Romantikus somogyi dombok kincse – Fehérkő vára
Somogy vármegyében rengeteg vár állt a középkorban, ezek többsége azonban mára gyakorlatilag nyomtalanul eltűnt. Van azonban egy, melynek falai részben még ma is láthatóak, hangulatos környezete pedig e mesés táj felfedezésre csábít.
A Balaton déli partvidéke kevésbé népszerű a túrázók körében, mint az északi, holott látnivaló és élmény itt is akad. A somogyi táj számos értéke közül kihagyhatatlannak számít a Kereki vár, más néven Fehérkő várának romja, aminek mesés környezetét a közelmúltban történt felújításnak köszönhetően immáron kényelmes fa járdán lehet körbejárni.
Megújult a várhoz vezető túraösvény is, ami Kerekiből kevesebb, mint két kilométer hosszú sétával vezet fel a 283 m magas Várhegyre.
A rövid út helyenként meredek és csúszós szakaszt is tartogat, de szerencsére ezeken a részeken korlátok segítik a haladást, illetve pihenőpadokat is elhelyeztek.
A Kerekitől délnyugatra fekvő, a Levelesi erdő északi részén emelkedő kis domb ligetesében megbújó rom anno fontos erősségnek számított. Itt vezetett ugyanis az egyik legfontosabb kereskedelmi és hadászati útvonal Szlavónia felé. Ennek védelmét szolgálta Fehérkő (vagy régiesen Fejérkő) vára, ami a feltárt nyomok alapján szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár volt.
Az erdővel körülvett magaslaton álló várat 5-6 m mély és 6-8 m széles árok ölelte körbe, ezért a romok felfedezéséhez nagy segítség a nemrég épített kényelmes fa járda. A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon volt, ahol anno fahíd vezetett a vár felvonóhidas kapujához.
Sokan nem tudják, hogy Fehérkő vára Somogy megye egyetlen megmaradt középkori várromja. A téglából rakott épület első pillantásra nem tűnik középkori eredetűnek, pedig ma is látszó, gótikus idomokat is mutató formáit a 14. és 15. században rakták. A kereki várként vagy Kupavárként is emlegetett erősség első ismert várnagya Czikó kapitány volt, akit egy 1336-os oklevélben említenek meg. Luxemburgi Zsigmond Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a várat, de Marczali 1402-ben, több főúrral együtt, fellázadt Zsigmond ellen. A lázadást leverték, Kereki várát is harcok árán foglalták el.
A megrongálódott erődöt 1408 körül téglafalakkal erősítették meg. A 15. század második felében enyingi Török Péter, majd Báthory István országbíró birtokába került. 1494-ben az országba betörő Habsburg Miksa főherceg katonái kirabolták és felégették a várat. Ezután évekig üresen állt, és bár az 1530-as években felújították, rövid virágkorának a visszavonuló végvári vitézek vetettek véget, amikor 1543-ban felrobbantották, hogy falai közé ne fészkelhessék be magukat az oszmán hódítók. Ettől kezdve a krónikák már csak romként emlegetik.
A vár köveit az évszázadok alatt széthordták. Tégláit többek között az 1830 táján épített kereki templom építésénél is felhasználták. A vár területét a 20. századra teljesen visszafoglalta a természet. A romok első régészeti feltárására és részleges renoválására az 1960-as évekig kellett várni. A legtöbb leletet (például korabeli pénzérméket, fegyvereket és serlegeket) egy 15. századi szemétgödörben találták. A várfalban még ma is látható egy kőbe vésett arc, de előkerültek díszes kályhacsempék is, amiből arra következtettek, hogy feltehetőleg a belső termek anno díszes kialakításúak lehettek.
A 2000-es években lelkes várbarátok kipucolták és rendbe hozták az erősség környezetét. Napjainkban a Nemzeti Kastély- és Várprogramnak köszönhetően jelentős felújítások történtek, hogy a megye egyik legjelentősebb műemléke rangjához méltó állapotba kerüljön.
A „Somogy bejárható varázsa” című, GINOP-7.1.2-15-2017-00018 azonosítószámú projekt a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumvezetésével, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és a SEFAG Zrt. konzorciumi tagságával valósult meg. A kereki beruházás költsége 58,8 millió forint, míg a teljes projektre elnyert támogatás összege 213,2 millió Ft. A SEFAG Zrt. a projekt keretében a Deseda-tó, -patak és arborétum, a Kereki vár, valamint Balatonberény-Somoshegy területén egymással összefüggő turisztikai élményelemeket létesít.
A projekt, illetve a fejlesztések célja a térség turisztikai vonzerejének növelése, illetve a turisztikai szezon meghosszabbítása a térségi turizmus-infrasturktúra bővítésével. A Balatonberény - Somoshegyi kilátót nemrégiben adták át, a Deseda híd befejezése pedig őszre várható. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről ide kattintva érhető el.
Ahogy azt már az elején említettük, Fehérkő vára csak egy Somogy megye számos látnivalója és értékei közül. Aki ellátogat ide, könnyen kedvet kaphat e szelíden hullámzó táj felfedezéséhez, ehhez pedig a novemberi Turista Magazinban egy kiváló túratippet is bemutatunk nektek.
Kelj útra, és túrázás előtt vagy után töltődj fel országszerte a MOL Fresh Corner pontjain! Move kártyáddal egész novemberben 10% kedvezményt kapsz minden gasztró termékre! Kóstold meg bármely friss kávé, panini, hot-dog, pizza, szendvics terméket 10% kedvezménnyel egész novemberben a Fresh Cornerekben. További részletek ide kattintva érhetőek el.
A Kőris-hegyen innen és azon túl
2024.10.21.Az őszi Bakony szépségei, óriási golflabda a hegytetőn, mesebeli birtok a hegyek között és boldog nyugdíjaskorukat élő lovak. Élmények és látnivalók Bakonybéltől Borzavárig.
→ Tovább
Magával ragadó tájjárás a Vértes sokszínű piros útján
2024.09.25.Elbűvölő tájrészletekkel és az erdő meghittségével ajándékozott meg a Közép-dunántúli Piros vándorút vértesi szakasza, amit varázslatos kora őszi hangulat fűszerezett. A hegység változatosságát bemutató út értékei között egyarán szerepelt természeti és épített érték, de ez alkalommal számomra a fő attrakciót a fák és az erdőlakók hozták el.
→ Tovább
Piros vándorúton a Gerecsében
2024.08.02.A hosszútávú jelvényszerző túráknak általában megvan az a bája, hogy egyaránt bemutatják egy adott térség népszerű és kevésbé ismert tájrészleteit. Kiváló példa erre a Közép-dunántúli Piros gerecsei szakasza, ami változatos látványt nyújtó túraélménnyel kalauzol el a hegység központi részéről a Duna partjáig.
→ Tovább
