Potyautasokkal Hűvösvölgytől a Rozália téglagyárig
November elején Nimródka 6 éves lett, így megkapta saját kéktúrafüzetét, hogy a Gyermekkéktúra teljesítését megkezdhesse. Barnus is kapott egy füzetet, noha ő még hivatalosan nem teljesíthet, de a pecsételés örömétől nem akartuk megfosztani, ha már saját lábon közlekedik ő is. Az OKT tipikus „kezdő” szakaszát Hűvösvölgy és a Rozália téglagyár között novemberben be is jártuk, a vírus miatt két részletben, mindkét szakaszt nagyjából oda-vissza, hogy ne kelljen tömegközlekedni.
Kezdésnek Hűvösvölgyből kapaszkodtunk fel a Hármashatár-hegyre. A kisvasútnál természetesen még reggel felkerestük a pecsételőhelyet, és beüthették az első lenyomatot a saját kéktúrafüzetükbe. És mivel ezt a szakaszt még éppen a Covid-szigorítások előtt teljesítettük, jó pár család velünk is tartott erre a kis 13,6 km-es túrára, amelyen 490 m-t másztunk fel, majd le. Az utolsó meleg őszi napok egyikén volt, így a réteges öltözetünket nem győztük fel- és levenni.
Idő volt, mire az egész csapat összegyűlt és lendületbe jött. Aztán Hanna baba 2 km elteltével máris jelezte, hogy enne, így muszáj volt előszedni a piknikpokrócot, és letelepedni szoptatni. Megirigyelte a tevékenységet a csapat két másik kisbabája, így csoportos evészetet tartottak. Persze diszkréten, mert az útvonal olyan zsúfolt volt, mint az M7-es a nyári csúcsforgalomban. Szerintem az egész város ezen a szakaszon kirándult.
Miután Hanna alaposan jóllakott, felpakoltam megint, és folytattuk utunkat. Szerencsére mély álomba merült, így gyorsan teltek a kilométerek. A két fiú pedig szárnyalt, szinte repült. Amikor felértünk az Árpád-kilátóhoz, a srácok ettek volna, Hanna aludt, így családilag kettéváltunk, Gábor maradt a fiúkkal, én pedig megkezdtem a kapaszkodást a Hármashatár-hegyre az alvó Hannával a hátamon, közben kellemeset beszélgetve Ancsával, akinek szintén két fiú után szuszogott a hátán a hasonló korú kislánya.
Hanna épp jókor ébredt, amikor felértünk a hármashatár-hegyi pecséthez. Így ott a tövében le is telepedtünk, hogy az alvásban kiürült bendőt megtöltsem, és a srácokat megvárjuk. Itt tartottunk egy hosszabb, kb. 1 órás megállót, előkerült minden elemózsia, és szerettünk volna egy kávét is venni, ez utóbbi sajnos elmaradt végül, esküvő volt a Hangárban.
A srácok hősiesen bírták, végig jókedvűen gyalogoltak, pedig 4 és 6 éves létükre (azt hiszem) nem volt kevés sem a táv, sem a szintemelkedés. Hanna pedig nagyon jókat aludt egész nap!
A táv másik felét egy másik novemberi hétvégén tettük meg, ekkor már csak családilag kirándulhattunk, mert már pont bevezették a Covid miatti korlátozó intézkedéseket. A Rozália téglagyártól indulva hódítottuk meg a Hármashatár-hegyet. Ugyan az időt egyáltalán nem mondtam volna tipikus kirándulóidőnek, mert hideg, nyirkos és ködös volt, mégis tele volt az útvonal kirándulókkal, főleg a Virágos-nyereg környékén.
Az viszont pozitív hozadéka volt a „Covid-nak”, hogy a Hangár nyitva volt, és elvitelre adtak minden szépet s jót. Így a hegytetőre felérve elfogyasztottuk a kis leveskéinket, a felnőttek dupla adagot, mert a gyerekeknek csak rendeléskor volt nagy az étvágyuk, az elfogyasztáskor már izgalmasabb volt az árok, amelyet a padok mellett ástak valami csővezeték fektetése miatt. Így amíg mi megettük a meleg ételt, ők alaposan összekoszolták magukat.
Megszereztük a szakasz összes pecsétjét, a kilátásból semmit sem élvezhettünk, mert olyan köd volt, de azért jól telt a nap, kellemesen elfáradtunk, friss levegőt szívtunk. 10 kilométert tettünk meg, közben 485 méter szintemelkedést küzdöttünk le.
Az Országos Kéktúrán Kétbodonytól Becskéig, sok gombával
2024.10.15.Miután beköszöntött az ősz, mi is túrabakancsot húztunk, hogy hozzátegyünk pár újabb kilométert a családi kéktúra-teljesítéshez. Egyelőre csak nekem van jelvényem, a fiúknak önjáró módban még nincsen meg az egész OKT, csak a gyerektáv. Lassacskán haladunk, közel sem olyan intenzitással, mint amikor még hordozva róttam velük az erdőt, de előbb-utóbb így is meglesz mind az 1172 km.
→ Tovább
Két Kéktúra a Balaton-felvidéken kilátóban alvással
2024.10.04.A gyerekekkel még sosem aludtunk szabad ég alatt. Viszont már évek óta terveztük, hogy fent alszunk a Csóványoson a kilátóban. Eddig nem jött össze. Idén pedig elcseréltük a Börzsöny tetejét a Badacsony tetejére! Mivel a kint alvás még a hidegfront betörése előtt volt, nyitott tetejű kilátót kerestünk, hogy esélyünk legyen az augusztusi csillaghullásból látni valamennyit.
→ Tovább
Székelyföldi kalandjaink folytatódnak
2024.09.23.Egy felejthetetlen hetet töltöttünk Kirulyfürdő mellett egy kulcsosházban két másik családdal, összesen 11 gyerekkel. Természetesen a hét második felében sem maradtak ki a túrák!
→ Tovább
