Maga a jelzéssel ellátott körút már 2018 óta létezik, de a tanösvény táblái tavaly decemberben kerültek ki a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) jóvoltából. A „jóvoltából” egészen pontosan azt jelenti, hogy a tervezéstől a szövegek megírásáig, a grafikák elkészítésétől a faipari munkákig, mindent az egyesület tagjai csináltak, önerőből, ingyen.

A 4,5 kilométeres tanösvényen hét állomást érintünk, tempótól, kedvtől függően 2-3 órát is el lehet tölteni a bejárásával

17 / 19

Fotó: Tóth Judit

Akinek örök múzsája lett a Dunakanyar

A körséta hivatalos útvonala a vasútállomástól indul és oda is tér vissza. A faluból, a sárga körút jelzésen, a temető mellett indultunk fel az erdőbe, itt találjuk a 2. állomást, ahol többek között Szőnyi Istvánról és a zebegényi művésztelepről olvashatunk. Szőnyi, akit a Dunakanyar festőjének is neveznek, ide házasodott és 1924-ben telepedett le a faluban. Zebegény és a Dunakanyar állandó témája is ihletadója lett.

Szőnyi István egykori lakóháza ma múzeum. A korlátozások miatt most nem látogatható, de ha egyszer újra kinyitnak a múzeumok, érdemes ide eljönni

18 / 19

Fotó: Tóth Judit

Ha a járványhelyzet engedi, és egyszer majd újra kinyithatnak a múzeumok, mindenkinek ajánlom a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumot, ahol a festő gyönyörű képei mellett műtermét is megnézhetjük. Innen, a tanösvény 7. állomásáról már ráláthatunk a Dunára és a szemközti pilismaróti partra, Szőnyiék kertje is felhúzódott magasan a hegy oldalába, és ő minden reggel felballagott és onnan nézte a tájat, miközben ihletet gyűjtött vagy vázlatokat készített. „Amíg lehet kint is szeretnék maradni, a kertben kedvenc padomról figyelve a felhők járását, a madarak vonulását és a Duna időtlen-idők óta futó, medret alakító folyását.”

Dohánypavilonból gyermeküdülő

Ahogy feljebb haladtunk, egyre jobb kilátás nyílt a falu déli részére. A háttérben a Dőry-villa feltűnő, tornyos épülete látszik, nem sokkal előtte pedig egy másik érdekes épület. A tornyos, faszerkezetes, svájci stílusú épület száz évig gyermeküdülőként működött Zebegényben, de eredetileg egészen más céllal építették; az 1896-os milleniumi világkiállítás Dohánypavilonja volt. Az ezredéves kiállítás ideje alatt egy miniatűr dohánygyár működött az épületben, ahol a látogatók megnézhették, hogyan készülnek a szivarok, cigaretták és természetesen ki is próbálhatták az elkészült termékeket. A pavilont a világkiállítás után lebontották és a zebegényi hegyoldalban újra felépítették. Az épület ma magánkézben van, így sajnos nem látogatható.

Az egykori dohánypavilonból Zebegényben gyermeküdülő lett, ma magántulajdonban van

19 / 19

Fotó: dohanymuzeum.hu

A 3. állomáshoz, a Bazsó elnevezésű helyig még egy kicsit mászni kellett, de megérte, mert remek kilátás nyílik innen a falura. Itt még korábban sosem jártunk, így érdekes volt ebből a szögből látni Zebegényt.

A Bazsó elnevezésű helyről nagyon szép a kilátás

8 / 19

Fotó: Tóth Judit

9 / 19

Fotó: Tóth Judit

Ahogy továbbhaladtunk a tölgyesben, az avarban egyre több virág tűnt fel, tavaszi héricsek, már termést érlelt pirosló hunyorok, és élénkzöld kutyatejek minden mennyiségben.

