Bizonyára számos olyan hely létezik ma Magyarországon, ahol a külvilág zajától, a mindennapok stresszétől, és főleg a jelenlegi válságos időszaktól megfáradt ember nyugalomra lelhet. Hacsak rövid időre – egy pár napra, egy hosszú hétvégére is –, de elfelejtheti gondjait, felhőtlenül kikapcsolódhat, szabadon űzheti hobbiját, feltöltődhet az ezer arcát mutató természetet járva és az épített örökség, a műemlékek csodáiban gyönyörködve. Számomra ez a hely a Dél-Alföldön, Csongrád-Csanád megyében található, a Szentes és Orosháza között kb. félúton elhelyezkedő Nagymágocs nagyközségben.

3 / 11

Fotó: Udvarvölgyi Zsolt

Gyermekkorom óta kötődöm a faluhoz, amely édesapám és nagyszüleim szülőfaluja és végső nyughelye is egyben, és amelyet – véleményem szerint – kedves, vendégszerető emberek laknak. A mintegy 3000 fős Nagymágocs közúton öt irányból érhető el: Szentes (Szentes-Lapistó), Derekegyház, Árpádhalom, Orosháza és Székkutas felől. Vasúton a község nem megközelíthető (bár a hetvenes évekig kisvasút, gazdasági vasút, sőt egyvágányú vasúti mellékvonal is üzemelt a térségben, de sajnos már a síneket is rég felszedték), rendszeres buszjáratok biztosítják a tömegközlekedést, minden irányból. Az Alföldi Kéktúra útvonalán a Károlyi-kastély mellett haladhatnak el az erre vándorlók.

Ahogy a környező város, Szentes honlapján olvasható „Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett. Első okleveles említésére 1426-ban került sor Magoch formában. A terület 1722-től a gróf Károlyi család birtoka volt, és alföldi uradalmi központja. A mágocsi uradalom fejlesztése Klauzál Imre és Szendrey Ignác nevéhez kapcsolható.”

4 / 11

Fotó: Udvarvölgyi Zsolt

A fejlesztési munkák eredményeként 1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá lett. Majd gróf Károlyi Lajos az uradalom központjává fejlesztette fel, és megépítette a település első jelentősebb épületét, ami ma is áll, az Ybl Miklós által tervezett épületet, az uradalmi irodát, későbbi nevén községházát. Gróf Károlyi Imre 1896 és 1897 között felépíttette a település máig is legszebb díszének számító kastélyt, a gyönyörű parkkal együtt.

Nagymágocs 1872-ben községgé alakult. Érdekesség, hogy a falu határában lévő Szendrei major elnevezés annak emlékét őrzi, hogy Szendrey Júlia apja, Szendrey Ignác 1850 és 1853 között a mágocsi uradalom jószágkormányzója volt. A községben egy éven át még Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán is nevelkedett.

2 / 11

Fotó: Udvarvölgyi Zsolt

Kapcsolódó cikkek

A Dél-Alföld ékköve – az óföldeáki erődtemplom

Tovább

Újra elvarázsolt az Alföld

Tovább

Nagymágocs tipikus mezőgazdasági terület. A két világháború között Csongrád megye legjelentősebb szántóföldi gyümölcstermő területe volt. A grófi uradalomban gépesített mintagazdaság épült ki, majd gróf Károlyi Imre, aki a földbirtokosi lét mellett kiváló közgazdász, felsőházi tag, az Angol-Magyar Bank igazgatósági elnöke is volt, jól prosperáló, messze földön híressé vált ecetgyárat, szeszgyárat, paprikamalmot, keményítő- és cukorgyárat is létesített birtokán.

