Néhány évtizede még a pusztulás fenyegette, mára újra népszerű kirándulóhely lett ez a Cserhát lankái közt megbújó, csodaszép fekvésű, közel nyolchektáros kis „tengerszem”, melynek partján gyönyörű sétány, strandfürdő, szabadtéri színpad, csónakázási lehetőség, kalandpark, és további számos kikapcsolódási lehetőség várja a turistákat.

11 / 19

Fotó: Konfár Tibor

Picit elfogult vagyok ezzel a pár száz fős, jellemzően szlovákok és palócok által lakott kis településsel kapcsolatban, ugyanis az elmúlt húsz évben családunk talán legkedvesebb üdülőhelye volt az egyre épülő és szépülő Bánk. Bár, amikor először jártunk itt, valamikor a 2000-es évek elején, még minden sokkal csendesebb, meghittebb volt, de tudjuk, hogy a fejlődés és a népszerűvé válás minden bizonnyal a kis nógrádi falu megmaradását is nagyban elősegíti. Talán ez a tény az elfogyóban lévő nógrádi aprófalvak közt a legfontosabb dolog.

4 / 19

Fotó: Konfár Tibor

Miután felfedeztük és megszerettük Bánkot, jöttünk szinte minden nyáron és télen.

És nem mellesleg szerettük a tóba nyúló, nyaranta remek programoknak helyet adó szabadtéri színpadát is, melynek köszönhetően a koncertektől kezdve számos más egyéb színpadi élmény színesítette már üdüléseinket.

5 / 19

Fotó: Konfár Tibor

Kapcsolódó cikkek

Öt különleges hazai tó, ahova megéri elutazni

Tovább

Öt szuper hazai tó, amihez érdemes kirándulást szervezni

Tovább

A falucska legfőbb vendégcsalogatójának és egyben munkaadójának számító Tó Hotel akkoriban még feleekkora sem volt, igazi békebeli hangulat lengedezte be a lágyan hullámzó nógrádi lankák közt megbújó kis tavacska minden apró szegletét. Nyaranta a fürdésé volt a főszerep, olykor csónakázással tarkítva.

Mivel nem bírtunk visszamászni a csónakba, így a kellemesen meleg vízben szépen, lassan kiúsztunk vele a partra. Felejthetetlen kaland volt, azóta is emlegetjük. Telente a tóparti séták és a szánkózás nyújtott kellemes kikapcsolódást, és akkoriban bizony még volt olyan esztendő is, mikor télen a tó jegéről is bámulhattuk a part menti üdülőket és a Cserhát lankái közé szorult tengerszemet körbeölelő csodaszép nógrádi tájat.

2 / 19

Fotó: Konfár Tibor

Apropó, tengerszem. Vajon hogyan is keletkezett a tó? Ennek kapcsán máig folynak kutatások, a leírások szerint fenékforrások táplálják a tó vizét, de azt még – tudomásom szerint – nem sikerült kideríteni, hogy a tavat tápláló karsztvizek rendszere a Budai-hegység hévforrásaival, vagy magával a Dunával vannak-e összeköttetésben.

A népnyelv és Bél Mátyás 1742-ben keletkezett, Bánkot is bemutató feljegyzése szerint: „Van nekik egy csodálatos természetű tavuk, amelyet a nép Tengeri-szemnek, azaz moris aculumnak nevezget, és azt hiszi, hogy földalatti medreken át összeköttetésben van a tengerrel. Mindenesetre ismeretlen mélységű, kerek, mintegy ötven ölnyi partszegélyű. Semmiféle zápor, még a tartósabb sem dagasztja meg, és bár állandóan folyó patakocskát fogad magába, mégsem figyelték meg, hogy akárcsak egy körömnyit is megnőtt volna bármikor. De nem látták sohasem még a legforróbb időben sem jelentősen megapadni, de a legtombolóbb zivatarban sem szokott könnyen hullámzásba jönni. A mellette lakók megfigyelték, hogy úgyszólván nem tűri el a halakat, ugyanis melyeket a parton fognak, jelentéktelenek, sem, hogy említést érdemelnének. Azt mondják, hogy a tó valamikor hirtelen keletkezett, a talaj mélyéből, nagy zúgással horda ki a földet és a sziklákat. Arra lehet következtetni, hogy a földalatti üregekben összeszorult szelek előretörtek ugyanitt víz lépvén az üregekben nyomukban.”

7 / 19

Fotó: Konfár Tibor

Kapcsolódó cikkek

Festői tavak az Őrségben, ahol csobbanni is lehet

Tovább

Szépséges bányasebek – Tóról tóra a Vértesben

Tovább

Nagyjából ugyanezt írja le Nógrád megye híres monográfusa, Mocsáry Antal is 1820-ban. Egy biztos: a Bánki-tó keletkezése mindenképpen rejtélyesnek mondható, és mondák, legendák forrásául szolgál a titkokra, rejtélyekre oly fogékony népnyelvben.

Kiépült a strand, eredeti méreteihez képest kétszer akkora lett a tó partjának legnagyobb építménye, a wellnesshotel. Kisebb kalandpark létesült a tó egyik sarkában elhagyottan álló telken, ott ahol régebben telente még sokat szánkóztunk, hógolyóztunk. Számomra kissé furán hatnak a sétány jazz-zenészeket formázó szobrai, mellettük szerencsére olyan tájékoztató táblákat is találhatunk, melyek részletesen ismertetik Bánk község életét, a palóc tájat, a gasztronómiát, a tó élővilágát, vagy éppen a falu evangélikus templomát.

12 / 19

Fotó: Konfár Tibor

A tóparti sétányon, az egyik fára szegelve látható a talán leginkább ideillő, legautentikusabb emléktábla, amely Leveleki Eszter pedagógusról emlékezik meg. Ő volt az a nevelő, aki a legnehezebb időkben, 1938 és 1978 között, bő négy évtizeden át a Bánki-tó partján nyaraltatott és nevelt mintegy 800 gyermeket emberi értékekre és egymás tiszteletére. A róla megemlékező, fából készült, gondosan ápolt emléktábla emlékeim szerint talán a legrégebbi ilyen jellegű alkotás a tóparton, üzenete, tartalma által azonban számomra a legkedvesebb is egyben.

15 / 19

Fotó: Konfár Tibor

Összességében a Bánki-tó és környéke az elmúlt évtizedekben egy olyan változáson, és egyben nagymértékű fejlődésen esett át, amely bár eldugott meghittségéből elvett ugyan valamennyit, cserébe viszont bátran tervezhetünk többnapos, sőt, akár egy egész hetes kikapcsolódást is a közel nyolchektáros kis tengerszem partján, unatkozni biztosan nem fogunk.

A cikk először 2021 júniusában jelent meg.