Téli gerinctúrák a lengyelországi Besszádok-hegységben
A téli túraszezon beköszöntével ezúttal a lengyel-szlovák-ukrán hármashatár közelében fekvő Besszádoki Nemzeti Parkból mutatunk egy kis ízelítőt.
A névadó Besszádok-hegység ugyan nem túl magas a felvidéki szomszédokhoz képest, ám klasszikus téli túrákra kitűnően alkalmas 1200-1300 méter körüli hegycsúcsokat, és hosszan elnyúló, varázslatos panorámákat kínáló gerinceket foglal magában. Csatoljuk hát fel a hótalpakat, és ismerjük meg ezt a hazánkban alig ismert hegyvidéket igazi téli köntösben, egy tavaly téli háromnapos utazás tapasztalataiból kiindulva.
Besszádok – ismeretlen középhegység a Keleti-Kárpátokban
A Besszádok hegységet magában foglaló Besszádoki Nemzeti Park ugyan Lengyelország harmadik legnagyobb nemzeti parkja, a legtöbben alig hallottak róla, ahogy magáról a hegységről sem. Pedig a Külső-Keleti Kárpátokban, azon belül is az Erdős-Kárpátokban fekvő Külső-Beszkidek vonulatai három nemzeti parkot is rejtenek magukban, sőt, a terület Keleti-Kárpátok Bioszféra Rezervátum néven szigorú nemzetközi védettséget is élvez. Mindennek oka a háborítatlan természet, ahol Európa egyik utolsó, érintetlen bükkös őserdejeit, elképesztően gazdag vadállományt, és bájos kisfalvakat is találunk.
A Besszádoki Nemzeti Park több mint 80%-át erdő borítja, a vad rengetegben pedig medvék, európai bölények, hiúzok, vadmacskák, farkasok, szarvasok élnek. Az 1973-as alapítású, mai napra 292 km²-esre hízott nemzeti park tehát nem véletlenül a természetet, aktív turizmust kedvelő lengyelek egyik kedvenc túracélpontja.
Krakkótól Varsóig jószerivel egész évben járnak ide azok a helyiek, akik vagy már megunták a Magas-Tátrát, vagy az embertelen tömeg elől menekülve egy kevésbé zsúfolt, mégis izgalmas túraterepre vágynak. Tavasszal az ébredező természet és a virágzó magashegyi rétek, ősszel pedig a rozsdás színű, végtelen bükkerdők teszik felejthetetlenné a besszádoki túrákat. A nagy nyári kánikulák idején a helyiek a Solinai-tó frissítő vizében hűsítik magukat, amely egyébként Lengyelország legnagyobb mesterséges tava. Legtöbben viszont télvíz idején keresik fel a Besszádok szelíd hegyeit, hiszen a túrázókon kívül a síelők, sítúrázók, szánkózók, sőt, a korcsolyázni vágyók is nagy számban érkeznek ide Lengyelország távolabbi vidékeiről.
A Besszádok megközelítése és bemelegítés a Wielka Rawka csúcsán
A Besszádok-hegységnek, valamint a nemzeti parknak nincs kifejezett központja, a legtöbb szállást és a turizmussal kapcsolatos szolgáltatókat Kalnica, Smerek és Wetlina településeken találjuk. Bár a térképen közelinek tűnhet, Budapestről indulva nagyjából 6 órás utazással kell számolnunk Kassán, Eperjesen, illetve Mezőlaborcon áthaladva, így
Mivel az első nap jelentős része legtöbbször elmegy az utazással, bemelegítő túrának remek választás lehet a lengyel-ukrán határtól alig 500 méterre, a szlovák-lengyel-ukrán hármashatártól pedig másfél kilométerre fekvő Wielka Rawka csúcsa. Az 1304, más források szerint pedig 1307 méteres Wielka Rawka a Besszádok főgerincének vonulatából egy kicsit kilóg, földrajzi értelemben inkább a szlovákiai Ungi-határhegység legmagasabb pontja, bár a hegységek elnevezései és határvonalai mind a szlovák, mind pedig a lengyel oldalon elég zavarosak (az ukrán oldalról nem is beszélve).
