Panorámatúra a Budai-hegyekben
A fővárosiak zöld szigete, a Hármashatár-hegy turisztikai ráncfelvarrásának köszönhetően méltó vetélytársa lett a Normafa – János-hegy – Hűvösvölgy hármasnak. Ne álljunk meg a Virágos-nyeregnél, mert azon túl is értékes gyöngyszemeket találunk.
A Budai-hegység északi szegletében, a II. kerület Pálvölgy-Szépvölgy városrészei és Solymár között félkörívben húzódik egy kilátásokban gazdag rögcsoport. Az egymás mellett sorakozó hegyek alkotják a Hármashatár-hegyi hegyláncot, melynek elemeit nyergek választják el egymástól.
Az első csúcsot (Hármashatár-hegy) követi csökkenő ismertségi sorrendben a Csúcs-hegy, majd a Tök-hegy, a Szarvas-hegy és a Kálvária-hegy. Lejtői észak felé a mély Pilisvörösvári-völgybe, délen pedig a kissé magasabban fekvő Hidegkúti-medencébe lejtenek.
A Fenyőgyöngye étterem előtti ingyenes parkoló a kirándulóhely „bejárata”, amitől távolodva egyenes arányban csökken a turistaforgalom is. 1873-ig a Hármashatár-hegy csúcsán találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös határa, mely a névadás alapjául szolgált. A vonulat III. kerületi oldalán már 1918-ban kiépítették a sétautat, melyet később Guckler Károly erdőmesterről neveztek el.
A hegy kedvező fekvése miatt a repülés elkötelezettjei is hamar megtalálták maguknak. 1930-ban Rotter Lajos vitorlázórepülő alkalmas helyszínként ítélte sportjához, majd kiharcolta az engedélyezést.
Az autóút elkészültét követően funkciója kissé változott, sokkal inkább vendéglátásra rendezkedtek be. Az új turistaház az egykori pilótaotthon átalakítása révén született 2016-ban.
A túra a Hármashatárhegyi út mellett vezetett a kék jelzésen indul. A harmadik jobb oldali letérő a zöld kereszt jelzés, amely a fő csúcs (495 m) előhegyét, a Tábor-hegyet kerüli meg. Az itt futó, egykori Guckler Károly utat jelentős újítások mellett „Fent és lent” tanösvénnyé alakították át. Az elnevezés abból ered, hogy az ismertetők nem csupán a helyszín természeti érdekességeit mutatják be, hanem információkkal szolgálnak a panoráma távolabbi pontjairól is.
A kényelmes útvonalat már jól ismeri a Budapesti közönség, alkalmas egy egyszerű sétára, sportolásra, vagy babakocsival való közlekedésre is. A megújítás során két kilátópontot, pihenőhelyeket alakítottak ki. A 14 interaktív táblához okostelefonos applikáció is társul, amit a fiatalok könnyedén használnak. Az első nagyobb kanyarban ízelítőt szolgáltat a panoráma, láthatóvá válik egy szelet a város képéből.
Mivel a természetes kilátópontokhoz jobban vonzódunk, elhagytuk a sétautat, és a Tábor-hegy magaslatára törve, ott kerestük meg a térkép által is jelzett Óbudára néző sziklaszirtet. Visszatérve a tanösvényre az épített, teraszszerű kilátópontot is teszteltük, de az itt közlekedő tömeg miatt hamar odébb is álltunk.
A Guckler sziklánál szintén meglepően berendezett pihenőhely áll a látogatók rendelkezésére. Évekkel ezelőtti ittjártunkhoz képest jó irányú változásokat tapasztaltunk. A tanösvény később hosszan a zöld sáv jelet viseli, és halad tovább a Virágos-nyereg felé. A következő szakasz már kék és sárga, tovább oldalaz a Csúcs-hegy szoknyáján. A tömeg jelentősen alábbhagy, a tanösvény visszakanyarodásával a turisták is elmaradoznak.
A legközelebbi „állomás” a Tök-hegy és Szarvas-hegy között, a Kötők padja nevű természetes kilátópont. Az apró letörésről szinte az egész Pilisvörösvári-medence látszik, beazonosítható a Kevélyek és a Pilistető is. Mivel szemüveg nélkül olvasva sokáig abban a hitben voltam, hogy a költők padjánál járunk, meglepően tapasztaltam, hogy a kötőipari turisták a kiszögellés névadói.
Újabb, számunkra eddig rejtett kincs a Szarvas-hegy tetején lévő sziklakilátó, melynek panorámája fölözi az eddig látottakét. Nehezen szakadtunk el az újonnan megismert szépségtől, de mivel vártak ránk meglepetések, tovább is indultunk. Pesthidegkút és Solymár szögletében a Hármashatár-hegyi hegylánc utolsó tagja, a Kálvária-hegy. Itt alkották meg a 18. században a német ajkú katolikus telepesek a kálváriát, melynek stációi a Tökhegyi út felől emelkednek a hegy csúcsa felé. A tetőn lévő hófehér keresztek nemcsak a keresztút koronái, de szépen illeszkednek a panorámába is.
Annyit biztosan tudunk róla, hogy 1778-ban a hidegkútiak és óbudaiak közötti határvitában szerepel. 2002-ben újították fel, és egyben a környezetét is rendezték. Érdemes visszafordulás előtt egy rövid ideig megpihenni, mert az előttünk álló utat nem éppen az erdőtanácsos úr tervezte vízszintesre.
A Tök-hegy gerincén két, kétirányú kilátásban is gyönyörködhetünk, mielőtt belevetjük magunkat egy kis hullámvasutazásba.
A Csúcs-hegy délnyugati oldalán, a zöld mentén érkeztünk meg a II. kerület Gercse városrészének hétvégi házai közé. A Virágos-nyeregnél kezdődik a kék hullámzó nyomvonala, mely a Vihar-hegyet szeli át.
A Hármashatár-hegy magaslatán ismét sokasodik a látnivaló. 2015-ben elkezdődött a ráncfelvarrás a Guckler Károly-kilátó megépítésével. A hiánypótló kezdeményezés során létrejött a Koller József építész tervezte gömbkilátó, melynek talpazatához a II. világháborús légvédelmi ütegállás egyikét használták fel.
A fenyőből készített különleges szerkezet emeletéről majdnem körpanoráma nyílik a városra, a Dunára és a környező hegyekre.
A kirándulóközpont ezen felül több szempontból is támogatja a teljes kikapcsolódást, infrastruktúrát szolgáltatva a szabadidő eltöltéshez. Önmagában a fennsík látnivalói is megérik a felkapaszkodást, de egy hosszabb körrel kiegészítve frappáns körtúrává alakítható.
A parkoló felé kanyarodva vessünk még egy pillantást a Hármashatárhegyi út elején lévő siklóernyős starthely kilátására, ahol egész Óbuda alattunk hever.
Örményország keleten innen, nyugaton túl
„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ TovábbEgy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ TovábbDolomitok – a túrázók paradicsoma
Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább