Tatabánya jelképe, a Turul
A Gerecse Tatabánya felett leszakadó hófehér sziklaformációja már önmagában is látványos turistacsalogató lenne, de a tetejét koronázó óriás Turulmadárral és a közelmúltban megnyílt látogatóközponttal együtt a város legfőbb attrakciójává nőtte ki magát.
A Tatabányáról származó anyai nagyapám családi legendáriumában több romantikus történet is fűződik a Turul-szoborhoz. Gyerekkorunkban ámulva lestünk ki az akkori főúton robogó Wartburgunk ablakából, útközben pásztázva a hatalmas, széttárt szárnyú madarat. Felnőttként is kedvelt kirándulóhelyünkké vált, gyakran csak a páratlan kilátás kedvéért is felugrottunk egy kicsit.
A tatabányai Turul-emlékmű Európa egyik legnagyobb madárszobra
Az utóbbi évek fejlesztéseit tavaly egy látogatóközpont megépítésével tették teljessé. Szombat révén azt gondoltam, hogy még elviselhető lesz odafent a tömeg, de érkezésünkkor már alig találtunk parkolóhelyet. Nagy meglepetés volt a Kő-hegy tetején kialakított épület, mely így teljesen megváltoztatta a fennsík eddig széles parkolójának arculatát. A bányászváros környékén élőknek eddig is a zöld oázist jelentette, de az infrastruktúra komoly fejlesztésével a látogatólétszám megsokszorozódott.
A Gerecse Kapujának elnevezett látogatóközpontot 2018 augusztusában adták át a nagyközönségnek
A pár kilométeren belül elérhető turistacsalogató látványosságok mindenki számára kellemes szabadidős kikapcsolódást nyújtanak, legyen az babakocsis család, vagy akár nyugdíjas csoport. A mészkőplató tetejéről induló turistajelzések révén bárki ízlésének megfelelően növelheti a bejárt utat. A város felett meredek sziklafalként magasodó kopasz mészkőorr éppen alkalmas helyszínként kínálkozott egy millenniumi emlékmű megépítéséhez. A történelem szerint, 907-ben Árpád vezér seregei az akkori Bánhida (ma Tatabánya) területén győzték le a szláv fejedelem hadseregét. Dicső cselekedetükre emlékeztetvén rendelték meg az emlékművet, mely pénz hiányában az 1896-os ünnepségekre nem készült el, csak később, 1907-ben avathatták fel.
A magyarság mitologikus madarát ábrázoló szobor mára teljesen összeforrt Tatabányával, de az államalapítás évfordulójára épített hét másik kiemelkedő alkotás közül másik három is tartalmaz turult. Donáth Gyula szobrász Európa-szerte legnagyobb bronz madara az évtizedek során több viszontagságot is megélt, 1992-re újították fel. Környezete, a páratlan panorámát nyújtó mészkőterasz, padokkal és tűzrakó helyekkel a városiak alkalmas piknikezőhelye, háttérbe szorítva a történeti emlékeket.
Kilátás Tatabányára a Turul-szobortól
Tatabánya önkormányzata, felmérve az igényeket, úgy döntött, hogy az amúgy is közkedvelt turisztikai célpontot, egy nagyobb beruházás révén továbbfejleszti, és a város legfőbb attrakciójává teszi. A 2018-ban átadott Gerecse Kapuja látogatóközpont tájba illő épületében helyet kapott egy étterem, ajándékbolt, és kiállítótér is. A szobor alatti mészkőfalon, bővült pályarendszeren, a vasalt utak kedvelői élhetnek szenvedélyüknek, amit elősegít a kölcsönzéssel is foglalkozó bolt.
Továbbindulva, a Szelim-barlang legyen a következő állomásunk. A Kő-hegy nyugati falában található barlangot az egyik tanösvényen keresztül érhetjük el. Nevének eredete több teóriával is magyarázható. Régészeti és őslénytani jelentősége miatt 1982 óta fokozottan védett. Több bejárata és mennyezeti felszakadása miatt az amúgy is tágas, nagy belmagasságú csarnok természetes megvilágítása is elegendő. Nemcsak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is szokatlan élményt nyújt a simára koptatott köveken felmászni, vagy az óriási szájadék kilátását csodálni.
A Szelim-lyuk fokozottan védett barlang
A Szelim-lyukhoz köthető legendák közül kiemelhető az a történet, melyben a tatárjárás idején ide menekülő lakosok közül egy János nevű kisfiú megszomjazott, és édesanyja a közeli forráshoz vitte. Az ő nevét viseli a pár kilométerre lévő kút, ahol elfogták őket, és a többieket elárulni kényszerítették. A piros háromszögön érjük el a Csúcsos-hegy oldalában, a Ranzinger-sétányon az érdekes alakú kilátót. A XII/A bányászati akna felvonójából átalakított, eredetileg Bányász-kilátónak nevezett építményt 1980-ban helyezték ide a Muta-hegyről.
A Ranzinger Vince-kilátó a Muta-hegy csúcsán áll, és 366 méterrel emelkedik a tengerszint fölé
A harminc méter magas fémszerkezet átalakítása, biztonságosabbá tételét követően, 2008-ban új nevet is kapott. Az egykori bányamérnök, Ranzinger Vince emlékére az ő nevét viseli. 156 lépcső megtétele révén mászhatunk fel a legfelső szintre, ahol balesetvédelmi okból egy berácsozott kalitkából nézhetünk szét. Északkeleten a Gerecse erdőit, délen a Turult, északnyugaton pedig a tatai Öreg-tavat élvezhetjük a horizonton.
Az emberek életét védő drótháló miatt kalitkába zárt madártávlat vár
A Ranzinger-sétányon a többség visszafordul, de mi a háromszögön továbbindultunk, és meredek ereszkedő révén a Farkas-völgybe sétáltunk. Nem mondom, hogy érdemes, de tettünk egy kitérőt a János-forráshoz, melynek legendája a Szelim-barlangéval közös. A kiapadt, foglalt forrás környéke elhanyagolt, ide már nem jutott a fejlesztésből. A piros kereszt volt a további útmutatónk, mely egy látványosabb, sziklás mederben vezetett.
A János-forrás kiapadt medre a Turul-emlékműtől nem messze található
A piros elágazástól kb. 600 méterre van a Vértes László-barlang, amitől ne várjunk túl sokat, mert csak egy betonfedél. A Hajagos-hegy oldalában kialakult völgyben nyíló víznyelő barlang szűk járatai csak gyakorlott barlangászok számára járhatóak. A sárga sáv kényelmes szekérútja a térkép szerint a Kis-réti vadászház romjához vezet, de még ennek elérése előtt a piros kereszt visszakanyarodva irányt vált a Turul felé. Látványos, de nem magányos kirándulásunk szépen öleli fel a Kő-hegy, Csúcsos-hegy és a Hajagos látnivalóit, maradandó túraélményt szolgálva.
Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde
Kapcsolódó cikkeink:
Európa egyik legnagyobb madárszobra, a tatabányai turul
Őr-hegyi minitúra felfedezőknek
Örményország keleten innen, nyugaton túl
„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ TovábbEgy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ TovábbDolomitok – a túrázók paradicsoma
Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább