1 / 28

A Nyugati-Mátra kis hegyi településeinek eredete a mai napig vitatott. Az első német és szlovák betelepülők üvegfúvással foglalkoztak. Erre a régi tevékenységre utal számos település neve: Mátraszentimre-Ötházhuta, Szentlászló-Fiskalitáshuta, Szentistván-Felsőhuta. A sokáig (megközelíthetősége miatt) ismeretlen Mátraszentimre csak az első világháborút követő időkben vált népszerű üdülőhellyé. Ebben az időben épültek a mátraházai, kékestetői szanatóriumok, és lett közismert Galyatető. Napjainkban Mátraszentistvánról sokaknak a sípark jut elsőként eszébe, de hóolvadás után sem érdemes mellőzni ezt a túrázásra is kitűnő vidéket. Ágasvárig igen változatos, tartalmas kirándulást tehetünk, melyen a panoráma, a sziklaalakzat, és a romantikus patakvölgy sem ismeretlen fogalmak.

2 / 28

A mátrai betyár, Vidróczki nevét viselő csárda mellől, a Kéket követve hagytuk magunk mögött Mátraszentistván üdülőházait. Irigykedve figyeltük a hegyoldalba emelt épületek teraszait, ahonnan a szemközti lankán a sípálya jelenti az örök panorámát. A zöld jelzés kereszteződése után továbbra is egyenesen haladtunk a keskeny csapáson. Egy erdővágás mellett kerültük meg a Kis-kő köves hegytömbjét, a Büdös-kő-lápa pedig az erdészeti utat keresztezi. A szűk gerincről főként délre nyílik néhol a kilátás.

3 / 28

Hamarosan elérkeztünk Ágasvár lábához, ahol a kék háromszög mutatja az utat. Ha valaki nem akar hegyet mászni, az kerüljön egyenesen a Kéken. Fárasztó, meredek emelkedő vezet a Mátra nyugati pontjához. Ágasvár sziklás kúpja megéri a fáradságot, több pontjáról szép kilátást élvezhetünk. A Szamár-kő és vonulata a Mátra vulkanikus eredetének köszönhető természeti képződmények látványos példái. A háromszög elágazása felett pár méterrel már a Newton-szikláról nézhetünk szét. Északkelet felé akár a Bükk köveit is pásztázhatjuk.

4 / 28

A szikla ismertségét jelentő feliratot az idő vasfoga már megette, így azt az andezittáblán már nem tudjuk kivenni. A Szamár-kő jellegzetes alakja viszont még mindig könnyen felismerhető, ezért mellette is elidőztünk pár fénykép erejéig. Az ágasvári kilátások közül talán a legnyugatibb kiszögellésről látható a legszebb, ahol egy fenyves sziget mellől csodálhatjuk a tájat. Az első nagypénteki szabadnapot kihasználva a csúcson egész kis tömeg gyűlt össze az erre járókból.

5 / 28

A tatárjárás után épült vár maradványait már hiába keressük, csak az emlékét eleveníthetjük fel. A csúcsról lefelé vezető ösvény rendkívül meredek, morzsalékony kövei miatt sok helyen csak fától fáig kapaszkodva ereszkedhetünk biztonságosan. A széles földútra érkezve jobbra már a turistaház hangjai hallhatóak. A szerény kínálatú büfében megvásárolt üdítőt az Ágasvári-réten fogyasztottuk el. A virágzó fákkal díszített tisztáson idilli a pihenés.

6 / 28

Rövidke sziesztázás után Fallóskút irányába folytattuk a kirándulást. Az ágasvári erdészeti utat újból keresztezve, balra kanyarodva már egy szépséges bükkerdőben sétáltunk tovább. A Csörgő-lyuk barlang leágazódásánál rövidke lejtő, majd annál nehezebben járható út vezetett a lyukhoz. Az Európában is egyedülálló, Magyarország leghosszabb ún. nemkarsztos barlangjának bejáratát rács zárja le. A legenda szerint arról kapta a nevét, hogy a barlangba dobott kő sokáig csörög. Mivel a járatokba csak gyakorlott barlangászok mehetnek be, elfogadtuk a lezárását, de kissé csalódottan tértünk vissza eredeti ösvényünkre.

7 / 28

A Csörgő-völgyi erdőrezervátum területén érintetlenül hagyott fák árnyékában sétáltunk tovább. A 130 hektáros területen az volt a cél, hogy az erdő természetes folyamatai végigmehessenek, és azokat itt zavartalanul figyelhessük meg. Az enyhén lejtő, kényelmes turistaút rövidesen eléri a völgy alját, ahol a Csörgő-patakot követhetjük. A Mátraszentistván alól, három kisebb patak összefolyásából induló patak a Hasznosi-víztározó irányába fut. Neve arra utal, hogy időnként a megáradó víz a meder köveit egymáshoz ütve jellegzetes hangot hallat.

8 / 28

A sűrű erdő megvédte a nagy hozamú patakot az időjárás szélsőségeitől, így még télen sem fagy be, és az egykor itt álló malom folyamatosan dolgozhatott. Ám ez a malom nem gabonát őrölt, hanem posztót puhított. Nem csak ennek az ősi mesterségnek találjuk itt a nyomait, az említett üvegfúvók emléke is él. A Hutahely tisztásán egy régi üveghuta másolata mellett pihenőhelyet alakítottak ki. Miközben a környék gazdag történelmén merengünk, figyeljünk arra is, hogy megússzuk száraz bakanccsal, ugyanis több helyen át kell kelni a patakon.

9 / 28

A zöld négyzet időközben keresztre vált, és a völgyből emelkedni kezdtünk Mátraszentistván alá. A sípálya hatalmas gyepét hó már nem takarja, helyette kankalin és tüdőfű alkot virágszőnyeget. Nem csak az itt élő, nyár végén virágzó osztrák tárnicska kölcsönöz alpesi hangulatot a tájnak. Az ismertető táblákról tudtuk meg, hogy ezek a fajgazdag virágos rétek voltaképpen az emberi tevékenységnek köszönhetőek. A középkortól kezdődően az összefüggő erdőségben fokozatosan keletkeztek a gyepes részek, ahol a fák helyét később ezek a virágos növénytársulások vették át.

10 / 28

A sípálya területén is ezek a természeti folyamatok mentek végbe, és eredményezték a mai kinézetet, ami lehetővé tette, hogy télen a sportolók használhassák. Már az 1900-as években sítalpakat csatoltak a környékbeli gyerekek, és csúszkáltak az összefüggő kaszálók hófödte lejtőin. A hatvanas években hivatalos sípályákat jelöltek ki, ahonnan a fejlődés rohamszerűen szárnyalt, egészen a mai síparkig. Túránk utolsó állomásaként nem hagyhattuk ki a Vörös-kő kilátóját sem. A Mátraszentlászlóhoz tartozó, 2005-ben felújított kilátó pompás körpanorámát szolgáltat a mátrai csúcsokra. Útközben megnézhetjük a nevét szolgáltató vörösesen elszíneződött óriási köveket is. A húsvét hagyományait még ugyan nem értük tetten a Mátra rejtekén, de a nagypénteki körtúra testünket és lelkünket is felkészítette az ünnep méltó fogadására.

11 / 28

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!