A találkozó október 2-án, a Szögliget településtől északra található Kettős-bányában vagy más néven Vár–völgyi-kőfejtőben volt. A 25 fős társaság köszöntés után egyből a Vár-völgy „geocsemegéi” közé vetette magát.

1 / 10

Fotó: Erdős Dániel - Veres Zsolt

Ez természetesen nem a mai földrajzi helyén történt, hanem több ezer kilométerre innen, valahol a trópusi övezetben. A kőbánya kőzeteinek és tektonikai felületeinek (pl. vetőtükör) megtekintése után a kőfejtő északabbi, kisebb egységében a kőbányászat és a barlangok összefüggéseiről esett néhány szó. Azért került ez a téma terítékre, hisz a külfejtés ezen részében annak idején a bányászati tevékenység nyitott meg egy pár méter hosszú kis barlangot.

3 / 10

Fotó: Erdős Dániel - Veres Zsolt

A Szalamandra-ház felé haladva mesterséges és természetes geológiai feltárások „közreműködésével” találkozhattunk a fent nevezett triász formáció dolomitos kifejlődéseivel, valamint a Wettersteini Mészkőnél idősebb Gutensteini Mészkő fekete, kalciterekkel átjárt kőzeteivel is. Kellemes sétánk a Szalamandra-háztól az északkelet felé haladó zöld sáv és piros rom jelzések kaptatóin folytatódott tovább, a Mosó-kút irányába.

Kapcsolódó cikkek

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Tovább

Aggtelektől Jósvafőig, és még egy kicsit tovább

Tovább

Egy útbevágásban a környékre jellemző talajok erodált szelvényeit figyelhettük meg, majd a Csurgó-kútnál (Mosó-kútnál) Demjénné Ildikó jóvoltából a vizes előhelyek (források) és a térség élővilágával ismerkedtünk meg. A Mosó-kút neve beszédes: a Szádvárból annak idején a kúthoz jártak le ruhákat mosni, hisz az itteni karsztvíz nem volt olyan kemény, mint a környékbeli források vize. Az aktív forrásszáj körül napjainkban is megfigyelhető a forrásmészkő vagy idegen nevén travertínó kiválása, mint a szemünk előtt zajló geológiai folyamat.

6 / 10

Fotó: Erdős Dániel - Veres Zsolt

A triász vízadóból érkező forrás megtekintése után a Bába-völgy következett, pontosabban annak I. sz. víznyelője. A tölcsér alakú, sötéten ásító mélyedésben elnyelődő csapadékvizek a Lakatos-forrás térségében látnak újra napvilágot. A Lakatos- vagy Borz-forrásnál a Szádvár tömbjét alkotó, késő-triász Hallstatti Mészkő jellegzetességeivel, valamint a térség bonyolult szerkezetföldtani modelljével ismerkedtünk meg.

A terület földtudományi értékei után a Szádvár és csodálatos megújulásának története következett, amelyet a Szádvárért Baráti Kör elnöke, Dr. Kovács Lajos és felesége, Dr. Császár Ida tolmácsoltak a geo-team felé. A várhegy északi részén található Alsóvár irányából, azon a bizonyos 374 fok lépcsőn érkeztünk fel a Német-bástyához. Itt a jól megérdemelt ebéd és csoportkép következett, majd a vár romterületének alapos bejárása. A romokat a várhegyről csigavonalban „lecsavarodó” piros rom jelzésen (Szádvár tanösvény) hagytuk el, a középkori szekérnyomok megtekintése közben. A jó hangulatú geotúra a Tetves-forrás bővizű karsztforrásánál, majd a Kettős-bányában fejeződött be.

8 / 10

Fotó: Erdős Dániel - Veres Zsolt

Az esemény résztvevőinek elmondása szerint azért volt élvezetes a geotúra, mivel nem csak egy „sima” túra volt, ugyanis ott elmentek volna azon kövek mellett, amelyeket most „megszólaltattunk”, hogy meséljenek nekünk. Jövőre folytatjuk, kalandra fel! A túravezető ezúttal is Veres Zsolt volt, „A kövek mesélnek” oldal szerkesztője. Az esemény színvonalát emelte Demjénné Lőrincz Ildikó (ANPI), Dr. Kovács Lajos, a Szádvárért Baráti Kör elnöke, valamint kedves felesége, Dr. Császár Ida is.

Még több túra, még több élménybeszámoló a Geotóp Napok hivatalos oldalán: www.geotopnap.hu