A sikeres felfedezéshez persze a helyi szakemberek ismerete szükséges, ezért ajánlott a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által meghirdetett túrával menni. Azonban a május-júniusi időszakban 3-4 kosborfaj minden látogató számára szinte garantált.

A hazai orchideák semmivel sem maradnak el szépségben a trópusi rokonaiktól, csak míg azok döntően fákon élnek, addig ezekhez le kell hajolni, és közelről illik csodálni „őket”. Kedvencem a vitézkosbor, melynek virága belülről egy vigyorgó bohóc alakot rajzol.

Vitéz kosbor

2 / 9

Fotó: Németh Imre

Annyira, hogy nem csak vizuálisan hasonlít a beporzójára, de még nemi csalogató vegyületet (feromon) is latba vet, hogy segítse a szaporodást. És akkor még nem szóltunk a légies sisakvirágokról, a mocsári kosborról, a rejtőzködő nőszőfűvekről és társaikról.

Hússzínű újjaskosbor

1 / 9

Fotó: Németh Imre

Utunk során más virágcsodáknak is örülhetünk május végén. Szinte mindenhol illatozik a mélykék mezei zsálya (néha fehér példányokkal), virul a rojtos szirmú, rózsaszín réti kakukkszegfű, és szórtan gyakori az ibolyáskék virágú szőrös fekete nadálytő.

Fekete nadálytő

3 / 9

Fotó: Németh Imre

Szibériai nőszirom

4 / 9

Fotó: Németh Imre

Nagy örömmel fedeztem fel a réti iszalag meseszép mélykék virágját is. Ritkaságuknál (és remélem szépségüknél) fogva ezek mind védett növények! A fákat a kocsányos tölgy, a magyar kőris és a fehér nyár képviseli leggyakrabban.

Réti iszalag

5 / 9

Fotó: Németh Imre

A gazdag virágpompához a lepkék fajgazdagsága társul. Leginkább az egyébként ritka, hangyaboglárkák sokaságával találkoztam. A madarak is jól érzik errefelé magukat; kakukk- és fülemüledal kísért, fehér gólya bogarászott az útmenti réten, és a légben gyakran körözött a vidék őre, egy egerészölyv. Sajnos az itt élő, ritka harist nem sikerült sem megpillantani, sem meghallani.

Boglárkalepkék

6 / 9

Fotó: Németh Imre

Kapcsolódó cikkek

Botanikai kuriózumok Magyarországon

Tovább

Sárga virágtenger a dél-alföldi tájakon

Tovább

Kiindulópontnak válasszuk a Páhi község központjában (az önkormányzat előtt) lévő parkolót, ahol a gondozott park szélén két tartalmas „indítótábla” található, melyet hasznos elolvasni. (Ajánlatos a tanösvény térképét a további tájékozódáshoz lefényképezni, mert nincs felfestett turistaútjelzés az útvonalon, csak a tájékoztató táblák jeleznek vissza, hogy jó úton járunk.)

A terület szerelmese, jó ismerője Morvai Edina a következőképen ajánlja figyelmünkbe a tanösvényt. „A Páhi-rétek igazi kincseket rejt a természetkedvelők és kirándulni vágyók számára, melyet a 8 kilométeres Kolon-tavi Orchideák tanösvény mutat be. Fő témája a hazai orchideafajok különleges világa, de rajtuk kívül sok más természeti értékkel is találkozhatunk túránk során. Megismerkedhetünk a Páhitól északnyugatra található Pecznyik-erdővel, a körülötte levő mocsár- és láprétekkel, az itt zajló természetvédelmi kezelésekkel, a Kolon-tó földtani és talajtani jellegzetességeivel, valamint a láprétek állatvilágával. A tanösvény bejárását május-júniusban különösen ajánljuk, amikor a legtöbb orchidea virágzik. Ilyenkor akár hét faj is megfigyelhető.”

7 / 9

Fotó: Németh Imre

A település a Turjánvidék és a Homokhátság határán van, ezért is veszik körül igen változatos élőhelyek (láperdő, láprét, mocsár) mozaikos szerkezettel: a mélyebb, vizenyősebb részeken lápréteket találunk, a térszint emelkedésével pedig mocsárréteket, majd sztyeppréteket, és mindezt magányos vadkörtefák és magyarkőrisfa-ligetek színesítik. A virágpompában bővelkedő rétek fennmaradása annak köszönhető, hogy az ember évszázadok óta kaszálóként, legelőként hasznosította a gyepeket.

A tanösvény útvonala a szépen rendezett térről indul a Vasút utcán, majd a Mátyás király utca és Jókai utca vezet ki a védett területre.

Innen sokáig árnyékos úton, főleg nyár- és kőrisfák között haladunk ÉNY-i irányba, míg el nem érjük egy csatorna déli partját. Itt vár a 2. tábla. De közben érdemes ki-ki kukkantani a szomszédos virágpompás rétekre. Úgy háromszáz méter múlva tobzódhatunk az információkban, mert egymáshoz nagyon közel található a 3., 4., és 5. ismertető tábla.

Kőris fa

8 / 9

Fotó: Németh Imre

Kapcsolódó cikkek

Ezerarcú Kolon-tó

Tovább

Ahol a láp és a homokbuckák találkoznak – a Kolon-tó

Tovább

A 6-os számú, kutatóháznál lévő tábla tanulmányozása után hasznos nagyon figyelni az útvonalat és térképünket, mert innentől már több törés is lesz az ösvényünkön, fokozatosan fordulunk visszafelé. A 7-es számú tábla (Közös-erdő) után még kb. kétszáz métert ÉK-nek visz utunk, de innen már közel DK-nek fordulunk, ahol egy kis tavacskát kerülve az utolsó tábla fogad, ahol hazánk és Európa egyik legritkább kőzetét, a réti mészkövet ismerhetjük meg. (Ez egy nagyon fiatal, napjainkban is képződő, dolomitos mészkő, mely csak a Kiskunság déli részén képződik, ill. legközelebb Ázsia szteppéin.) Tovább is tartva az irányt, a faluba vezető 6301 sz. országúthoz érünk, amelyen balra, a falu felé fordulva kb. 700 m után a gépkocsinkhoz érünk. Szépséges, tartalmas túrát zárhatunk a hangulatos kis tér árnyas fái alatt pihengetve.

9 / 9

Fotó: Németh Imre

Ha maradt még időnk, akkor a Kolon-tó két másik tanösvényét is érdemes bejárni a túlsó nyugati oldalon, az egyik az Aqua Colun, míg a másik a Bikatorok. Két tanösvény, két világ: a mocsár és a homokbuckák világa várja a vándorokat. Érdemes ősszel visszatérni, mikor az őszi kikerics virágjai rózsaszín tengert varázsolnak az alföldi tájba.