Panorámás sziklagerinc a Mátraalján
Mátrafüred látogatottságával csak a hegység kevés kirándulóhelye tudja felvenni a versenyt. Ha éppen nem a tömegre vágyunk, de élvezni akarjuk a Mátra vadregényes tájait, akkor térjünk le a 24-es útról, és vegyük célba Pálosvörösmartot.
A Mátra alján, pár percre a füredi nyüzsgéstől, Pálosvörösmart és Markaz vonala felett különleges kettős sziklagerincet találunk. A Holló-kő és Tekeres-kő nyugalma szöges ellentétben áll a Mátra fővárosának forgalmával. Visszafogottsága csak útvonalának részleges jelzetlenségével magyarázható, a táj különlegessége ebben biztosan nem játszik szerepet. Ahhoz, hogy a rövid tanösvényből és a szomszédos, párhuzamos gerinc bejárásából értelmezhető, izmainkat is átmozgató túra kerekedjen, útvonalunkat érdemes kiegészíteni.
Pálosvörösmart a Mátrafüredre vezető útról délkeletre letérve pár kilométerre található. A pálosok alapította település kezdetben a Weresmart nevet viselte. A folyamatos támadások miatt a szerzetesek az 1400-as évek végén elköltöztek, amit csak tetézett később a rendet feloszlató császári rendelet. A községen áthaladó Mária út miatt az itt lakók szerették volna településüket még emlékezetesebbé tenni a zarándokok számára.
A 2006-os önállósodásuk után a fejlesztések egy részét e témában indították el. Így keletkezett közel tíz éve az a Mária park, mely ezúttal túránk kiinduló állomása volt. A helybéliek és a vándorok szellemi és testi pihenőhelyének központi eleme Varga Gábor szobrászművész alkotása. Szent István és Szűz Mária kettőse mellett Remete Szent Pál domborműve és Boldog Özséb szobra is megjelennek egy-egy csodálatos alkotás formájában. A parkban a lelki hangolódás érdekében a szenteket fa imapadok veszik körbe, de találunk sütögetőt és kiülőket is.
Nem volt könnyű magunk mögött hagyni a látnivalókat, de vonzó túratervünk kellő motivációval szolgált. A rövidke, de annál intenzívebb Hollókő tanösvény indító tábláját a park kerítése mögött találjuk. Piros háromszöggel jelölve kevesebb, mint két kilométert kell kapaszkodnunk a páratlan élményért. Az emelkedőn egyre fogynak a táblák, de kezdetben még több ponton elmélkedhetünk.
A Benehát rétjeit elhagyva az erdő válik uralkodóvá. Megérkezvén az egyedi sziklaformációt minden irányból megcsodálhatjuk. A jelzett ösvény a platóra vezet, de azzal párhuzamosan találunk egy hasonló csapást, mely a képződmény lábánál köt ki. A sziklamászók számára a helyszín nem ismeretlen, de a mátrai turisták körében nem ez a legfelkapottabb célpont. A hosszan nyúló, magas andezitfal legalább ötven mászóutat kínál.
Azoknak sem kell szomorkodniuk, akik nem űzik ezt az extrém sportot. A függőleges feljutási lehetőséget fedő széles sziklaterasz kárpótolja a gyalogos túrázókat is. A kilátás kétoldalú, Pálosvörösmart háztetői mellett megjelenik a markazi tó fénylő víztükre is.
Ha eddig ellátunk, már az is lenyűgöző, de az írások a látóhatárt egészen az Alföldig és a Gödöllői-dombságig terjesztik ki.
A látványt nem lehet túlzások nélkül emlegetni, az élmény maradandó.
A marasztaló fennsík dacára indulni kell, mert a Tekeres-kő hasonló élményeket tartogat. A jelzett turistautat elhagyva, jól jön egy iránytű, de különösebb navigációs eszköz nélkül is könnyedén tájékozódhatunk. Következő állomásunk észak felé folytatódik, csak keletre kell letérnünk pár száz métert. A kitaposott ösvény és a plató fekvése adja magát, így az újabb sziklasorozat eltéveszthetetlen. A Tekeres-patak völgye fölött a gerinc kőtömbjei sorakoznak. Panorámájuk Markazra nyílik, kiegészülve a Mátra keleti erdőségével. Az ismétlődő kőcsipkék nézelődésre, fotózásra állítanak meg, amit tervezéskor számoljunk bele az időnkbe. Ha a lábunk elé is nézünk, akkor némi képzelőerővel belebotolhatunk a bronzkori sáncrendszer kőzeteibe is. A Rónya-bérc egyike a Várak a Mátrában túramozgalom pecsételőhelyének, így ezt a füzetünket is kitölthetjük. Ha mást nem is, de egy árnyékos pihenőpadot találunk, amit ki is használhatunk frissítésre.
Jelzetlen utunk nem ért véget, az Antal-kút, piros sáv irányában folytatódott. A Tekeres-kőnél még nélkülözhető volt a navigáció, de itt az elkerített erdőirtások miatt megkönnyítette a tájékozódást. Kis változtatás mellett a piros alatti kerékpárútra tértünk, ahol a Hajnács-kő kiszögellést vettük tervbe. A megelőző információim és az újabb elkerített területek miatt módosítani kényszerültünk az útvonalat. Maradt a Kis-kő, melynek hatalmas tömbje hasonlóan érdekesnek bizonyult. Felmászni nem mertünk, a szép kilátást csak a fák takarásából sejthettük. A Négyeshatárról megkezdtük az ereszkedést, ahol a térkép szerint a Mogyorós-kútra kellett volna lelnünk. A kellemes erdei sétát a kivágott irtások tették még változatosabbá.
Egy újabb szakasz kerékpárút után a zöldön folytattuk a túrát, ahol ismét a kutak lettek a főszereplők. A Kossuth-kúton kívül egyik jelölt forrásnak sem volt foglalása, így csak a mellénk szegődött Csurgó-patak énekét hallgattuk. A bővizű folyam több helyen az utat is elárasztotta, de szerencsére száraz lábbal úsztuk meg. Mátrafüredhez közelítve a piros és zöld kereszteződik, a piros négyzet pedig kitér Pálosvörösmart felé.
A füredi kirándulások mostohagyereke szinte járatlan, még magányosabban élvezhetjük az erdő csendjét.
A Csurgó- és Száraz-Kesző patakok elhagyják, mégis folyamatos a víz hömpölygése.
A Peresi vadászháznak voltak szebb napjai is, elhagyott romjánál nem volt okunk időzni. Magunk mögött hagyva az erdőt, a község feletti rétről feltűntek a házak is. Szerencsére körünk a Mária parkba tért vissza, ahol búcsúzóul magunkba szívhattuk a különleges hangulatot.
Örményország keleten innen, nyugaton túl
2024.10.28.„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ Tovább
Egy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
2024.10.16.Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább
Dolomitok – a túrázók paradicsoma
2024.10.15.Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább
