A festői Tárkányi-medencében fekvő palóc község, Felsőtárkány a Bükk hegység közkedvelt kirándulóhelye. Ideális földrajzi fekvését és adottságait ki is aknázzák, infrastruktúrája maximálisan szolgálja a természetjárók kényelmét. Nemcsak erdei kisvasútja, de a Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont programjai is a kirándulóknak kedveznek. Akinek mindez nem lenne elég, az kipróbálhatja rátermettségét hazánk első tájékozódási futópályáján.

1 / 19

A környék természeti szépségét jól kiépített tanösvények végigjárásával ismerhetjük meg. A „három körös” tanösvény igényünknek megfelelően, összefűzve, vagy akár részleteiben is látványos állomásokat kínál. Ne tévesszen meg minket a tudat, hogy a tanösvények általában rövidke, könnyen bejárható, a tartalomra koncentrált útvonalak. Ha a felsőtárkányi ösvényeket (Vár-hegyi, Barát-réti, Kő-közi) összekötjük, akkor kaptatókban, lejtőkben, információkban és panorámákban is gazdag túrát tehetünk.

2 / 19

Kiindulópontként választhatjuk a tó partját, vagy akár a volt ifjúsági tábort (jelenleg Hotel Táltos) is. Tájékozódásunkat jól követhető, fehér négyzetben átlós kék sáv jelzés segíti. A három közül talán a Vár-hegyi-kör a leghosszabb, és vonalvezetését illetőleg a legnehezebb. Indító táblájánál az alapinformációkra szert téve indultunk neki. A murvás út alattomosan emelkedik a Dolomitbánya katlanjához, ahol a középső triász kori kőzeteket is tanulmányozhatjuk. Laikusként könnyen összetéveszthetjük a mészkővel, de erről a tábla magyarázatot közöl.

3 / 19

A bánya udvarát délkeleti irányban kerültük meg. Utunk itt már nem alattomosan, hanem jól észrevehető módon emelkedik a bánya tetejére. Fáradozásunk jutalma 180 fokos felsőtárkányi panoráma bükki kövekkel koronázva. Pár perces pihenőnket ámulatba esve töltöttük. Kellett is az erőgyűjtés, mert a Vár-hegyre való feljutás sem volt egyszerűbb. Az árnyas tölgy- és bükkerdő szépsége jócskán javította a közérzetünket, de így is szuszogva értünk a tetőre. A két, közel azonos magasságú csúcsot sánccal körülvett nyereg köti össze.

4 / 19

Az ásatások során nemcsak a látható gödrök kerültek elő, de ismertté váltak a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai is. Ez utóbbiból egy átlagos kiránduló ugyan semmit sem ért, és az őskori földvár maradványait is maximum pár nagyobb, rendezettebb halomba rakott kő maradékával azonosítja. Az biztos, hogy a háromszögön fel- és levezető útvonal még az eddigieknél is meredekebb, és ráadásul a hegytetőn szép kilátást sem élvezhetünk. Nem is időztünk túl sokáig, leereszkedve inkább a Várkúti Turistaházhoz ballagtunk.

5 / 19

Az épület előtti nagy füves réten többen használták ki a szűrt napsütést. Lehet piknikezni, szalonnát sütni, vagy egyszerűen csak heverészni. A piros és zöld sáv innen együtt halad a tanösvény jelzésével. A Török-úton a Kövesdi-kilátóhely volt a következő célpontunk. A látványos kövekről Noszvaj és Bükkzsérc irányában tárult elénk a Bükk. Érdemes itt is időzni, magunkba szívni a természet szépségét. A piros kereszt nyomvonalán a Kőbánya-lápa (a lápa a dombok lejtő irányú esésének oldalát jelenti) vezetett vissza minket a kiinduló Csák-Pilis állomásához.

6 / 19

Egy darabig az aszfaltozott úton, majd a Kéken sétálhatunk el a tóig. A Felsőtárkány északi végénél fakadó Szikla-forrás vizét mesterségesen duzzasztották tóvá. A közkedvelt kirándulóhely könnyed családi kikapcsolódások színhelye. Egész évben programokkal várják kicsiket-nagyokat. Az erdei kisvasút fokozza a vonzerőt. A tó mellől a Kő-közi tanösvényen folytattuk utunkat. Felkapaszkodtunk a Szikla-forrás feletti mészkőszikla tetejére, ahonnan csodálatos a rálátás az alattunk csillogó tóra és a környező házakra. A hegytetőn vezető sétány a középkori Kő-közi erődítmény, a „Vörös sánc” része. Ezek az erődítmények nagy szereppel bírtak a török hódoltság idején. A sáncról leérve a Barát-réti tanösvényen folytattuk az utat. Továbbra is az autóúttal párhuzamosan haladtunk az Oldal-völgy torkolatáig.

7 / 19

Az itt lévő, kerítéssel óvott halastó mellett találtuk az egykori Barát-réti kolostorrom tájékoztató tábláját. A középkori Magyarország karthauzi rendjének templomát 1332-ben alapították. Lakói, a néma barátok az egri püspökség részére másoltak misekönyveket. A már nazarénus szerzetesek által lakott kolostort 1779-ben bontották el, melynek alapjait később, az 1930-as években tárták fel. Helyén ma már csak egy kis esőbeállót láthatunk.

8 / 19

Áttérve a műút túloldalára, újabb meredek ösvényen közelítettük meg a Bujdosó-követ. Az oszlopos jellegű, hatalmas mészkősziklafal a tanösvény utolsó állomása. Mi innen ugyanazon az útvonalon sétáltunk vissza, azzal a szándékkal, hogy a tanösvények legérdekesebb szakaszát, a Kő-közi mészkőszurdokot is érintsük. A Békás-szoros kicsinyített felsőtárkányi mása magas sziklafalaival a műutat határolja. Utunk a tó mellett, a Szikla-forrásnál ért véget.

9 / 19

Naiv könnyelműséggel terveztük meg ezt az egyszerűnek tűnő tanösvényes kirándulást. Végül teljesítettünk 15 kilométert, aminek nagy része erős emelkedő és lejtő. Nagyszerű napot töltöttünk Felsőtárkányban, amit a tó partján elfogyasztott házi rétessel zártunk.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!