2014. november 16.

Remeték, rakéták, kilátó - a Pilis-tető új arca (VIDEÓVAL)

Már a helyszín fekvése, magassága, de még történelmi öröksége is izgalmas, mondhatni itt van „a hegység Machu Picchuja.” Az odavezető út pedig a fővárost övező hegyvidék egyik leglátványosabb turistaösvénye.

Mostanában gyakran hallani a természetjárást érintő fejlesztésekről: turistaházak újulnak meg; jelzéseket festenek fel és újra; kilátók épülnek. A Pilis és a Visegrádi-hegység területén szép számmal találkozhatunk ilyen újdonságokkal, közülük legérdekesebb a Pilis-tetőn található betontoronyból kialakított Boldog Özséb-kilátó.

1 / 14

Bár elméletileg lezárt terület volt, néhány éve gyakran megfordultam a Pilis-tetőn: egy barátom említette, hogy van fönt egy elhagyott katonai bázis, és a felfelé kanyargó turistaút is kellően izgalmas, ráadásul itt van a „szomszédban", félóra alatt kiérünk Budapestről.

2 / 14

A Pilis-tető a Nagy-Szénásról

Igaz, fokozottan védett természetvédelmi terület, melyre hivatalosan nem vezetett fel turistaút, azért már akkor is viszonylag népszerű célpontnak számított: a lapos csúcson omladozó betonromoktól néhány tucat méternyire gyakran siklóernyősök kaptak szárnyra kihasználva a kedvező légáramlatokat, és hogy a kicsiny fennsík szinte átmenet nélkül szakad le a mélységbe.

3 / 14

A környező falvak, Pilisszántó és Pilisszentkereszt is annyira közel vannak, hogy a helyiek és a környékbeliek sűrűn választották délutáni kirándulásaik célpontjául a hegyoldal panorámaútját, melynek végén jól kitaposott ösvények vezettek a tetőre. A két faluból a piros sáv, majd egy elágazást követően a zöld sáv jelzés vág neki a hegynek. Az úgynevezett „Grófi út" éles kanyarokat ír le a meredély ormán, viszonylag kis területen, ezért menet közben folyamatosan szemmel tarthatjuk, merről jöttünk - illetve az alattunk, egymást követő hangyákként menetelő túrázókat is. Pazar a kilátás a Pilisvörösvári-medencére; a távolban a Budai-hegység, előttünk-alattunk pedig a Pilis hosszú rögvonulata hullámzik. (Az új jelzés a csúcsra a zöld háromszög: a tető közelében, egy rétnél ágazik ki jobbra a zöld sávból.)

4 / 14

A csúcson a '70-es évek közepe óta állt egy, kialakításában a csóványosihoz hasonló, de jóval szerényebb magasságú geodéziai mérőtorony. E köré épített most kilátót az erdészet. A ronda betonhengert borovifenyő-burkolattal fedték el, így kívülről is egész jól néz ki, belül csigalépcsőzve pedig kifejezetten izgalmas kialakítású az építmény.

5 / 14

A kilátószintnek teteje is van, ettől távolról kissé ufószerű a torony, de esőben legalább nem ázunk meg. Az épület Boldog Özsébről kapta nevét, ő volt az, aki a térség remetéiből toborozva alapította meg a 13. században a pálosok szerzetesrendjét. (Kolostorromokban is bővelkedik a környék egyébként.)

6 / 14

Ha körbenézünk, egyből világossá válik, mit keres itt az egykori légvédelmi rakétabázis: gyakorlatilag tökéletesen megfigyelhető a Budapesttől északra-északnyugatra eső légtér. Sajnos a ködös idő miatt a Börzsöny most nem mutatta magát, de Dobogókő házakkal-szállókkal pöttyözött erdős hátára így is kiváló panorámát kaptunk.

7 / 14

A város felé fordulva természetesen innen is végignézhetünk a Pilis rögsorán, délebbre pedig a Hármashatár-hegy vonulatán. Dél felé, a gyepes hátú Nagy-Szénás mögött csúcsosodik a Budai-hegység legmagasabb pontja, a Nagy-Kopasz, melyet kilátójáról ismerhetünk fel. (A Gyűrűk ura 3. részében nem volt annyi hegycsúcsnak jelzőtüze, mint ahány kilátót -szerencsére! - a főváros körüli hegytetőkön találunk.) Északnyugat felé a köd most ugyan elrejtette, de a Gerecse halmai hullámoznak.

8 / 14

A Pilis-tető 756 méter magas, ezzel a Dunántúli-középhegység legmagasabb kiemelkedése, igen közel a fővároshoz. Lapos felszíne „szinte kiáltott" a Budapest védelmét szolgáló katonai bázisért. Így ma, ha valaki még sosem sütögetett volna rakétabázis romjai közt, itt akár ehhez a klubhoz is csatlakozhat.

9 / 14

A '80-as évek elejére megépült a katonai objektum, mely egyébként nem volt egyedül a „Dunazugban": két közeli társa az Urak asztalán és a Lom-hegy csúcsán létesült. Ma mindegyik az enyészeté. A kilátó formavilága amúgy távolról nézve remekül illeszkedik ebbe a környezetbe: olyan, mintha egy kis légiirányító-torony rejtőzne a fák közt.

10 / 14

A „titkos" bázison kb. 40 katona teljesített szolgálatot folyamatosan, közműhálózata is kiépült, de vizet tartálykocsikkal kellett hozatni. A Pilis-tető sajátossága, hogy gyakran felhőtakaróba burkolózik: ez katonai szempontból egészen szerencsétlen, hiszen nehezítette, vagy lehetetlenné tette a vizuális megfigyelést. Viszont leszálló légmozgások idején akár a felhők fölé is emelkedhet: főként téli napokon a lenti acélszürkeség ellenére a hófehér felhőpaplant áttörő tetőn verőfényes napsütés van.

11 / 14

A bázist '96-ban bezárták, azóta nem történt vele semmi érdemleges - bár sokan szeretnék, ha e furcsa torzó eltűnne, én valamiért mindig izgalmasnak találtam, ez a romegyüttes a Pilis Machu Picchuja. (Persze, tudom, „de a miénk!" Történelmi túlzásokban és misztikus legendákban amúgy is erős a környék.) A zöld jelzésre visszatérve, azon egy keveset továbbhaladva hamarosan kilátópontot érhetünk: egy sziklaletörésről nyugati és északi irányban szemlélhetjük a lankás hegyvidéket.

12 / 14

A zöld jelzés e járatlan szakaszáról a piros keresztre kanyarodva leereszkedhetünk a látványos Vaskapu-völgybe (így visszajuthatunk Pilisszentkeresztre, vagy akár Pilisszántóra is). A szűk, sötét, kőtörmelékes völgy oldalában hatalmas sziklák emelkednek, és kisebb-nagyobb barlangüregeket rejtenek. A fák törzse sokszor furcsán hajlott: a „részeg erdő" oka, hogy a kőzettörmelékes talaj lassú, észrevehetetlen mozgásban van, megtréfálva a fákat növekedésük közben.

13 / 14

A völgyből kiérve a zöld jelzés vezet vissza Pilisszentkeresztre, a sárga kereszt pedig a legrövidebb lehetőség Pilisszántó irányába. A körtúra Pilisszántóról a tető érintésével úgy 14 kilométer, Pilisszentkereszten végezve kb. 13 km. Ha a csúcsról a Grófi úton térünk vissza valamely faluba, akkor összesen 10 kilométert sem kell megtennünk.

Még több fotó a Pilis-tetőről a Tájoló blog Facebook-oldalán!