Téli pompa a karsztvidék fellegvárában – Szádvár
Az Aggteleki-karszt egy magányos kúpján találjuk hazánk legnagyobb alapterületű középkori erősségét, ami a tél fehér dermedtségében is festői látványt nyújt felfedezőinek.
Ha a Gömör-Tornai-karszton portyázunk, semmiképpen se hagyjuk ki a Szögliget határában található Szádvár romjainak megtekintését, ami nyáron vadregényes környezetével, télen fehérbe öltözött csendjével fogja elbűvölni a meredek hegykúp meghódítóit. Bár csupán romokról van szó, kétségtelenül hazánk egyik leglátványosabb történelmi helyszínét ismerhetjük meg, amelynek közelmúltban zajlott állagmegóvási munkálatai és turisztikai fejlesztései még tovább fokozták az élményfaktort. Egy biztos, a panoráma és az ódon falak együttese senkinek sem fognak csalódást okozni, a téli környezet pedig még kontrasztosabbá teszi e kihagyhatatlan látnivaló varázsát.
Szádvár nem tartozik az ismertebb váraink közé, holott a hazai erősségek között mérete és jelentős romjai miatt jóval népszerűbb turisztikai célpont is lehetne. Több oka is van, hogy csak mostanában kezdik felfedezni a kirándulók. Először is hosszú évtizedeken keresztül nem látogathatta senki, mivel 1920 után a magyar-csehszlovák határ közvetlen közelébe került, ami tiltott zóna volt. Elzártsága miatt a már négy évszázadon keresztül pusztuló romokat teljesen visszahódította a természet, így az a rendszerváltozás után sem volt vonzó úti cél. Szerencsére ez napjainkra megváltozott, és az aggteleki régióba látogatók már nem csupán a föld alatti értékekre kíváncsiak, egyre többen kezdik felfedezni a karsztvidék ritkábban járt részeit is.
Felmenet a sziklatájban
Szögligetről 4 km gyaloglással érhetünk fel a meredek hegykúp platóján elterülő várhoz, de ez a táv 1,6 km-re rövidíthető, ha autóval egészen a hegyláb alatt fekvő Szalamandra Házig felmegyünk. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ide vezető út meglehetősen rossz állapotú, téli körülmények között pedig csak terepjáróval ajánlott. A várhoz a piros rom jelzés vezet föl két (kelet és nyugati) irányból. A kaptatós emelkedést egyiken sem fogjuk megúszni, de cserébe festői ördögszántásos sziklatájat láthatunk, a vadregényes környezet pedig főként a keleti ágon lesz szemet gyönyörködtető. Utóbbi ösvény az alsóvár részben visszaépített falaihoz vezet, ahonnan izzasztó lépcsősor leküzdésével ostromolhatjuk meg a fellegvárat.
Annak idején az erősség védett, alsó udvarában fogadták a szállítmányokat, innen húzták fel a fát és a vizet is egy lóval hajtott, köteles felvonó segítségével. Az alsóvár tekintélyes maradványait 2021 óta tölgyből ácsolt gyilokjárón járhatjuk körbe, illetve innen indul a meredek, 370 fokból álló lépcsősor a panorámás felsővárba.
Az alsóvár udvarából kaptatós lépcső vezet fel a fellegvárba
Felérve kinyílik a tér, és több irányban is felfedezésre hívnak a fapallókkal, kisebb lépcsőkkel járhatóvá tett romok. A Nemzeti Várprogram keretében felújított maradványokon alapvetően állagmegóvó munkálatokat végezetek: látogatóbaráttá tették a vár hajdani ágyúbástyáit, kisebb-nagyobb zegzugait, padokat és igényes információs táblákat helyeztek ki. A vár nyugati végében fedett kőtár mutatja be az épület egykori faragott kőanyagát.
A felújítási munkálatok ellenére a vár megőrizte ódon hangulatú báját, ami a természettel karöltve hirdeti a sok száz éve eltűnt múlt emlékeit. A tél díszleteiben talán még meghittebb a képzeletet beindító történelmi merengés, az elmúlásról való elmélkedés. A romos falak között járva kisebb-nagyobb részletek segítenek elképzelni az egykori erősség méreteit, egyes helységeinek funkcióit. A piknikezéshez is kényelmes menedéket nyújtó hely romantikáját tovább fokozza a környékre nyíló fenséges panoráma.
