Persze, ehhez a ragyogó pompához nem csak a levelek száz színben történő elszáradása, a természet más összetevője is szükséges, hiszen a megindító színkavalkád a napsütésben elevenedik meg igazán, a kék égbolt alatt pedig még kontrasztosabb, még varázslatosabb az élményt. Kihasználva a kínálkozó alkalmat, nem akartunk lemaradni erről a nem mindennapi együttállásról, ezért bevetettük magunkat a vadregényes börzsönyi tájba, felkeresve a számunkra legkedvesebb helyszíneit, ahol festménybe illő káprázatban volt részünk.

Hosszú percekig csodáltuk a Hosszú-völgyi-patak csillogó víztükrét

1 / 25

Álmos, ködpárás reggelt oszlatott a felkelő nap, amikor Nagybörzsöny határában mi már a halkan csörgedező Hosszú-völgyi-patakot követtük a meredek bércek közé zárt erdőtájban. Az addig szürke kövek között szaladó sötét kis erecskét az első napsugarak szikrázóan csillogó, élettel teli víztükörré varázsolták, melynek lebilincselő fényjátékát az ember órákig is elnézné. Erre most aligha terveztünk, mohó módon mindent akartunk a tájtól, ezért öles léptekkel már-már a tökéletes őszi idill ábrándját kutattuk.

Puha és neszelő avarszőnyegen emelkedtünk a keskeny, sziklaszobros csúcs tetejére, ahonnan még némi kilátás is nyílt az egyre élénkebb színekben pompázó Magas-Börzsöny rengetegére. Itt sem ragadtunk le sokáig, hiszen a hegység belső, ősszel festet tájaira fájt a fogunk, amelynek mesés szépsége egyszerre élt bennünk felejthetetlen emlékképként és múlandó valóságként, amit oly ritkán tud az ember megtapasztalni: ez alkalommal viszont minden adott volt, hogy újból csodát lássunk.

Színpompás avarszőnyegen emelkedtünk a Hegyes-hegy-ormára

3 / 25

Emlékkép és a mesés jelen
Régi kedvencünk az István-bérc alatt völgyszorosba zárt Fagyos-kút zavartalan környezete, ahol nem is oly rég még egy hangulatos erdei házikó állt. A hamuvá lett kunyhó helyén szomorú üresség tátong. Emlékek próbálják megtölteni a teret, ahol hajdanán minden természetszerető vándor meghitt menedékre lelhetett, aminek deszkával burkolt falai, és a komfortosan kialakított környezete gondtalan szabadságot ígért. Ma vigaszként tovább csörgedezik a bővizű Fagyos-kút, a minket körülvevő meredek hegyoldalak bükkjei pedig időtlennek ható színpompájukkal hirdetik a helyszín változatlan szépségét, az erdő békés csendjét, ami a hiányzó házikó nélkül is ragyogó hangulatot áraszt.

6 / 25

Idáig csodás rozsdaszínű avarlepellel fedett tájban követtük a kényelmesen vezető erdei utat, majd a Kammerhof oldalában meredek kaptatóval törtünk az örök slágert jelentő Nagy-Hideg-hegy irányába. Az erősödő szélben lenyűgöző levélhullásban volt részünk, amelynek ezernyi napsugaraktól villódzó darabkája hollywoodi filmek romantikus jeleneteit lepipálva szálltak alá az aranyszínben pompázó lombkoronák alatt. A fénnyel és színekkel megtelt erdő teljesen a hatása alá vont minket: kezdtük magunkat ritka szerencsésnek érezni, hogy mindezt átélhetjük.

Nagy-Hideg-hegy turistaházának terasza minden évszakban csábító pihenőt ígér, főleg, ha ebbe panorámaképbe belefestünk egy sört és egy csokit, amitől az idill még teljesebb vagy mondhatni makulátlan lesz. A szikrázó napsütés, a kék ég, a szélben susogó fenyőfa együttese elnyújtott henyélésre csábított minket, sőt, már az is komolyan megfordult a fejünkben, hogy itt alszunk, de végül tartottuk magunkat a tervünkhöz, és bevettük magunkat a Börzsöny kalderájába, amit most kivételesen a Csóványos érintése nélkül tettünk meg.

