A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2023. május 10.

Szanda, az oszlopos andezitek birodalma

A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Szanda kétágú sziluettje már messziről uralja a döntően oligocén és miocén üledékes képződményekből álló dombvidéki tájat. Ezek a markáns, szinte minden oldalról meredeken leszakadó „vulkánmaradványok” tálcán kínálták magukat a középkorban erősségek felépítésére. Erre Hollókő mellett Szanda az egyik legtanulságosabb példa, amellyel írásunkban is foglalkozunk.

Szanda térségében a vulkanizmus a középső-miocén bádeni és szarmata korszakában (13–12 millió éve) zajlott, mely során a mélyből andezites összetételű kőzetolvadék nyomult be a már korábban kialakult üledékes kőzetek hasadékaiba, s ott lassan hűlt, kristályosodott ki. Az elmúlt évmilliók eróziós folyamatainak hatására az andezites kőzettestek kipreparálódtak a környező puhább kőzetek „fogságából”.

Szanda térségében egy ilyen kipreparálódott északnyugat–délkeleti irányú telér alkotja a Vár-hegy és Péter-hegy vonulatát, amely a cikkben szereplő földtudományi értékeket is hordozza. A telérek olyan változó kiterjedésű magmás kőzettestek, amelyek ásványos összetétele, szövete, szerkezete olykor jelentősen eltér a befoglaló (pl. üledékes) kőzetekétől.

A Cserhát vidékén a miocénben zárt és nyílt telérek jöttek létre: a zárt teléreknél a kőzetolvadék nem nyomult ki a hasadékokból a felszínre, míg a nyíltak esetében önálló kis felszíni kitörési centrumok alakultak ki.

A nyílt telérre jó példa a Péter-hegyen található kőbánya legfelső zónáját alkotó összlet is, ahol vulkáni bombákkal tarkított piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzeteket is tanulmányozhatunk, a kráter alsóbb zónáját képviselő öt- és hatszöges elválású oszlopos szubvulkáni andezitek mellett.

Ez a jó kőzetfizikai–műszaki paraméterekkel (pl. kopásállóság) jellemezhető, sötétszürke színű, plagioklászföldpát-lécektől „csillogó” piroxénandezit volt a bányászat tárgya is a szandai Péter-hegyen, amelyet főleg út- és vasútépítéseknél használták fel, zúzott formában, de jutott belőlük lábazati- és sírkőnek is. A bánya ma már nem működik, viszont a hatalmas külfejtésben tanulságos kőzet- és ásványtani megfigyeléseket tehetünk.

A Vár-hegyen, közvetlenül a várfalmaradványok alatt szintén oszlopos elválású andeziteket tanulmányozhatunk, amely mesterséges földtani feltárást a középkori vár építői hozták létre, hisz a szívós andezitből épült fel a vár is, valamikor 1301 után. A közkedvelt kirándulóhely az Országos Kéktúra (OKT) útvonala mentén közelíthető meg.

Még több geológiai érdekességért keresd Veres Zsolt blogját.

Megkövesedett kincseket rejt a Bakony legrövidebb szurdoka

Megkövesedett kincseket rejt a Bakony legrövidebb szurdoka

2025.03.06.

A Bakonyban, festői környezetben elhelyezkedő Csesznek az országjárók egyik kedvelt és közismert célpontja. A legtöbb turista a középkori vár romjait keresi fel vagy éppen via ferrátázik egyet a környékbeli sziklafalakon. Ha viszont geoturistaként érkezünk a bakonyi településre, évszázmilliók üzeneteit olvashatjuk ki az utunkba eső kőzetekből.


→ Tovább
Kővé vált élőlények nyomában

Kővé vált élőlények nyomában

2025.02.11.

Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.

→ Tovább