Sziklatornyos gerincúton a Dunakanyar legszebb trónusához
Magyarország egyik legcsodálatosabb kilátóhelyéhez már az odavezető sziklás ösvény is kuriózumszámba megy, ami az őszi színpompában még varázslatosabb. Ne hagyjuk ki a kedvező időjárás nyújtotta élményt!
Nagy élményben lehet része mindazoknak, akik kihasználják az elkövetkezendő napok színkavalkádját, beveszik magukat az erdőbe, felkapaszkodnak egy magaslatra, és elmerülnek az ősz napsütötte tarkaságában. Ilyenkor még egy sokszor járt népszerű útvonal, egy ismerős helyszín is teljesen másként fest, mint például a visegrádi hegyek megunhatatlan „vadálló kövei”, vagy a Dunakanyar páratlan patkóját elénk táró Prédikálószék.
Csodás panoráma nyílik az Árpád trónjáról
A Dömös felőli meredek kaptatóról és a vadregényes sziklatornyokról híres Vadálló-kövek semmihez sem fogható látványa nem adja könnyen magát. Aki járt már erre, az tudja, hogy a Malom-völgyből felvezető piros háromszögjelzésű ösvény gyökérfonatos, morzsalékos és csúszós hegymenetet tartogat, ugyanakkor azt is, hogy az izzasztó küzdelem kifizetődő. Jutalmul hazánk egyedülálló sziklaformációi és a környező erdővidékre nyíló, szemet gyönyörködtető panoráma tárul elénk, ami minden évszakban lenyűgöző élményt jelent, de sárgában és rozsdaszínekben egészen festménybe illőnek vagy már-már mesebelinek hat.
Fárasztó a felmenet, de megéri
Sziklatarajos hegymenet
Az erőt próbáló (csapadékos időben igen veszélyes) kapaszkodót követően először a Nagytuskó tömbjét pillantjuk meg, majd a felmenet során a sziklataraj többi, névvel ellátott tagja is sorban bukkan fel előttünk. Szélestorony, Bunkó, Függőkő, Felkiátójel, Árpád trónja mind-mind a formájuk után lettek elkeresztelve, de kis fantáziával más nevet is aggathatnánk ezekre a megkapó kőszobrokra. Vannak, akik úgy vélik, hogy a Vadálló-kövek – a Visegrádi-hegység és a Pilis más közismert helyszíneivel egyetemben – emberkéz alkotta maradványok, melyek egy elfeledett kor mementói. Mi maradjunk inkább a realitás talaján, és a természet által összetapasztott kövekben az egykor itt felszínre törő vulkánok roppant munkáját lássuk, ne pedig a képzelet szülte várfalakat vagy egyéb építményeket.
A mászásra csábító pompás sziklatornyok alatt hatalmas mélység tátong. Ne kapaszkodjunk fel rájuk!
A Szőke-forrás-völgy fölé emelkedő neves szirtek kisebb-nagyobb kövekből és sziklákból álló képződményei voltaképpen egy 12 millió évvel ezelőtt végbement vulkanikus tevékenység agglomerátuma. Izzó kőzettörmelék és hamu sült össze rendkívül kemény kőzetté, aminek az alapkőzete andezit. Később ezeket a sziklákat az évmilliókon át ostromló erózió bontotta ki a puhább fedőrétegek alól, majd a lepusztult vulkánroncs tektonikus kiemelkedésével, illetve a patakok bevágódásával kerültek mai helyükre.
A sziklataréj minden jelentős tagjának van neve
A fölöttébb pazar képet festő sziklákról elsősorban az alattunk húzódó Szőke-forrás-völgyre, a Rám-völgyre és a híres Rám-szakadék bejáratára láthatunk rá, illetve ezeket a szurdokokat körbefogó Magaslen-hegyre, a Rám-hegyre, továbbá az Árpádvárra. Délnyugati irányban Dobogókő tömbje látszik, északra pillantva pedig a Dunakanyar kezdeti szakaszából is látszik egy részlet.
A Dunakanyar trónja
Ha már meghódítottuk a Vadálló-köveket, semmiképpen se forduljunk vissza, hiszen a hab a tortán még csak ez után következik. Ráadásul ezért az élményért már nem kell annyit küzdenünk, csupán négyszáz méter enyhe emelkedőt kell letudnunk, és nem mindennapi távlatból szemlélhetjük a feledhetetlen Dunakanyart.
A 639 méter magas Prédikálószék sziklaszirtje, illetve egyedi kilátótornya valóban fenséges trónként magasodik a Dunakanyar fölé. Innen megunhatatlan látványt nyújt a Duna patkó alakú kanyarja, a szemközti Szent Mihály-hegy magasba törő kúpja, valamint a hátteret megfestő Börzsöny vonulata. A látvány szabad szemmel is lenyűgöző, de távcsővel még jobban szétnézhetünk a környéken. Jól látni innen a Visegrádi-hegység Duna felé lefutó gerinceit, a tőlünk keletre álló Naszály megsebzett tömegét és persze a hegykúpon ülő visegrádi várat is könnyű észrevenni. Tiszta időben a Cserhát és a Mátra magaslatai is kivehetők.
A prédikálószék éke az egyedi tervezésű kilátó
Már öt éve annak, hogy a Prédikálószék tetején egy 12 méter magas kilátóból csodálhatjuk a tájat. A tekintélyes méretű és egyedi formájú épület tetején webkamera is van, így indulás előtt meggyőződhetünk az aktuális időjárásról. Extraként ingyenes WIFI szolgáltatás van a kilátó környezetében, így akár frissen meg is tudjuk osztani az itt készült csodás képeket. A panorámán túl a kilátó tematikus kiállításként szolgál: környékbeli legendákat, történeteket, magyar királyok életéből vett jeleneteket mutat be sajátos stílusban.
A Dunakanyar megunhatatlan patkója minden évszakban lenyűgöző látványt nyújt
A kilátó csupán 3 kilométerre van Dömöstől, de a már említett ösvény felfele és lefele egyaránt kihívást jelent. Pilisszentlászló felől egy jóval kényelmesebb és biztonságosabb ösvényen is eljuthatunk a Prédikálószékre, ez a táv azonban kétszer olyan hosszú. Érdemes körtúrában gondolkodni, érintve akár Dobogókőt és a Rám-szakadékot, de egy kis térképnézegetéssel más remek helyszíneket is felfedezhetünk.
A Kőris-hegyen innen és azon túl
Az őszi Bakony szépségei, óriási golflabda a hegytetőn, mesebeli birtok a hegyek között és boldog nyugdíjaskorukat élő lovak. Élmények és látnivalók Bakonybéltől Borzavárig.
→ TovábbMagával ragadó tájjárás a Vértes sokszínű piros útján
Elbűvölő tájrészletekkel és az erdő meghittségével ajándékozott meg a Közép-dunántúli Piros vándorút vértesi szakasza, amit varázslatos kora őszi hangulat fűszerezett. A hegység változatosságát bemutató út értékei között egyarán szerepelt természeti és épített érték, de ez alkalommal számomra a fő attrakciót a fák és az erdőlakók hozták el.
→ TovábbPiros vándorúton a Gerecsében
A hosszútávú jelvényszerző túráknak általában megvan az a bája, hogy egyaránt bemutatják egy adott térség népszerű és kevésbé ismert tájrészleteit. Kiváló példa erre a Közép-dunántúli Piros gerecsei szakasza, ami változatos látványt nyújtó túraélménnyel kalauzol el a hegység központi részéről a Duna partjáig.
→ Tovább