Az elmúlt években – már csak a munkámból kifolyólag is – alaposan megismertem Magyarországot, de be kell vallanom, Kaposvár és a környéke számomra eddig vakfoltként éktelenkedett a térképen. Ideje volt tehát pótolni ezt a hiányosságot, és eltölteni egy lazulós vakációt Somogy megye székhelyén, ami végül remek nyári célpontnak bizonyult, és ezt úgy mondom, hogy a legnagyobb kánikulában teszteltük. Nézzük, hova érdemes ellátogatni, ha egy hosszúhétvégényi (vagy kicsit több) időt töltenél a környéken.

1. Dühöngő kánikulában irány a Desi!

„Holnap muszáj kimennünk a Desire!” – jelentette ki egy – feltehetőleg – helyi kislány a barátnőjének a kaposvári főtér közelében, nagy fagyit nyalogatva, az év egyik eddigi legmelegebb napján. Miután dekódoltam, hogy bizonyára a Deseda tóra gondolnak, mélyen egyet tudtam velük érteni, így végül a kánikula miatt a nyaralásunk jelentős részét mi is láblógatással töltöttük a Desin.

Magyarország leghosszabb mesterséges tavánál mindent lehet csinálni, ami miatt egy állóvíz vonzó lehet, a strandolástól kezdve a pecázáson keresztül a vízi sportokig, télen a korcsolyázásig. 1974-ben hozták létre: völgyzáró gáttal duzzasztották fel a Deseda-patakot, így kialakult a 8 km hosszú, 26 km kerületű, 245 hektáros árvíztározó.

A toponári városrészhez közel eső strandot nemrégiben újították fel, vannak vizesblokkok, öltözők, strandröplabda-pályák és büfék tipikus strandkajákkal, mint amilyen a hekk vagy a lángos, na meg rengeteg hatalmas, árnyas fa, ami alá a bődületes leégés veszélye nélkül lehet kiteríteni a törölközőket. A tó mélysége 1 és 3,5 méter között változik, a víz kellemesen fel tud melegedni, a bejutást stégek és létrák segítik. Hatalmas pluszpont, hogy még hétvégén sem kell tülekedésre számítani. Mit tagadjam, a Deseda most jobban belopta magát a szívembe, mint a mindig zsúfolt Balaton vagy Velencei-tó.

Csak zárójelben: aki szintén nyáron érkezik, és változatos strandolási lehetőségekre vadászik, annak jó hír lehet, hogy a környéken nemcsak a tóban, hanem a Virágfürdő elnevezésű élményfürdőben is várják a pancsolni vágyókat, ahol gyógyvíz, medencék, csúszdák színesítik a palettát.

A Deseda élővilágával a partjára épült (és tavaly modernizált) Fekete István Látogatóközpontban ismerkedhetnek meg a gyerekek, ugyanitt lehet csónakot és biciklit kölcsönözni. Ez utóbbi azért nagyon jó, mert a tó klasszul körbebringázható, de több túraútvonal is kanyarog a közelben. A nyugati parton álló kilátóba mindenképpen érdemes felmenni a panoráma miatt, de a torony mellett egy menő játszótér is várja a gyerekeket.

2. Egy esti belvárosi sétától leesik az állad

Természetesen Kaposváron nemcsak este lehet bóklászni, de mi a gatyarohasztó hőség miatt legelső próbálkozásra csupán egy étterem belső, légkondicionált teréig bírtunk elvánszorogni, és csak másodjára, már sötétedés után sikerült alaposabban felderítenünk a belvárost. Akkor viszont szuperhangulatosnak találtuk. Mint később megtudtam,

A főtér (azaz a Kossuth Lajos tér) látnivalóival önmagában meg lehetne tölteni egy könyvet. Itt áll – éppen felújítás alatt, körbekordonozva – az ország egyik legnagyobb temploma, a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház, mellette hatalmas szökőkút, amit a gyerekek nem röstellnek időnként birtokba venni (persze a közteresek egy idő után megelégelik a dolgot, és elzavarják őket), szemben pedig a Városháza tornyos, neoreneszánsz épülete magasodik. Csak a 60-as években épült Kapos Hotel rondít bele valamelyest a képbe, de ez az előzőek fényében könnyen megbocsátható.

A körkényen bóklászva újabb és újabb híres épületekre bukkanunk. A Rippl-Rónai Múzeum a Kaposváron született festőművész nevét viseli, bent pedig többféle tárlatot őriz: képzőművészetit, néprajzit, a megye élővilágát bemutatót, és jelenleg egy sörtörténetit is, ami nagyon szórakoztató. A Múzeumok Éjszakáján látogattunk el ide, amikor az épület előtt egy jókedvű csapat néptáncolt és ugrált a parázs fölött, és az egész épület zengett a vidám muzsikától. Nem írhatok úgy Kaposvárról, hogy meg ne említeném a város mozgalmas kulturális életet, a rengeteg művészeti és zenei fesztivált, illetve a Csiky Gergely Színházat, ami az egyik leghíresebb az országban, és nem mellesleg 110 éves, szecessziós épülete is gyönyörű.

