Tavaszi körtúra Zebegény felett
Tavaly év végén készült el a Zebegényi körsétaút tanösvény, amely a falu feletti lankákon kanyarog. A 4,5 kilométeres útvonalat végigjárva nemcsak szép tájakat és jó kilátópontokat érintünk, de Zebegény múltjáról és a Dél-Börzsöny természeti értékeiről is sok mindent megtudhatunk.
Maga a jelzéssel ellátott körút már 2018 óta létezik, de a tanösvény táblái tavaly decemberben kerültek ki a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) jóvoltából. A „jóvoltából” egészen pontosan azt jelenti, hogy a tervezéstől a szövegek megírásáig, a grafikák elkészítésétől a faipari munkákig, mindent az egyesület tagjai csináltak, önerőből, ingyen.
A 4,5 kilométeres tanösvényen hét állomást érintünk, tempótól, kedvtől függően 2-3 órát is el lehet tölteni a bejárásával
Akinek örök múzsája lett a Dunakanyar
A körséta hivatalos útvonala a vasútállomástól indul és oda is tér vissza. A faluból, a sárga körút jelzésen, a temető mellett indultunk fel az erdőbe, itt találjuk a 2. állomást, ahol többek között Szőnyi Istvánról és a zebegényi művésztelepről olvashatunk. Szőnyi, akit a Dunakanyar festőjének is neveznek, ide házasodott és 1924-ben telepedett le a faluban. Zebegény és a Dunakanyar állandó témája is ihletadója lett.
Szőnyi István egykori lakóháza ma múzeum. A korlátozások miatt most nem látogatható, de ha egyszer újra kinyitnak a múzeumok, érdemes ide eljönni
Ha a járványhelyzet engedi, és egyszer majd újra kinyithatnak a múzeumok, mindenkinek ajánlom a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumot, ahol a festő gyönyörű képei mellett műtermét is megnézhetjük. Innen, a tanösvény 7. állomásáról már ráláthatunk a Dunára és a szemközti pilismaróti partra, Szőnyiék kertje is felhúzódott magasan a hegy oldalába, és ő minden reggel felballagott és onnan nézte a tájat, miközben ihletet gyűjtött vagy vázlatokat készített. „Amíg lehet kint is szeretnék maradni, a kertben kedvenc padomról figyelve a felhők járását, a madarak vonulását és a Duna időtlen-idők óta futó, medret alakító folyását.”
Dohánypavilonból gyermeküdülő
Ahogy feljebb haladtunk, egyre jobb kilátás nyílt a falu déli részére. A háttérben a Dőry-villa feltűnő, tornyos épülete látszik, nem sokkal előtte pedig egy másik érdekes épület. A tornyos, faszerkezetes, svájci stílusú épület száz évig gyermeküdülőként működött Zebegényben, de eredetileg egészen más céllal építették; az 1896-os milleniumi világkiállítás Dohánypavilonja volt. Az ezredéves kiállítás ideje alatt egy miniatűr dohánygyár működött az épületben, ahol a látogatók megnézhették, hogyan készülnek a szivarok, cigaretták és természetesen ki is próbálhatták az elkészült termékeket. A pavilont a világkiállítás után lebontották és a zebegényi hegyoldalban újra felépítették. Az épület ma magánkézben van, így sajnos nem látogatható.
Az egykori dohánypavilonból Zebegényben gyermeküdülő lett, ma magántulajdonban van
A 3. állomáshoz, a Bazsó elnevezésű helyig még egy kicsit mászni kellett, de megérte, mert remek kilátás nyílik innen a falura. Itt még korábban sosem jártunk, így érdekes volt ebből a szögből látni Zebegényt.
A Bazsó elnevezésű helyről nagyon szép a kilátás