirándulók százai zötykölődnek rajta.

Nagybörzsönyi túránkat ezúttal nem terveztem túl. Igyekeztem olyan látnivalókat keresni, amik eddig nem szerepeltek a repertoárunkban. A Rustok-hegy volt az első panorámapont, ezért a Kék mentén indultunk el.

1 / 13

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Kb. egy kilométer séta után fordultunk be az erdőbe. A Bogár-kert területének régészeti leletei bizonyítják, hogy az Ipoly menti őskori ember hamar behúzódott a Börzsöny erdeibe is. Kellemes kapaszkodón emelkedtünk egyre feljebb. A tavaszi erdőt elárasztó napsütésben nem esett nehezünkre a kaptató. A Rustok-hegy a Várak a Börzsönyben jelvényszerző mozgalom egyik állomása, utalva az egykori sáncvár ittlétére.

Maradványai legépebben a nyugati oldalon maradtak fenn, de az idelátogatók legtöbbje nem ezek miatt érkezik. Az északról és délről patakvölgyek által határolt, haránt irányú kiemelkedés széles, köves oldalú kilátópontot tartogat. A Kereszt-völgy feletti Hegyes hegy vadregényes oldala ideális kilátást szolgáltat, elfoglalva a majdnem 180 fokos panoráma zömét.

Jelzést nem váltva ereszkedtünk lejjebb a kék kereszt elágazásig, majd a Kereszt-völgyi patakon átkelve érkeztünk a János-forrás pihenőhelyéhez. A más néven Fagyos-kútnak nevezett bővizű forrást 1930-ban foglalták, rajta tábla emlékezik meg az 1973-ban elhunyt Koska Jánosról, akinek nagy szerepe volt a Vasedény kulcsosház létrejöttében. Érdekesség, hogy eredetileg ez a kút talán nem is itt volt, a követ a Vasedényes turisták vitték oda, Koska vezetésével.

3 / 13

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A 30-as években egy nagybörzsönyi kőfaragó több hasonló forrásfoglalatot is készített, majd szállított önerőből a forrásokhoz. Ezért lehetséges, hogy a környéken több hasonló faragvánnyal találkozhatunk, mint a Dijós-kút vagy a Forrás-kút esetén. Rövid felfrissülést követően leküzdöttük a sárga forrás jelzés meredek emelkedőjét, majd a négyzeten gyalogoltunk a Zálog-bérc irányába.

A börzsönyi helynevek eredetét vizsgáló írásból tudhatjuk, hogy a név egy erdész és egy tolvaj találkozásából született. Az előbbi zálogba vette a tolvaj eszközeit, igazolva a lopás tényét.

A Nagy-János-tetőre panorámás hegyoldal kiváló pihenőhely, érdemes elidőzni.

4 / 13

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A Kollár-völgy felé ereszkedve újabb döntést kellett hoznunk. A Száraz-fa-bércet megelőzően kitérőt tettünk a Nagy-János tetőre. A Kollár-völgyi-patak mellett felsétáltunk a Lovas- és Oldaltámasztó-kutak elhanyagolt forrásaihoz, melyeket elhagyva az eddigi panorámákhoz hasonló, de azoktól szerényebb kilátást élvezhettünk. Ugyanazt a visszautat megspórolva, jelzetlen ösvényen kerültük meg a Széna-hegyet.

9 / 13

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Kisirtáspusztán nemcsak a felújított turistaközpont, hanem a kisvasút megállóhelye is várja az érkezőket. Az eredetileg fakitermeléshez megépített vasútvonalon jóval később, 1969-ben indult meg a személyszállítás is. A többszörös leállítást és újraindítást követően 2002 óta áll a turisták rendelkezésére. A Kisirtás-Nagyirtáspusztai szakasza egyedülálló, úgynevezett „csúcsfordítós”, ezért műemléki védelem alatt áll. (Ez egy olyan különleges fejállomás, mely egy vonatfogadó vágánnyal rendelkezik, egy váltója van. Az ide érkező vonatok körüljárás nélkül folytatják útjukat toltmenetben, a toltmenetben érkezők pedig húzva közlekednek tovább. Előnye, hogy meredek hegyoldalban a szintkülönbség legyőzésére fordulóalagutakat kellene építeni, ami a csúcsfordítóval helyettesíthető.)

Kapcsolódó cikkek

Panorámatúra a Börzsöny egyik legszebb kilátópontjára – Gömbölyű-kő

Tovább

A Magas-Börzsöny peremén

Tovább

„Rövidke” kitérőnk ellenére nem akartuk elmulasztani a Száraz-fa-bércen jelzett szépkilátást, ezért vállalva az újabb emelkedőt, a völgyi séta helyett észak felé vettük az irányt. Szerencsére a hegyoldal tisztásai okot adtak némi szusszanásra, így kissé lassabban ugyan, de elértük a csúcson jelzett panorámapontot. Némi csalódásérzéssel gyalogoltunk tovább, mely érzés a Diós-kútnál sem hagyott alább.

10 / 13

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Az alig felismerhető forrástól durcásan indultunk tovább, majd mivel a Hegyes-hegy-orom benőtt teteje újabb izgalmakat nem ígért, megkímélve fáradó lábainkat, az orom alatt söntöltünk a Hosszú-völgy irányába. Az orom alatti kerülőösvényünk meglepetésünkre „panorámásabbnak” bizonyult, mint amit vártunk utunk előző szakaszaitól. A Hosszú-völgybe annak középső szakaszán érkeztünk. A hasonló nevű patakkal és a vasúttal kísért sárga sávval jelzett szakasz ideális kirándulóhely.

13 / 13

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Nagyobb vízhozam, tavaszi áradás, vagy esőzések esetén a felduzzadt vízfolyás akár el is áztathatja a rajta átkelni igyekvők lábbelijét. Az ösvénnyel többször helyet cserélő patakocska kirándulásunk utolsó szakaszán sem engedte lankadni figyelmünket, így több mint 20 kilométernyi hullámvasutazás után is felturbózva érkeztünk vissza Nagybörzsönybe.