Mégis, mivel legkönnyebben a Besszádok lengyel oldaláról közelíthető meg, az egyik legfelkapottabb túra lett a környéken. A megközelítőleg 9 km-es túrát a 897-es főút jól kiépített parkolójából tudjuk elkezdeni, hogy csupán 450 méter szintkülönbséget leküzdve, sűrű jegenyefenyők árnyékából kiérve máris a nyílt gerincen találjuk magunkat. Az 1271 méteres Mala Rawka után a kicsivel 1300 méter fölé nyúló Wielka Rawka csúcsáról is pazar körpanoráma az ajándék, lefelé jövet pedig ne hagyjuk ki az erdő mélyén megbúvó, a helyi turista szövetség által üzemeltetett Mala Rawka menedékházat sem.
Gerinctúra a Połonina Wetlińska és a Smerek csúcsai között
A Besszádok egyik klasszikus, országszerte híres gerinctúrája a Połonina Wetlińska nevű hegycsoportban található. A Hasiakowa Skała (1231 m) és a Smerek (1222 m) csúcsait összekötő, nagyjából 6,5 km-es gerincszakasz igazi csemege a téli túrák szerelmeseinek. A több 1200 méter körüli csúcsot is érintő, szelíden hullámzó gerinctúrát bármelyik irányból meg lehet csinálni, ám a logisztikai nehézségek miatt csak kevesen vállalkoznak az egész túra egyirányú bejárására, legalább is télen.
A túra viszont így lesz igazán izgalmas, ezért ha a túra végpontján lerakjuk gépjárművünket, a tömegközlekedés, vagy akár szállásadónk segítségét kérve érdemes a hegycsoport másik végébe átutazni, és onnan kezdeni a hegyre való felkapaszkodást.
A Brzegi Górne melletti tágas parkolóból, 870 méteres magasságból először egy meredek kaptatón kell magukat felküzdeni a Połonina Wetlińska legmagasabb csúcsa, az 1231 méteres Hasiakowa Skała mellett fekvő Chatka Puchatka menedékházba. Az erőt adó forró levesek és még forróbb helyi italok elfogyasztására is kitűnően alkalmas vendéglátóipari egységtől aztán már egyenes út vezet a Smerek csúcsáig, persze eközben egy kisebb hullámvasúton azért át kell verekedni magunkat. Menet közben persze megértjük, hogy miért is szeretik ennyien ezt a túrát: szinte végig élvezhetjük a 360 fokos panorámát, lábunk alatt hevernek a Besszádok álmos falvai, körülöttünk havas hegygerincek és sűrű erdők, ameddig csak ellátunk.
Szélsőséges időjárási körülmények, viharos szél és nagy mennyiségű hó esetén az előrehaladás azonban erősen belassulhat, és akár több órát is eltölthetünk a gerincen, amíg végre elérjük túránk végét. A Smerek csúcsa utáni hosszú lejtmenet térdfájósok számára kellemetlenül meredek lehet, az esetleges ízületi fájdalmakat a szépséges fenyőerdő látványa tudja csak feledtetni.
Csúcstámadás a Besszádok legmagasabb pontjára: Tarnica (1346 m)
Mint arról már szóltunk korábban, bár a Besszádok legmagasabb hegyei is csupán 1300 méter körüliek, mégis van egy egészen sajátos, magashegyi vonása a hegységnek az éles gerincekkel, szépen elnyúló gyephavasokkal. Jó példa erre a Tarnica is, amely már messziről feltűnik jellegzetes kiemelkedésével és a tetején magasodó hatalmas kereszttel.
A túrát legoptimálisabban Wolosate üdülőtelepének egyik fizetős parkolójából tudjuk elkezdeni, ahová tél közepén is érdemes időben érkezni, 9:00-10:00 óra magasságában már nem sok szabad helyet találunk.
