Rákóczi köve Regéc határában
A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.
A Zempléni- vagy „geológus nyelven” Tokaji-hegységben (a Kárpát-medencei tájbeosztásban: Eperjes–Tokaji-hegyvidék) a vulkáni működés kb. 15 millió évvel ezelőtt kezdődött (a miocén földtörténeti kor közepén), s időben-térben elhúzódva mintegy 9 millió évvel ezelőtt ért véget. A hosszú idő alatt rendkívül sokféle típusú vulkáni produktum, különféle lávakőzetek (pl. riolit, dácit, andezit) és robbanásos vulkáni termékek (pl. az előző kőzetek tufái) kerültek a felszínre vagy annak közelébe.
A szóban forgó Rákóczi-kő térségében a szarmata korszaki Baskói Andezit Formáció lávakőzetei borítják a felszínt, amelyek radiometrikus kora 12,6–11,4 millió év közé tehető. A sötétszürke színű, vékonylemezes-pados szerkezetű piroxénandezit fő kőzetalkotó ásványai a hipersztén és az augit, valamint az amfibol. Ebből a lemezes andezitből épül fel a szóban forgó Rákóczi-kő is, amely a Nagy-oldal-tető alatt, a Rákóczi-völgy keleti oldalában bújik meg.
Maga a kőtömb egy kifagyásos eredetű csúszóblokk, amelyet a fagyaprózódás repesztett le a hegy kőzetanyagából, s a gravitáció szállított le a mai helyére. A misztikus kő egyike a térségben fellelhető patkónyomos köveknek, amelyek II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmünkhöz köthetők. A sziklán található bemélyedést az egyik monda szerint akkor okozta a fejedelem lovának patkója, amikor az innen néhány kilométerre található Regéc várából átugratott ide.
Egy másik legendárium szerint a patkónyom akkor keletkezett a sziklán, amikor a fejedelem ebédelt és tanácskozott a sziklán az embereivel: „azóta is ott van a kő alatt az arany tányérja, arany kanala, arany villája”, s „körülötte van tizenkét kő, azon ültek”.
A Rákóczi-követ nevezik még „Betyárok asztalának” is, mert egy másik monda szerint itt találkozott Rákóczi Ferenc és Rózsa Sándor. A nagyméretű megalit oldalán a Rákóczi család címere tekinthető meg. A Rákóczi-kőtől északra található a finom ízű Rákóczi-forrás, amelynek vizéből a hiedelem szerint maga a fejedelem is kortyolt. Itt jegyeznénk meg, hogy a kő és a forrás térsége közigazgatásilag már Háromhuta településhez tartozik.
Természetesen a Tokaji-hegység vulkáni kúpjai között találunk még további patkónyomos köveket (pl. Som-hegy, Pálháza, Füzér) is, de aki igazán le szeretné róni tiszteletét a nagyságos fejedelem előtt, az végigjárja a Rákóczi-túra közel 63 km-es szakaszát Sárospatak és Füzér között. A Rákóczi-kő pontos helyét ide kattintva találod.
Forrás: akovekmeselnek.hu
A cikk 2020 szeptemberében jelent meg nálunk.
Megkövesedett kincseket rejt a Bakony legrövidebb szurdoka
2025.03.06.A Bakonyban, festői környezetben elhelyezkedő Csesznek az országjárók egyik kedvelt és közismert célpontja. A legtöbb turista a középkori vár romjait keresi fel vagy éppen via ferrátázik egyet a környékbeli sziklafalakon. Ha viszont geoturistaként érkezünk a bakonyi településre, évszázmilliók üzeneteit olvashatjuk ki az utunkba eső kőzetekből.
Hazánk első barlangszállása - a Cserepes-kői-sziklaodú
2025.02.21.A kéktúrázók által jól ismert bükki barlangszállást ezúttal geológus szemmel mutatjuk be.
→ Tovább
Kővé vált élőlények nyomában
2025.02.11.Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.
→ Tovább
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
Top5 turista magazin cikk
A járványügyi helyzet miatt nem látogatható a Strázsa-hegyi tanösvény
Nemzeti parki bemutatóhelyek zártak be, programok maradnak el a járványügyi helyzet miatt
Hamarosan kezdődik a tavaszi virágpompa Berkenyén
Két év börtönt kaphat a svájci farkast lelövő fiú apja
