Napóleon kalapja a Visegrádi-hegységben van?
Ki ne hallott volna már az európai nagyhatalmak leigázójáról, és a jellegzetes „fejfedőjéről” is híres zsarnokról, Bonaparte Napóleonról. De vajon mit keres a kalapja a Pomáz feletti Kő-hegyen? A rossz hír az, hogy semmit, hisz ez a látványos sziklaképződmény fantázianeve.
Nézzük meg a továbbiakban, hogy hogyan is alakulhatott ki ezen karcsú sziklatorony: kalandra fel! A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű tájegységünk, amelyet kb. 14-16 millió évvel ezelőtt lezajlott szakaszos, időben és térben elhúzódó vulkáni működés hozott létre. A kitörések jellege is változó volt: hevesebb robbanásos és „csendesebb”, főleg lávát produkáló erupciók váltogatták egymást. Ennek hatására nagy vastagságú vulkáni összlet jött létre, változatos kőzetféleségekkel, pl. andezit és tufája, dácit és tufája. Ilyen és hasonló kitöréstermékekből áll a Pomáz feletti Kő-hegy is, ahol a Napóleon kalapja is felkereshető (nem messze a Kő-hegyi menedékháztól).
A kőzetet tanulmányozva észrevehetjük annak „szemcsés” felépítését, amelyben a pár mm-estől akár a méteresig váltakozhatnak a vulkánból kikerült törmelék- és lávadarabok. A vulkáni felépítményből a robbanásos jellegű anyag a légkörből visszahullva, és a vulkán oldalán lavinaszerűen lezúdulva halmozódott fel. A vulkáni törmelékes összlet a külső erők (pl. víz különféle halmazállapotai, szél, gravitáció) pusztító tevékenységének eltérő módon áll ellen. A finomabb szemcsés részekből álló részek jobban pusztulnak, mint a nagyobb blokkokból álló egységek. Ennek hatására az idők folyamán alul karcsú, felül szélesebb, gomba (vagy kalap) alakú sziklák preparálódtak ki.
A Gomba-szikla, vagy más néven Napóleon kalapja
A képen is látható Napóleon kalapja is annak köszönheti létét, hogy a finomabb szemű törmelékből összecementált részeket mintegy sapkaként védte meg a felette lévő keményebb és masszívabb lávatömb. Hasonlóan bizarr sziklaképződmények állnak őrt a Prédikálószék oldalában (Vadálló-kövek), a Rám-hegy (pl. Ferenczy- és Rám-szikla), valamint Dobogókő térségében (pl. Zsivány- és Thirring-sziklák) is. Kevesen gondolnák, de Napóleon kalapját 1845-ben maga Petőfi Sándor is megtekintette, de arról nem tudunk semmit, hogy milyen benyomást kelthetett benne, hisz irodalmi mű nem született róla.
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
Forrás: akovekmeselnek.hu
Kapcsolódó cikkeink:
Beszédes sziklatornyok a Pilisben
Geokéktúra a Zempléni-hegységben
Geokéktúra a Cserehátban és az Aggteleki-karszton
Megkövesedett kincseket rejt a Bakony legrövidebb szurdoka
2025.03.06.A Bakonyban, festői környezetben elhelyezkedő Csesznek az országjárók egyik kedvelt és közismert célpontja. A legtöbb turista a középkori vár romjait keresi fel vagy éppen via ferrátázik egyet a környékbeli sziklafalakon. Ha viszont geoturistaként érkezünk a bakonyi településre, évszázmilliók üzeneteit olvashatjuk ki az utunkba eső kőzetekből.
Hazánk első barlangszállása - a Cserepes-kői-sziklaodú
2025.02.21.A kéktúrázók által jól ismert bükki barlangszállást ezúttal geológus szemmel mutatjuk be.
→ Tovább
Kővé vált élőlények nyomában
2025.02.11.Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.
→ Tovább
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