A csúcstúra egy 15 perces, kellemesen lankás emelkedővel indul, innen viszont szinte végig toronyirányt, elég meredek terepen lehet feljutni az 1275 méteres Przelecz-hágóba, majd magára a csúcsra is. A sok túrázó miatt szerencsére itt is szinte végig jól letaposott hó és széles ösvény vár minket, igaz, 1150 méter körül az erdőhatár felett már a sokszor érezhető, metsző nyugati szél csökkentheti a hőérzetet.
Az 1346 méteres Tarnica csúcsáról gyönyörűen láthatók a Besszádok csupasz gerincei, a szlovák részen fekvő Ungi-határhegység, és az ukrán oldal 1500 méter fölé magasodó hegycsúcsai is. Lefelé jövet számtalan lejtőn ki tudjuk próbálni téli csúszkáinkat, hogy aztán hazafelé menet legyen még idő egy klasszikus helyi fogás elfogyasztására valamelyik út menti étteremben.
- Mikor? A Besszádok egy igazi négy évszakos desztináció, persze minden túra előtt érdemes ellenőrizni az időjárás-előrejelzést.
- Hova? A Besszádoki Nemzeti Parkban nagy területen vannak szétszórva a szállások, éttermek és kisboltok, nincs egy nagy központ, szóval érdemes ár-érték arányban válogatni a meglehetősen kevés számú szállás közül.
- Milyen nehezek a túrák? A legtöbb csúcs- vagy gerinctúra nem túl megerőltető, a parkolók 800-1000 méter magasan vannak, így legrosszabb esetben is csak 600 méter szintet kell megtenni egy túrán. Persze ha hosszabb, kombinált túrákra indulunk, itt is lehet azért igencsak nehéz etapokat összerakni.
- Veszélyek: Nyáron a nyílt gerincen gyorsan lecsapó viharok jelentik a legnagyobb veszélyt. Télen vigyázni kell a leszakadó hópárkányokkal és a gyakran váltakozó, szeszélyes időjárással.
- Amit semmi esetre se hagyjunk otthon egy téli túrán: a megfelelő, réteges öltözködés és a vízálló bakancs mellett a legfontosabbak: napszemüveg, naptej, kamásli, termosz, hómacska (vagy egyéb, kisebb fogakkal rendelkező csúszásgátló), nagy hó esetén pedig hótalpak.
Patagónia természeti kincsei El Chaltén környékén
2024.12.04.Patagónia neve szinte már egybeforrt az érintetlen, vad természettel, a számtalan outdoor lehetőséggel, na és persze azzal is, hogy a világ végére kell utaznunk ahhoz, hogy mindezeket átéljük. A következő cikksorozatban arra vállalkozunk, hogy bemutassuk Patagónia argentin és chilei részének leghíresebb látnivalóit, és egy átfogó képet kapjunk a dél-amerikai kontinens egyik legizgalmasabb vidékének természeti kincseiből.
→ Tovább
Az Albán-Alpok legszebb őszi túrái Theth környékén
2024.11.22.Albániát már régen felfedezték maguknak mind a turisták, mind a hegyvidéki részekre igyekvő, aktív turizmust preferáló utazók. Az Albán-Alpok legkönnyebben elérhető túrái még kora ősszel is egészen zsúfoltak. A technikailag könnyűnek számító trekkingek végén szédületes kilátás várja a túrázókat, az Elátkozott-hegység érintetlensége és vadsága pedig továbbra sincsen veszélyben, miközben remek szállásokon pihenhetünk élvezve a legendás albán vendégszeretet minden pozitívumát.
→ Tovább
Az istenek lakhelyén jártunk Bulgáriában
2024.10.30.Van egy olyan ország – tőlünk nem is olyan távol –, ahol nem a legmagasabb csúcs a leghíresebb. A 2925 méter magas Muszala ugyan Bulgária, valamint az egész Balkán-félsziget legmagasabb hegycsúcsa, mégis, ha megkérdeznénk a bolgár túrázókat, legtöbbjük azt válaszolná, hogy bizony a balkáni ország nevezetes csúcsai közül a Vihren örvend nagyobb népszerűségnek. Arra, hogy ez miért is van így, illetve, hogy milyen nehéz felmászni a 2914 méteres márványpiramis tetejére, most megpróbálunk válaszolni.
→ Tovább
