Szanda, az oszlopos andezitek birodalma
A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Szanda kétágú sziluettje már messziről uralja a döntően oligocén és miocén üledékes képződményekből álló dombvidéki tájat. Ezek a markáns, szinte minden oldalról meredeken leszakadó „vulkánmaradványok” tálcán kínálták magukat a középkorban erősségek felépítésére. Erre Hollókő mellett Szanda az egyik legtanulságosabb példa, amellyel írásunkban is foglalkozunk.
A Péter-hegyi bánya látképe a szandai várfal mellől
Szanda térségében a vulkanizmus a középső-miocén bádeni és szarmata korszakában (13–12 millió éve) zajlott, mely során a mélyből andezites összetételű kőzetolvadék nyomult be a már korábban kialakult üledékes kőzetek hasadékaiba, s ott lassan hűlt, kristályosodott ki. Az elmúlt évmilliók eróziós folyamatainak hatására az andezites kőzettestek kipreparálódtak a környező puhább kőzetek „fogságából”.
Oszlopos elválású andezitek a szandai vármaradványok alatt
Szanda térségében egy ilyen kipreparálódott északnyugat–délkeleti irányú telér alkotja a Vár-hegy és Péter-hegy vonulatát, amely a cikkben szereplő földtudományi értékeket is hordozza. A telérek olyan változó kiterjedésű magmás kőzettestek, amelyek ásványos összetétele, szövete, szerkezete olykor jelentősen eltér a befoglaló (pl. üledékes) kőzetekétől.
A Cserhát vidékén a miocénben zárt és nyílt telérek jöttek létre: a zárt teléreknél a kőzetolvadék nem nyomult ki a hasadékokból a felszínre, míg a nyíltak esetében önálló kis felszíni kitörési centrumok alakultak ki.
Miocén andezit a kéktúra jelzésével
A nyílt telérre jó példa a Péter-hegyen található kőbánya legfelső zónáját alkotó összlet is, ahol vulkáni bombákkal tarkított piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzeteket is tanulmányozhatunk, a kráter alsóbb zónáját képviselő öt- és hatszöges elválású oszlopos szubvulkáni andezitek mellett.
Ez a jó kőzetfizikai–műszaki paraméterekkel (pl. kopásállóság) jellemezhető, sötétszürke színű, plagioklászföldpát-lécektől „csillogó” piroxénandezit volt a bányászat tárgya is a szandai Péter-hegyen, amelyet főleg út- és vasútépítéseknél használták fel, zúzott formában, de jutott belőlük lábazati- és sírkőnek is. A bánya ma már nem működik, viszont a hatalmas külfejtésben tanulságos kőzet- és ásványtani megfigyeléseket tehetünk.
Oszlopos elválású andezitek a Péter-hegy felhagyott kőfejtőjében
A Vár-hegyen, közvetlenül a várfalmaradványok alatt szintén oszlopos elválású andeziteket tanulmányozhatunk, amely mesterséges földtani feltárást a középkori vár építői hozták létre, hisz a szívós andezitből épült fel a vár is, valamikor 1301 után. A közkedvelt kirándulóhely az Országos Kéktúra (OKT) útvonala mentén közelíthető meg.
Még több geológiai érdekességért keresd Veres Zsolt blogját.
Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros
2024.03.28.Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ Tovább
A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
2024.01.04.Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ Tovább
A biatorbágyi Nyakas-kő titkai
2023.11.29.A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.
→ Tovább
