Túránk kiindulópontja Szőce volt, egészen pontosan a falu határában található szőcei láprét és a Lápok Háza, ahol megismerhetjük a szőcei tőzegmohás láprét különleges világát. Az Őrség és a Rábavidék területén közel 40 láp található, közülük a legismertebb a Szőce patak mentén kialakult lápok sorozata, ahol egy 1 km-es, részben pallós tanösvényen járhatjuk be a láprét egy részét.

Túránk kiindulópontja, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szőcei látogatóközpontja, a Lápok Háza

19 / 19

Fotó: Tóth Judit

Egy cseppnyi jégkorszak

A mocsár és a láp szavakat gyakran egymás szinonimájaként használjuk, ez azonban nem helyes, ugyanis a láp és a mocsár nem ugyanaz. A mocsarak általában folyók, nagyobb tavak mellett található, ideiglenesen vízzel borított területek, amelyek a csapadékhiányos időszakban ki is száradhatnak, és bennük nincs tőzegképződés. A lápok mélyedésekben alakulnak ki, állandó vízborítás jellemző rájuk, emiatt pedig bennük az elhalt növényi részek nem tudnak elbomlani, belőlük tőzeg képződik.

Alkony a szőcei lápréten

15 / 19

Fotó: Tóth Judit

A lápok környezetüknél hűvösebbek és páradúsabbak, és számos hidegkedvelő, jégkorszaki maradványfajt őriztek meg.

Májusban a gyönyörű zergeboglárok, a sárga sásliliomok, a különböző kosborfajok pompáznak itt, és persze a sorból nem hagyható ki a kereklevelű harmatfű. A parányi rovaremésztő növényt élőben is láthatjuk a tanösvény egy pontján, de sajnos nincs sok belőle. Európa északi részén a faj gyakorinak számít, köhögéscsillapító hatása miatt gyógynövényként is használják.

Az 1 km hosszú tanösvény egy része pallósoron halad

18 / 19

Fotó: Tóth Judit

A szőcei láprét egy része ebben a forró nyári időszakban is tele van virággal, a másik részét már lekaszálták. A kaszálásra szükség van a láprét fennmaradásához, ennek hiányában idővel becserjésedne a terület. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) szakemberei igyekeznek mozaikosan tartani a láprétet, vagyis nem mindent kaszálnak le egyszerre, hogy a lepkék – amelyekből az Őrségben különösen sok van – folyamatosan találjanak maguknak táplálékot.

A mozaikosan kaszált lápréten a lepkék és a többi beporzó nyáron is talál táplálékot. A réti legyezőfüvek is most virágoznak.

17 / 19

Fotó: Tóth Judit

A láprét jelenéről és múltjáról sok érdekességet megtudhatunk az ŐNPI látogatóközpontjában, a Lápok Házában, amit mindenképpen érdemes megnézni. A kiállítás nemcsak nagyon érdekes, de tele van interaktív elemekkel is, így kisebb gyerekek számára is élmény a látogatás.

Egyenesen a sárga úton

A szőcei lápréttől a sárga jelzésen egy 4 km-es kellemes sétával juthatunk el a Vadása-tóhoz. Az út során nem kell nagy szintemelkedésre számítani, nagyobb esőzések után csak a hatalmas pocsolyák kerülgetése nehezítheti meg a dolgunkat.

A Lápok Házától egy 4 km-es kis túrával juthatunk el a Vadása-tóhoz

4 / 19

Fotó: Tóth Judit

Az őrségi esőkből nekünk is kijutott, egyhetes sátrazásunk során két nagy felhőszakadás is mozgalmassá tette az éjszakáinkat. Szerencsére a sátrunk remekül vizsgázott. Ahogy az esőponcsóink is, amikre ezen a túrán is szükségünk volt. Még szikrázó napsütésben indultunk el a Vadása-tóhoz, hátizsákunkban a fürdőruhákkal, semmi nem utalt arra, hogy nem strandidőben érünk oda. Aztán a semmiből sötét fellegek kerekedtek, és mire a tóhoz értünk, az eső is eleredt, és nem finomkodott, fél óráig szakadt, mintha dézsából öntenék.

Ezeknek az erdőknek egy részét fenyvesek jelentik, például a lombelegyes fenyvesek, amelyek igazi sajátosságai az őrségi, vendvidéki tájnak, de Trianon után sokfelé telepítettek is fenyveseket itt, ami miatt „Gyántásországnak” is hívják ezt a vidéket. A klímaváltozás nyomán azonban mind az erdei fenyvesek, mind a lucfenyvesek állapota romlik, és betegségek támadják meg azokat. Különösen a monokultúrák vannak kitéve ennek a veszélynek.

Az Őrségben és a Vendvidéken az erdei fenyő feltételezhetően őshonos, de a 20-as évektől sok fenyőt telepítettek is itt

3 / 19

Fotó: Tóth Judit

Régen itt, Szőce környékén sok szántó volt, ezeknek a helyét mára az erdők vették át. A túra során azonban láthatjuk még az az Őrségre egykor jellemző bakhátas művelés nyomait is. A humuszréteg összeszántásával bakhátakat alakítottak ki, a közöttük levő barázdák agyagát pedig a csapadék lemosta. A felhagyott szántók később beerdősültek, vagy beerdősítették azokat, de az avarral borított talaj kissé hepehupás formáiból bizonyos helyeken még ma is kirajzolódnak a bakhátak.

Kapcsolódó cikkek

Az Őrség és a Vendvidék legszebb túrái

Tovább

Határ menti barangolás – Szent Imre-vándorút

Tovább

Vadak ástak itt

A sárga turistajelzés a Vadása-tó északi, kisebb tavához érkezik meg. A Hegyhátszentjakab határában található Vadása-völgyben, a Vadása-patak vízének felduzzasztásával 1968-ban kezdték kialakítani a Vadása-tavat. A különös elnevezés onnan ered, hogy a környéken sok róka élt, amelyek lyukakat ástak a patak mentén. Így lett a patak neve „vad-ásta”, vad által ásva, vagyis Vadása.

Az Őrség egyik legnépszerűbb nyári célpontja a Vadása-tó

6 / 19

Fotó: Tóth Judit

A tavat 12 forrás táplálja, és két tórészből áll. Az északi tó, az előtározó az erdők ölelésében fekszik, hangulata vadregényes, vízéből még ma is tuskók állnak ki, ez a horgászok kedvelt helye.

Előfordul itt az osztrák zergevirág is, amely nálunk csak a Nyugat-Dunántúlon található meg.

A fenyők mellett az Őrségben a páfrányok és a mohák is remekül érzik magukat

7 / 19

Fotó: Tóth Judit

A strandot a déli tórész keleti partján találjuk. A fürdéssel nekünk várnunk kellett egy fél órát, a kiadós felhőszakadást az egyik tóparti büfében vészeltük át. Ahogy azonban újra kisütött a nap, felkerekedtünk, és meg sem álltunk a Vadása-tó gyönyörű strandjáig.

A Vadása-tó mellett a környéken még másik két népszerű, fürdőzésre alkalmas tavat találunk, a Borostyán-, illetve a Hársas-tavat

11 / 19

Fotó: Tóth Judit