Az avar sápadt barnáját élénk színű tavaszi héricsek és kutyatejek dobják fel

12 / 19

Fotó: Tóth Judit

Egy gyönyörű élősködő

Az is jó ebben a tanösvényben, hogy a táblák számos témakört érintenek a környékkel kapcsolatban. Míg eddig a falu történetéről olvashattunk, a 4. és 5. állomáson a Dél-Börzsöny kialakulását és geológiáját ismerhetjük meg, ez utóbbi helyen pedig egy újabb remek kilátóponthoz is érünk. Jobbra tőlünk a Duna, előttünk a meredeken emelkedő Hegyes-tető, tetején a Julianus-kilátóval.

Innen visszaindulhatunk a körút másik ágán, vagy tehetünk egy kis kitérőt az Ernő-forrás felé

14 / 19

Fotó: Tóth Judit

Innen tettünk egy kis kitérőt, a Bodzás-völgy és az Ernő-forrás felé. Útközben egy fura, rózsaszín növényre lettünk figyelmesek a barna avarban. Egy kónya vicsorgóra, vagyis többre, mert a társai is megbújtak a száraz levelek között.

Az Ernő-forrás környékén odvas keltikék és bogláros szellőrózsák sokasága jelzi, hogy a télies idő ellenére azért mégis tavasz van

15 / 19

Fotó: Tóth Judit

Kinézete alapján nem is gondolná az ember, de ez a bájos virág élősködő, nincsenek levelei, ugyanis a tápanyagot a közelében élő fáktól veszi el. Rátapad a fa gyökereire, és elveszi, amire szüksége van. És hogy honnan ez a fura név? Egyes magyarázatok szerint közelről az egyes virágok vicsorgó fenevadra emlékeztetnek, mások szerint az egész növény olyan, mint egy vicsorgó fogsor. A faj latin nevét egyébként rejtőző pikkelyesnek lehet fordítani, ami a szárat borító pikkelyekre utal.

Egy bájos élősködő, a kónya vicsorgó

5 / 19

Fotó: Tóth Judit

Kapcsolódó cikkek

A Börzsöny csodatévő szent kútja – Kutyika

Tovább

Szédületes virtuális túra a Dunakanyarban és a Börzsönyben

Tovább

Szép kilátások

Az Ernő-forrástól a sárga kör jelzésen megindultunk vissza, fel a kaptatón, majd elérve újra az 5. állomást már a sárga körút jelzés másik ágán indultunk meg a falu felé. A közelben van egy nagy dagonya, reméltük, hogy látunk benne békákat vagy legalább petecsomókat, de sajnos a nagy szárazság miatt még víz sem volt benne.

Gyönyörű panorámájú kilátóhelyekből nincs hiány a tanösvény útvonalán

1 / 19

Fotó: Tóth Judit

Az útvonal innen már egyenesen a falu irányába tart, de a Kós Károly-kilátó előtt még érintünk egy remek, természetes kilátópontot, és itt találjuk a tanösvény 7. állomását, ami az ember és a táj kapcsolatáról, valamint a dunai hajózásról szól. Innen tudtam meg például, hogy a zebegényi kikötővel szemben található kis sziget felső csücskénél mindenféle érdekes kincset találtak, például ősállatok csontjait és római kori leleteket is.

Innen aztán már sűrűn követik egymást a látnivalók, amelyekről már mi is többször írtunk. A Kós Károly-kilátó, a kálvária és a kápolna, az országzászló és hősi emlékmű, a sziklakápolna, és persze a gyönyörű Kós Károly tervezte templom.

Zebegény emblematikus épülete, a főtéren álló Havas Boldogasszony-templom

4 / 19

Fotó: Tóth Judit

A falu központjában péntek délután meglepő csend fogadott bennünket, de mi sem időztünk sokat ott, lassan kezdett már sötétedni, és a járványhelyzet miatt sem akartunk bent sétálgatni. A falu több pontján plakátokkal is figyelmeztetik az embereket arra, hogy a maszk használata kötelező, ezt innen induló vagy ide érkező túrázóként is tartsuk be.

A tanösvénnyel kapcsolatos információkat a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület oldalán lehet megtalálni. A tanösvényhez kapcsolódik egyébként egy feladatlap is, aminek kitöltéséért még kitűzőt is kaphatnak a gyerekek, ezzel kapcsolatban is a BTHE oldalán tudunk informálódni.