Romjaiban is egyből feltűnik a vár impozáns mérete
Tájra nyíló madártávlat
Körbejárva az erősséget könnyen érthetővé válik miért erre a magaslatra esett a várépítők választása. A mészkőből épült vár romjai a meredélyes hegykúp teljes platóját elfoglalja. A vár falait közvetlenül a sziklaletörésekre emelték, ami alatt meredek mélység tátong. Pazar távlatokat engedő romokról elsőként Szögliget medencéje és a Bódva völgye vonzza a tekintetet, keleti irányban egészen a Tokaji-hegységig is elláthatunk. A vár délnyugati szegélyéről a Ménes-völgyet és az karsztvidék jókora szeletét szemlélhetjük. Éles szemmel a fák közt megpillanthatjuk a szelcepusztai kastélyhotelt, és azonosíthatjuk a mögötte emelkedő Nagy-oldalt is. A vár északi pereméről a Szlovák-karszt mélyére nézhetünk be, ám a fák valamelyest takarják a kilátást. Déli irányban – hasonlóan az Aggteleki-karszt legtöbb panorámájához – a Bükk-fennsík zárja a látóhatárt.
A falakról minden irányban csodás panorámát élvezhetünk
Középkori nevén Zárd vára egykoron egy szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár volt. A feltehetőleg a 13. században épült vár a Kassára vezető Bódva-völgyi utat őrizte, és egyik láncszeme volt a Szendrő, Krasznahorka és Torna váraival alkotott erődítés-láncolatnak. Az évszázadok során az erősséget több család is birtokolta, köztük a Dregeth, a Bebek és a Szapolyai család, valamint 1520 körül Werbőczi István is tulajdonosa volt. A 16. században kibővítették és megerősítették.
Több ostromot is átélt falait és bástyáit egykoron nagyszámú ágyúhad védte. Később pedig olyan híres családok pereskedtek a tulajdonjogáért, mint a Csáky, a Pethe és a Rákóczi, de az Esterházyak is igényt tartottak rá. A várat a szabadságharc alatt Thököly kurucai foglalták el, majd hasonlóan a többi várunkhoz, a Habsburgok lerombolták. A vár az 1680-as évek végétől folyamatosan pusztult, köveit elhordták, megmaradt falmaradványait visszavette a természet. A Szádvárért Baráti Körnek köszönhetően a romokat először kiszabadították a növényzet fogságából, majd régészeti feltárások és állagmegóvás vette kezdetét.
Csendes idill a Szádvár tetején
Szádvár egész évben ingyenes és szabadon látogatható. Télen viszont legyünk óvatosak, mert az alsó- és felsővárat összekötő lépcső igen csúszós, balesetveszélyes lehet. Ilyen időben célszerű a vár nyugati oldalában felvezető ösvényt használni, az alsóvárat pedig csak a lenti útról megközelíteni.
A Kőris-hegyen innen és azon túl
2024.10.21.Az őszi Bakony szépségei, óriási golflabda a hegytetőn, mesebeli birtok a hegyek között és boldog nyugdíjaskorukat élő lovak. Élmények és látnivalók Bakonybéltől Borzavárig.
→ Tovább
Magával ragadó tájjárás a Vértes sokszínű piros útján
2024.09.25.Elbűvölő tájrészletekkel és az erdő meghittségével ajándékozott meg a Közép-dunántúli Piros vándorút vértesi szakasza, amit varázslatos kora őszi hangulat fűszerezett. A hegység változatosságát bemutató út értékei között egyarán szerepelt természeti és épített érték, de ez alkalommal számomra a fő attrakciót a fák és az erdőlakók hozták el.
→ Tovább
Piros vándorúton a Gerecsében
2024.08.02.A hosszútávú jelvényszerző túráknak általában megvan az a bája, hogy egyaránt bemutatják egy adott térség népszerű és kevésbé ismert tájrészleteit. Kiváló példa erre a Közép-dunántúli Piros gerecsei szakasza, ami változatos látványt nyújtó túraélménnyel kalauzol el a hegység központi részéről a Duna partjáig.
→ Tovább
