Mit adtak nekünk a rómaiak? - kérdezhetnénk a Brian élete című filmklasszikus után szabadon. Ezt a fürdőt biztos nem. Adhatták volna, de mégsem, mivel a Római fürdő elnevezésnek semmi bizonyítható köze nincs a rómaiakhoz, és nyilvános fürdő sem működött itt. Egyszerűen valakik, valamilyen okból így nevezték el a Gaja patak sziklák közé préselt vízesését. Hát, nem ebből az írásból fog kiderülni, hogy miért hívják Római fürdőnek, mint ahogy az sem, hogy valóban errefelé bujdosott-e Savanyú Jóska híres bakonyi betyár, akiről a vízesés közelében lévő barlang a nevét kapta.

1 / 25

Bakonynána, útirányjelző tábla

Ami viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a Bakonynánáról induló, végig a Gaja patak mellett és/vagy közelében vezető turistaútnak valóban festői hátteret nyújt a szurdokvölgy. Már ahogy a falut elhagyjuk, és ráfordulunk a kék sáv jelzésre, azonnal szembejön a dzsungelélmény. Az esőzések után kissé felázott keskeny ösvényen szinte beborít bennünket a zöld növényzet, miközben jobbra alattunk a Gaja patak tajtékozva fut árkában.

2 / 25

Aztán jönnek a „Látványfák”, amelyeknek hatalmas gyökerei kitüremkednek a völgyoldalból, már-már a fejünk fölött kígyóznak, s úgy hálózzák be, fonják át keresztül-kasul a talajt, mintha az örökös szorításban sosem akarnák elengedni egymást. A monumentális gyökérkompozíció hívogató, megéri közelebbről szemügyre venni. Hamarosan tágulnak a fák közti terek, és az Erdész-emlékműnél egy padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel ellátott hangulatos erdei pihenőhöz érünk.

3 / 25

Innen egyre vadregényesebbé válik a völgymeredély. Az út mentén kétoldalt mohás sziklafalak meredeznek az ég felé, és a szurdok hirtelen árnyékban fürdő, tágas árokká szélesedik, amelyben látványosan hömpölyög a Gaja. Majd egy újabb tisztás következik újabb pihenőhellyel, ahonnan magas vízálláskor akár hallhatjuk is a lezúduló vízesés morajlását. Mintegy 200 méter, és eláll a lélegzetünk, amikor megpillantjuk a zöld mohás szikláktól ölelt áttörést. A patak két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ontja vízáradatát.

4 / 25

5 / 25

6 / 25

A párás, esős idő miatt minden csillog: a simára csiszolódott, púpos kőtömbök, még a szurdok meztelen oldala is. A Gaja sárosan, agyagosan zúdul a sziklafalak között az árnyas medencébe. Magas vízállásnál kalandos vállalkozás lemászni a sziklákhoz, mert ilyenkor csúsznak a kövek. Javallott a fokozott odafigyelés, és a kevésbé bevállalósak válasszák inkább a turistaösvény felső szakaszát, onnan is fantasztikus a rálátás a lezúduló víztömegre.

7 / 25

A vízesés látványa mellett egy geológiai érdekesség is megbújik a Római fürdő mellett. Közel 100 méterre a völgyoldalban nyílik a Savanyú Jóska-barlang bejárata, amelyhez a kék barlangjelzés vezet fel. Aki erre jár, ne hagyja ki a Vadalmás- vagy Szerelem-forrást. Egyrészt, mert csak alig 500 méterre van a vízeséstől, másrészt kiváló szomjoltó helyszín, hiszen azon kevés források egyike a közelben, amelynek vize iható. Kipróbáltuk, tényleg finom. Körülötte öreg fákkal körülvett, szépen kialakított pihenő található híddal, padokkal, esőbeállókkal, kiváló hely erdei piknikre.

8 / 25

A Vadalmás-forrásnál eldönthetjük, hogy vagy visszamegyünk azon az úton, ahol jöttünk Bakonynánára, vagy a Gaja patak másik oldalán, a kék kereszt jelzésen haladunk, és a műútra rátérve érünk be a településre. Mindkettő jó választás, mert a völgy szépségével aligha lehet betelni. A Bakonynána - Római fürdő - Bakonynána körtúrán kb. 10 kilométerrel számoljunk, a szintkülönbség elenyésző. Ugyanakkor van benne kihívás, főleg esőzések után, amikor a patak megduzzad. Ilyenkor a terep nehezebbé válik, a nedves, mohás, néhol mozgó sziklák a csúszásveszély miatt fokozott óvatosságra intik a túrázót. A friss levegő, a félhomályba burkolózó erdő, a látványos Gaja-szurdok és vízesése azonban a Bakony vadregényes esszenciáját adja, amit nem érdemes kihagyni.

Írta: Joó Annamária

Fotók: Joó Annamária, Somogyvári D. György