Kilátás Nagy-Hideg-hegyről a Dunakanyar irányába

10 / 25

Elkerültük a hegység legmagasabb pontját, de közvetlenül alatta megcsodáltuk az Oltár-kő bámulatos sziklakapuját, mielőtt végleg leereszkedtünk volna a Börzsöny egyik legszebb részét rejtő vadregényes völgyszorosba. Mi ezt a Kőkorsó irányába tettük meg, aminek gatyafékes oldalában csodálatos fény-árnyék játékot mutattak be a szélben ingadozó faágak ősszel megfestett levéltömegei.

Oltár-kő szikláinál

12 / 25

Kapcsolódó cikkek

A Börzsöny élményekben gazdag „ütőere” – Kemence-patak

Tovább

Tippek a Magas-Börzsöny felfedezéséhez

Tovább

A Börzsöny egyik legszebb szurdokában
A Hangyás-bérc alatt az Oltár-patakot követve ráláttunk a 2014 decemberi jégtörés ma is fekvő áldozataira. Az egykoron meredek hegyoldalba kapaszkodó hatalmas bükkök ma fekve várják, hogy a lassú enyészet apró munkásai elbúcsúztassa őket, illetve újra teret adjanak az életnek, melynek feltörekvő nyomai már látszanak. Ezek az ifjú titánok még messze vannak elődeik fenséges méreteitől, ráadásul sok idegen is közéjük furakodott versenyzésbe kezdve az életért. Az ember itt nem szól bele a természet dolgába, ami így vagy úgy, de elrendezi magát. Sokáig szemléltük ezt az egyszerre szomorú és izgalmas látvány, ami számunkra a természet igazi mibenlétét testesítette meg.

Jégkár nyomai a Hangyás-bérc lábánál

13 / 25

Fotó: Lánczi Kata

Errefelé úton-útfélen megmutatkozik a természet óriási ereje. A Fekete-, illetve a Csarna-völgy különleges atmoszférájához hozzá tartozik a napjainkban utópisztikus látványt nyújtó, a patak által elmosott kemencei kisvasút felső pályaszakasza, ami húsz évvel ezelőtt még egészen a halyagosi kulcsosházig vezetett. Az eredetileg 1913-ban faszállításra létrehozott, később turistákat is szállító, vasúti pálya felső szakasza a 90-es években ment tönkre, miután a patak áradásai több alkalommal is megrongálták. Ennek az elmosott pályaszakasznak a közelmúltban tervezett felújítása kapcsán vált igazán ismerté a Csarna-völgy, ami minden évszakban csodálatos vadont tár elénk, de fokozottan védett környezete – ami számos ritka élőlénynek ad otthont – talán a sárga árnyalataiban a legvarázslatosabb.

A meredek hegygerincek közé bevágódott katlanban több alkalommal is átkeltünk az épp szelíden folydogáló Csarna-patakon. Követtük az elmosott sínpálya apokalipszis idéző maradványait, mígnem a Feketevölgy Panziónál meredek emelkedésbe kezdtünk a hegység egyik legszebb látványát bemutató gerincút felé. Sokak kedvence a panorámás Holló-kőhöz és Salgóvárhoz vezető piros útvonal, ahonnan kiválóan rálátni a Börzsöny beszakadt vulkánjának völgyekkel szabdalt tömegére.

A Csarna-patak több alkalommal is megmutatta az erejét

16 / 25

Önmagukban is vadregényes látványt nyújtanak Holló-kő merész sziklaformái, de amikor az ember egy hosszú kaptató végén megérkezik a sötétlő kőzetkibukkanás tetejére, alighanem eláll a lélegzete. Az egykori óriásvulkán összeomlott kráterének végtelen erdők fedte belső udvara minden alkalommal hosszabb pihenőre késztet.

Holló-kő megunhatatlan panorámája

20 / 25

Elértük a sziklatornyos Salgóvárat, majd a Magyar-hegy oldalában hosszú ereszkedésbe kezdtünk túránk kiindulópontjához. A délutáni napsugarakban tündöklő Nagybörzsönyben viszont még nem ért véget őszi élményutunk, annak ellenére sem, hogy több kilométert már nem akartunk a lábunkba. Megpihentünk, hamisítatlan börzsönyi lepényt ettünk, egy pofa sört is megittunk, majd következhetett egy igazi transzbörzsönyi kisvasutazás, aminek kanyargós és meghitt döcögése emlékezetes erdei mustrának bizonyult. Ez az erdőjárásnak igen kényelmes módja tökéletes befejezése volt Szobig tartó kirándulásunknak, ahová már az élményektől eltelve és kissé elpilledve gurultunk be, egy újabb felejthetetlen börzsönyi élménnyel gazdagodva.

Transzbörzsönyi kisvasutazás

21 / 25