Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2024. február 28.

Panorámatúra a Budai-hegyekben

A fővárosiak zöld szigete, a Hármashatár-hegy turisztikai ráncfelvarrásának köszönhetően méltó vetélytársa lett a Normafa – János-hegy – Hűvösvölgy hármasnak. Ne álljunk meg a Virágos-nyeregnél, mert azon túl is értékes gyöngyszemeket találunk.

A Budai-hegység északi szegletében, a II. kerület Pálvölgy-Szépvölgy városrészei és Solymár között félkörívben húzódik egy kilátásokban gazdag rögcsoport. Az egymás mellett sorakozó hegyek alkotják a Hármashatár-hegyi hegyláncot, melynek elemeit nyergek választják el egymástól.

Az első csúcsot (Hármashatár-hegy) követi csökkenő ismertségi sorrendben a Csúcs-hegy, majd a Tök-hegy, a Szarvas-hegy és a Kálvária-hegy. Lejtői észak felé a mély Pilisvörösvári-völgybe, délen pedig a kissé magasabban fekvő Hidegkúti-medencébe lejtenek.

A Fenyőgyöngye étterem előtti ingyenes parkoló a kirándulóhely „bejárata”, amitől távolodva egyenes arányban csökken a turistaforgalom is. 1873-ig a Hármashatár-hegy csúcsán találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös határa, mely a névadás alapjául szolgált. A vonulat III. kerületi oldalán már 1918-ban kiépítették a sétautat, melyet később Guckler Károly erdőmesterről neveztek el.

A hegy kedvező fekvése miatt a repülés elkötelezettjei is hamar megtalálták maguknak. 1930-ban Rotter Lajos vitorlázórepülő alkalmas helyszínként ítélte sportjához, majd kiharcolta az engedélyezést.

A turistaház megépítésének gondolata már az 1800-as évek végén megszületett a Budapesti Turista Egyesület tagjainak fejében, de azt csak később, a Budapesti Sport Egyesület valósította meg.

Az autóút elkészültét követően funkciója kissé változott, sokkal inkább vendéglátásra rendezkedtek be. Az új turistaház az egykori pilótaotthon átalakítása révén született 2016-ban.

A túra a Hármashatárhegyi út mellett vezetett a kék jelzésen indul. A harmadik jobb oldali letérő a zöld kereszt jelzés, amely a fő csúcs (495 m) előhegyét, a Tábor-hegyet kerüli meg. Az itt futó, egykori Guckler Károly utat jelentős újítások mellett „Fent és lent” tanösvénnyé alakították át. Az elnevezés abból ered, hogy az ismertetők nem csupán a helyszín természeti érdekességeit mutatják be, hanem információkkal szolgálnak a panoráma távolabbi pontjairól is.

A 100 éves sétaút érdekessége, hogy teljesen vízszintesen, nagyobb lejtők és emelkedők nélkül alakították ki 370 méteres tengerszint feletti magasságban.

A kényelmes útvonalat már jól ismeri a Budapesti közönség, alkalmas egy egyszerű sétára, sportolásra, vagy babakocsival való közlekedésre is. A megújítás során két kilátópontot, pihenőhelyeket alakítottak ki. A 14 interaktív táblához okostelefonos applikáció is társul, amit a fiatalok könnyedén használnak. Az első nagyobb kanyarban ízelítőt szolgáltat a panoráma, láthatóvá válik egy szelet a város képéből.

Mivel a természetes kilátópontokhoz jobban vonzódunk, elhagytuk a sétautat, és a Tábor-hegy magaslatára törve, ott kerestük meg a térkép által is jelzett Óbudára néző sziklaszirtet. Visszatérve a tanösvényre az épített, teraszszerű kilátópontot is teszteltük, de az itt közlekedő tömeg miatt hamar odébb is álltunk.

A Guckler sziklánál szintén meglepően berendezett pihenőhely áll a látogatók rendelkezésére. Évekkel ezelőtti ittjártunkhoz képest jó irányú változásokat tapasztaltunk. A tanösvény később hosszan a zöld sáv jelet viseli, és halad tovább a Virágos-nyereg felé. A következő szakasz már kék és sárga, tovább oldalaz a Csúcs-hegy szoknyáján. A tömeg jelentősen alábbhagy, a tanösvény visszakanyarodásával a turisták is elmaradoznak.

Az ismeretlen katona emlékhelye töri meg csak az út csendjét, egyébként hosszan csak a természet magánya vezet.

A legközelebbi „állomás” a Tök-hegy és Szarvas-hegy között, a Kötők padja nevű természetes kilátópont. Az apró letörésről szinte az egész Pilisvörösvári-medence látszik, beazonosítható a Kevélyek és a Pilistető is. Mivel szemüveg nélkül olvasva sokáig abban a hitben voltam, hogy a költők padjánál járunk, meglepően tapasztaltam, hogy a kötőipari turisták a kiszögellés névadói.

Újabb, számunkra eddig rejtett kincs a Szarvas-hegy tetején lévő sziklakilátó, melynek panorámája fölözi az eddig látottakét. Nehezen szakadtunk el az újonnan megismert szépségtől, de mivel vártak ránk meglepetések, tovább is indultunk. Pesthidegkút és Solymár szögletében a Hármashatár-hegyi hegylánc utolsó tagja, a Kálvária-hegy. Itt alkották meg a 18. században a német ajkú katolikus telepesek a kálváriát, melynek stációi a Tökhegyi út felől emelkednek a hegy csúcsa felé. A tetőn lévő hófehér keresztek nemcsak a keresztút koronái, de szépen illeszkednek a panorámába is.

Annyit biztosan tudunk róla, hogy 1778-ban a hidegkútiak és óbudaiak közötti határvitában szerepel. 2002-ben újították fel, és egyben a környezetét is rendezték. Érdemes visszafordulás előtt egy rövid ideig megpihenni, mert az előttünk álló utat nem éppen az erdőtanácsos úr tervezte vízszintesre.

A Tök-hegy gerincén két, kétirányú kilátásban is gyönyörködhetünk, mielőtt belevetjük magunkat egy kis hullámvasutazásba.

A Csúcs-hegy délnyugati oldalán, a zöld mentén érkeztünk meg a II. kerület Gercse városrészének hétvégi házai közé. A Virágos-nyeregnél kezdődik a kék hullámzó nyomvonala, mely a Vihar-hegyet szeli át.

A Hármashatár-hegy magaslatán ismét sokasodik a látnivaló. 2015-ben elkezdődött a ráncfelvarrás a Guckler Károly-kilátó megépítésével. A hiánypótló kezdeményezés során létrejött a Koller József építész tervezte gömbkilátó, melynek talpazatához a II. világháborús légvédelmi ütegállás egyikét használták fel.

A fenyőből készített különleges szerkezet emeletéről majdnem körpanoráma nyílik a városra, a Dunára és a környező hegyekre.

A kirándulóközpont ezen felül több szempontból is támogatja a teljes kikapcsolódást, infrastruktúrát szolgáltatva a szabadidő eltöltéshez. Önmagában a fennsík látnivalói is megérik a felkapaszkodást, de egy hosszabb körrel kiegészítve frappáns körtúrává alakítható.

A parkoló felé kanyarodva vessünk még egy pillantást a Hármashatárhegyi út elején lévő siklóernyős starthely kilátására, ahol egész Óbuda alattunk hever.

Örményország keleten innen, nyugaton túl

Örményország keleten innen, nyugaton túl

2024.10.28.

„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.

→ Tovább
Dolomitok – a túrázók paradicsoma

Dolomitok – a túrázók paradicsoma

2024.10.15.

Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.

→ Tovább