5 / 11

Fotó: Udvarvölgyi Zsolt

Az „öreg gróf” kemény, különc, rátarti, de igazságos ember hírében állt. „A kapitalista világrend válsága”, ill. „Az örvény szélén” c. könyvei nagy port vertek fel. A Károlyi és Horthy családok között kettős házasságon alapuló, szoros rokoni kapcsolat szövődött, maga Horthy kormányzó is többször járt Nagymágocson, többnyire vadászatokon. Gróf Károlyi Imrének és feleségének, egyben másodunokatestvérének, gróf Károlyi Zsófiának számos gyermeke született. Egyik fiúk, a tragikus repülőgép szerencsétlenségben, 1942-ben elhunyt ifj. gróf Károlyi Gyula Horthy Paulette-t vette el feleségül, míg egyik lányuknak, gróf Károlyi Consuelonak ifj. Horthy Miklós kérte meg a kezét. Esküvőjüket 1927. augusztus 4-én tartották Budapesten, és frigyükből két leánygyermek, Zsófia (1928) és Nikolette (1929) született. A házasság azonban hamar megromlott, és az elvált Károlyi grófnő két lányával együtt a nagymágocsi kastélyban telepedett le. A válás botrányos körülmények között ment végbe és – a nagy szoknyabolond hírében álló – ifj. Horthy Miklós jó darabig nem kívánatos vendég volt a kastélyban és a Károlyi család köreiben.

6 / 11

Fotó: Udvarvölgyi Zsolt

A község fő látnivalójára, a nagymágocsi Károlyi-kastélyra egy kicsit bővebben is kitérnék. 1896 és 1897 között gróf Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. Az összes épület eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották.

18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angolkert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is.

Jelenleg a kastélyban Csongrád-Csanád Megyei Gesztenyeliget Otthon Nagymágocsi Kastélyotthona működik. A kastély 1945-től munkásüdülő, 1949-től a görög szabadságharcosok és menekültek otthona volt, 1954-től szociális otthon. A kastélykert szélén, a Szentesi út mellett áll a gróf Károlyi Alajos által, 1883-ban neoromán stílusban, Szent Alajos tiszteletére emeltetett római katolikus templom, amely Bachó Viktor tervei szerint épült. A szép üvegablakai Katzmann Ede műhelyében készültek el.

7 / 11

Fotó: Udvarvölgyi Zsolt

A község további jeles látnivalója az Ybl Miklós tervei alapján épült volt uradalmi épület, amely 1849 óta áll, és a közelmúltban teljesen felújították. A műemlék értékű épület eleinte uradalmi tiszttartói lakás volt, később polgármesteri hivatalnak adott helyet. Az épület ad otthont a Felicián Atya Helytörténeti Gyűjteménynek és rendezvényháznak. A gyűjtemény célja, hogy a falu lakói megismerjék a település múltját, a régi idők mindennapjait, a turisták pedig bepillantást nyerhessenek Nagymágocs múltjába és értékeibe.

8 / 11

Fotó: Udvarvölgyi Zsolt

A múzeumot 2003-ban nyitották meg, 2005-ben vette fel a településen több évtizeden át szolgálatot teljesítő, legendás ferences rendi kapucinus szerzetes, Neubauer József, Felícián atya nevét, ezzel tisztelegve kutatómunkássága előtt. A látogatók megismerhetik a település földrajzát és történelmét, valamint a múlt század életkörülményeit. Itt található az atya gyűjteményéből létrehozott ásványkiállítás is.

11 / 11

Fotó: Udvarvölgyi Zsolt

Nagymágocs várja a túrázókat, kirándulókat, biciklistákat, geocaching-rajongókat, és a falusi turizmus romantikája iránt érdeklődőket egyaránt. Horgászni lehet a nagymágocsi horgásztavon, ill. a környék folyóvizeiben, a Kórógyon és a Kurcán, de ki lehet ülni a kastélytó partjára is. Pontytól harcsáig, csukától amúrig sokféle hal fogható, és megfizethetetlen élményt jelent az a csend és nyugalom, amit horgászat közben a vízparton vár az emberre. Nagymágocson pedig mindig kap az ember egy mosolyt, egy jó szót a boltban, a zöldségesnél, a kocsmában, és a kastélykertben sétálva is.

A cikk először 2022 márciusában jelent meg.