Őszi napsütéses kirándulás reményében ruccantunk ki a hétvégén. A Budapest közeli Pilis minden időben kitűnő választás, akár hosszabb túrára indulunk, akár csak pár órára kívánjuk magunk mögött hagyni a város zaját. A Két-bükkfa-nyereg - mely nevét az egykor itt álló két hatalmas bükkfáról kapta - parkolójában álló autók száma jelzi, hogy többen a szabadban töltik a hosszú hétvége első napjait. Az 1935-ben megépített országút ugyan tönkretette a tisztás érintetlenségét, viszont a környék megközelíthetőségének javításával utat nyitott a kirándulóknak.

1 / 27

Mindenki igyekezett elhagyni a kellemesen kialakított pihenőt a hideg szél miatt. A zöld kereszten, az úgynevezett Hunfalvy úton kezdtünk felfelé kapaszkodni. A Magyar Turista Egyesület Hunfalvy osztályának köszönhetünk számtalan turistautat mind a Pilisben, mind a Visegrádi-hegységben, melyek közül az egyik pont itt vezet Klastrompusztára.

2 / 27

Ahogy ritkult a köd, úgy bontakoztak ki az erdő színei. A Fekete-kőhöz vezető háromszög jelzés alá valaki csinos szarvasalakot vésett a fába. A csipkeszerű kitérőn értük el a Szentléleki-medence fölé magasodó meredek sziklaletörést. A falu felől, lentről is látható a kétsoros torony, melynek keleti fele az uralkodó, a nyugatit a növényzet zöldje takarja. A helybeliek csak Hrebenynek hívják, a szlovák hegygerinc szó alapján. A fehér mészkőorr tetejéről páratlan a kilátás, alattunk a község házait ölelő rétek és az erdő. Az itt érezhető béke és nyugalom nem emlékeztet arra, hogy a II. világháború idején még géppuskaropogás zaja törte meg a csendet a németek áttörésekor. A köveket fedő nyirkos avar csúszóssá teszi a felszínt, ezért óvatosan egyensúlyoztunk vissza a szirt széléről.

3 / 27

A tavaly elhunyt Peták István - az önálló Magyar Természetbarát Szövetség első elnöke és a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat kitalálója - emlékére 2016. szeptember 17-én táblát avattak az újságíró kedvenc helyén.

4 / 27

A Pilis egyik legszebb ormán nagy a forgalom, mi is tovább siettünk, átadva helyünket az újonnan érkezőknek. A zöld háromszög másik szárán egy-kettőre a Pilis-nyeregben találtuk magunkat. A Fekete-hegyet a Nagy-Szopláktól elválasztó turistacsomópontnál található pihenőhelyen a hűvös idő ellenére is többen gyűltek össze. Az 1944-45-ös hadi eseményekre obeliszk emlékeztet. Az egykori vörös csillagos emlékművet ledöntötték, helyére állították a most látható oszlopot.

5 / 27

Délnyugat felé, a Szénás úton folytattuk utunkat. A Pilis-nyergi víznyelő magasságában, kissé elhanyagolt környezetben pihenőpad és egy betonfedél található, mellette a tájékoztató tábla az élettelen természeti értékek védelmére hívja fel a figyelmet. A Klastrom-szirtekig hosszan ereszkedtünk lefelé a sárga jelzés mentén. Sejthető volt, hogy ennek meglesz még a böjtje. A zöld kereszt elágazásnál meg is kezdtük a visszakapaszkodást a hegyre.

6 / 27

Kattints a képre a nagyított panorámáért

A Kémény-szikla megérte a fáradtságot, mert az itteni kilátás is páratlan. A Klastrompuszta felől karcsú oszlopnak tűnő sziklaorom teteje fentről nézve széles, kényelmes pihenőhely. A merész letörésre mindenki figyeljen, mert a sziklapad szélét nem védi korlát. Innen is szinte 180 fokban pillanthatunk szét. Balra a Csévi-szirtek fehér karéja, lábunk előtt a pálosok kolostora, távolabb pedig Piliscsév katlanja. Jobbra tekintve könnyen felismertük a kesztölci Kétágú-hegyet, melyet már egy előző túránk alkalmával körbejártunk.

7 / 27

Az időjárás kegyes volt hozzánk, mert a nap is kezdett kisütni, kedvezőbb fényeket adva a fotókhoz. Rövidke pihenő és ebéd után a Vörös útig sétáltunk vissza. Ha délnek indultunk volna, akkor a fokozottan védett Ariadne-barlangrendszer szájához jutunk. A Leány- és Legény-barlangot ezúttal kihagytuk, mert nem akartunk lecsúszni az esőmosta, magas partoldalú lejtőn. Helyette jutott egy kimerítő emelkedő: a piros kereszten küzdöttük fel magunkat a Simon haláláig.

8 / 27

Az újabb kereszteződés nevéhez számtalan monda kötődik. Egyes leírások szerint Simon azonos Simon bánnal, és a hely elnevezése II. András korára nyúlik vissza. Más elképzelések szerint egy meggyilkolt papról vagy erdészről, illetve egy segítőkész remetéről kapta a nevét. Nemcsak a Pilisben, hanem országszerte találhatunk olyan helyneveket, melyek valamilyen szomorú eseményre emlékeztetnek. A témával elmélyültebben foglalkozó Szádeczky-Kardoss Géza gyűjtése alapján több, halállal kapcsolatos elnevezés található a környéken, melyek közül a Simon halála bír talán a legtöbb magyarázattal. Ha viccesen akarnék fogalmazni, akkor az oda vezető kaptató tényleg haláli, de a róla elnevezett csomópont már inkább békés kirándulóhely, aszfaltozott úttal és egy faágakból eszkábált kereszttel.

9 / 27

A Nagy-Szoplák körül vezető zöld utak közül a háromszöget választottuk, mely kerékpárosok számára kijelölt kiépített útvonal. A Szent Özséb- és a Gyula pihenője-barlanghoz jelzett út nem vezet, ezért ezek megtalálása esélytelen volt, helyette az évszak talán utolsó napsütéses óráit kiélvezve ballagtunk vissza a zsúfolt Két-bükkfa-nyergi parkolóba, ahol még mindig sok pihenő autó várta kiránduló tulajdonosait.

Szöveg és képek: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!