Napóleon kalapja a Visegrádi-hegységben van?
Ki ne hallott volna már az európai nagyhatalmak leigázójáról, és a jellegzetes „fejfedőjéről” is híres zsarnokról, Bonaparte Napóleonról. De vajon mit keres a kalapja a Pomáz feletti Kő-hegyen? A rossz hír az, hogy semmit, hisz ez a látványos sziklaképződmény fantázianeve.
Nézzük meg a továbbiakban, hogy hogyan is alakulhatott ki ezen karcsú sziklatorony: kalandra fel! A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű tájegységünk, amelyet kb. 14-16 millió évvel ezelőtt lezajlott szakaszos, időben és térben elhúzódó vulkáni működés hozott létre. A kitörések jellege is változó volt: hevesebb robbanásos és „csendesebb”, főleg lávát produkáló erupciók váltogatták egymást. Ennek hatására nagy vastagságú vulkáni összlet jött létre, változatos kőzetféleségekkel, pl. andezit és tufája, dácit és tufája. Ilyen és hasonló kitöréstermékekből áll a Pomáz feletti Kő-hegy is, ahol a Napóleon kalapja is felkereshető (nem messze a Kő-hegyi menedékháztól).
A kőzetet tanulmányozva észrevehetjük annak „szemcsés” felépítését, amelyben a pár mm-estől akár a méteresig váltakozhatnak a vulkánból kikerült törmelék- és lávadarabok. A vulkáni felépítményből a robbanásos jellegű anyag a légkörből visszahullva, és a vulkán oldalán lavinaszerűen lezúdulva halmozódott fel. A vulkáni törmelékes összlet a külső erők (pl. víz különféle halmazállapotai, szél, gravitáció) pusztító tevékenységének eltérő módon áll ellen. A finomabb szemcsés részekből álló részek jobban pusztulnak, mint a nagyobb blokkokból álló egységek. Ennek hatására az idők folyamán alul karcsú, felül szélesebb, gomba (vagy kalap) alakú sziklák preparálódtak ki.
A Gomba-szikla, vagy más néven Napóleon kalapja
A képen is látható Napóleon kalapja is annak köszönheti létét, hogy a finomabb szemű törmelékből összecementált részeket mintegy sapkaként védte meg a felette lévő keményebb és masszívabb lávatömb. Hasonlóan bizarr sziklaképződmények állnak őrt a Prédikálószék oldalában (Vadálló-kövek), a Rám-hegy (pl. Ferenczy- és Rám-szikla), valamint Dobogókő térségében (pl. Zsivány- és Thirring-sziklák) is. Kevesen gondolnák, de Napóleon kalapját 1845-ben maga Petőfi Sándor is megtekintette, de arról nem tudunk semmit, hogy milyen benyomást kelthetett benne, hisz irodalmi mű nem született róla.
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
Forrás: akovekmeselnek.hu
Kapcsolódó cikkeink:
Beszédes sziklatornyok a Pilisben
Geokéktúra a Zempléni-hegységben
Geokéktúra a Cserehátban és az Aggteleki-karszton
Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros
2024.03.28.Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ Tovább
A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
2024.01.04.Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ Tovább
A biatorbágyi Nyakas-kő titkai
2023.11.29.A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.
→ Tovább