A város egyébként elmondhatatlanul sok szobrot és szökőkutat rejt, meg hát körforgalomból is van néhány, és ezeket mi mással is dobnák fel, mint egy jó kis szökőkúttal? Azt kell, hogy mondjam, nagy melegben kifejezetten üdítő látvány. A szobrok közül több kedvencem is akad, például az Európa parkban található, mondabeli csodaszarvasaival az esti fényekben szinte szürreálisba hajló Napkerék.

3. Állatbarátoknak: Bőszénfai Szarvasfarm

Egy a lényeg: ne – még egyszer mondom: NE – a legnagyobb melegben indulj útnak, mert a szarvasfarmon nem sok árnyékra lelsz majd. Ha mégis olyan elvetemült lennél, mint amilyenek mi voltunk, akkor jó szívvel ajánlom a végtelen mennyiségű ötven faktoros naptej, szalmakalap és kiapadhatatlan kulacs kombót.

A vadaspark a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontjának a része, és Kaposvártól nagyjából 18 kilométerre fekszik. A gazdaság 1300 hektáron terül el, és közel 2000 nagyvad él benne, melyek közül elkerített részeken mi is jó néhányat megnézhetünk. Gímszarvasok, dámszarvasok, kecskék, vaddisznók, őzek laknak itt, a hely varázsát pedig azt adja, hogy egészen közelről meg lehet figyelni őket.

Fontos infó, hogy ha simogatni és etetni is szeretnél, előzetesen be kell jelentkezned, de a honlap szerint erre a programra csak csoportokat várnak. Jelenleg a vadaspark 10 órától 18 óráig tart nyitva.

4. Az ország legelső csillagoségbolt-parkjában

Egyre kevesebb olyan helyet találni a világon, ahol csekély mértékben van jelen a fényszennyezés. A Zselici Tájvédelmi Körzet azonban ilyen, nem véletlen, hogy 2009-ben Európában elsőként nyerte el (egy skóciai parkkal közösen) a „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” címet. 2015-ben nyitotta meg a kapuit a Zselici Csillagpark komplexuma távcsőkupolával, planetáriummal, kiállítóterekkel. Mi most egy előadást hallgattunk végig a meteoritokról, és közben jó néhányat szemügyre is vettünk, aztán a kupolában távcsővel kémleltük a Napot. Ezen kívül még sokféle programmal várják az érdeklődőket, vannak például éjszakai csillagleső túrák és távcsöves bemutatók. Infókat a programokról, a jegyárakról és a nyitvatartásról ide kattintva találsz.

A parkon tanösvény vezet végig, ahol a Zselic természeti és építészeti értékeivel lehet megismerkedni, és van egy ötemeletes, 25 méter magas kilátó is, ahonnan pazar panoráma nyílik a környékre.

A látogatásunkat egy kiadós zuhi, majd elképesztő formájú felhők tették izgalmassá: egy ideig olyan volt az égbolt, mintha egy nagy kupoláról hatalmas gömbök olvadnának a nyakunkba, de a különös alakzatot néhány perc alatt elfújta a szél. Bevallom, nem vagyok nagy szakértője a témának, és hasonlót eddig még nem láttam, ezért megkérdeztem az Időképet, mit láttunk aznap a zselici égbolton. Így derült ki, hogy a felhők a Mammatus névre hallgatnak (Mamma latinul = mell), és elég ritkának mondhatóak.

A zivatarfelhőkből lógnak alá, és a Wikipédia szerint a fordított hőáramlásnak köszönhetően alakulnak ki, a következőképpen: „A zivatar folyamán a meleg és nedves felszálló légáramlatok felemelkednek a troposzféra felső határához. Ebben a magasságban a hőmérséklete és a levegő stabilizálódik, ami a felhő horizontális terjeszkedését eredményezi, miközben emelkedik. A két légtömeg közötti hőmérséklet-különbség légköri labilitást hoz létre az üllő alatt, ami a felhőben lévő meleg és nedves levegőcelláknak a föld felé irányuló hőáramlását idézi elő. Ezt a folyamatot erősíti a tömegvonzás és a felhőből érkező csapadék hatása.”

Az oldal arra is figyelmeztet, hogy ha mammatust látunk, jobb, ha fedett helyre megyünk, mert ez a fajta felhő erős vihart jelez, de esetünkben a jóslat csak félig-meddig vált valóra: ha nagy zivatar nem is alakult ki, de azért egy darabig csepergett az eső. Még jó, hogy Kaposváron mindenféle időjárási körülmények között van mit csinálni.

A cikk először 2021 júniusában jelent meg.