A Zselic lankás völgyeivel, hatalmas erdőségeivel méltatlanul kevéssé ismert dombsága hazánknak. Az átlag természetjáró általában a Dél-dunántúli Kék- vagy Piros túra kapcsán találkozik vele, pedig bájos falvaival és a könnyű tereppel, látnivalóival ideális családi kirándulások helyszíne. Az ősz utolsó napjaira gyermekkorom falujába kalauzolnék mindenkit egy könnyű kirándulásra a Mecsekredő által létrehozott Ezüsthárs tanösvényen, ami kis kitérővel a Dél-dunántúli Pirosról is elérhető.

Almáskeresztúr katolikus temploma

1 / 29

Fotó: Puskás Kata

Kirándulásomat a 75 fős Almáskersztúrról indítom. A csöpp faluban számtalan családbarát programot találunk, előzetes egyeztetés után a Kaba farmon kecskéket simogathatunk, illetve megkóstolhatjuk a helyi tejtermékeket is, a falu elején pedig a bohókás banánmúzeum várja az érdeklődőket. Ha a gyerkőcök megunták templom előtti játszóteret, akár indulhatunk is.

A falu déli végéről induló murvás úton balra fordulunk, majd kb. 200 métert megyünk tovább, ahonnan balra indul a táblával is jelzett tanösvény. A navigációhoz érdemes a telefonunkat használni, ugyanis az elméletileg sárga jelzés festéseit nem sikerült megtalálnom, de ha a leágazást megtaláljuk, a fehér alapon zöld hárslevelek már könnyen követhetőek a László-forrásig.

2001-ben felújított László-forrás ottjártamkor épp csak csepergett

6 / 29

Nevéhez híven főleg aranyszínű hársfalevelekkel tarkított erdőben alig egy kilométer után egy szépen kiépített, de éppen csak csordogáló forráshoz tettem egy rövid kitérőt, mellette kis tisztás – egy geoládát rejtő homokkő szikladarabbal – és impozáns, elhagyott bányafal. A térség geológiai alapjai az ókori kristályos és középkori üledékes kőzetek, amelyekre a jégkoraszak alatt vastag lösztakaró borult, ami alól néhol homokkőpadok bukkannak ki.

A kitérő után visszafordultam, hogy ezt követően végig a tanösvény jelzéseit és ismertető tábláit kövessem, a felfestések és az út gondozott, innentől könnyen követhető. Az ösvény először a Porovica patak völgyébe vezet el minket, ami szerény méreteihez képest igen komoly szerepet töltött be, ugyanis 1918-ban a szerb megszállás alatt – valószínűleg a katonai felmérések alapján túlbecsült hozama miatt – határfolyónk volt.

Kilátás Almáskeresztúr felé

8 / 29

A lápos völgyben tehenekkel nézhettem farkasszemet, majd az út egy Bögör nevű réthez kanyarodik, amely nevében még őrzi a nyom nélkül eltűnt Árpád-kori falut. Egy kis darabon az erdészeti betonúton haladunk, majd tölgyes-gyertyános erdőben barangolunk tovább, ami egy kis réthez vezet.

Löszös mélyúton - immár a piros terepfutó jelzéssel kiegészülve - haladunk a Csikóállás nevű megállóig, ahol a mező közepén álló fa egy kitéglázott kutat rejt utolsó emlékeként a legelőnek. Az erdő széléhez érve már hallhatjuk a falu neszeit, jobbra tekintve a templomtorony is feltűnik.

A környéken számtalan kisebb-nagyobb kezdetleges bányát nyitott a lakosság építkezéshez vagy a Zselic belsejében üveggyártáshoz felhasználva ezt.

A távolban felsejlik a katolikus templom tornya, ha nem is gyalog, de érdemes egy kis kitérővel megnézni a Mátyás király utca közepén található épületet

18 / 29

Lassan véget is ér a túránk, kiérünk a Tinódi-völgybe a focipályáig és a Szentkútig. A völgyet egy hatalmas selyemfenyő „uralja”, amely a hagyomány szerint a Biedermann lányoknak telepített fenyőallé utolsó túlélője. A legenda szerint szívesen kocsikáztak erre, egészen a dombtetőig, ahol egy kis pihenő várta őket. Bár a tanösvény itt véget ér, mindenképpen érdemes körülnézni a festői kis faluban, vagy a frissen felavatott Mária jelzésen továbbmenni.

Érdemes Szőke Miklós Gábor népszerű alkotásával, a Brémai muzsikusok szobrával fényképet készíteni, majd meglátogatni a nemrégiben felújított Biedermann-kápolnát. A Lechner Ödön által tervezett kastély ma szociális otthonként működik, parkja famatuzsálemekkel és egy pici tavacskával tarkított, ebben a megkapó környezetben találjuk a középkori jellegű letisztult kápolnát modern belső tereivel, melynek látogatásáról Mozsgó község Facebook-oldalán egyeztethetnek. A kápolna nyár végén koncerteknek ad otthont.

A Pécsi muzsikusok avagy a Brémai muzsikusok magyar barátai nevű szobor Szőke Miklós Gábor alkotása

24 / 29

11 km hosszú, könnyű túránk tempótól függően gyerekkel is könnyedén teljesíthető, és ha még hiányérzetünk lenne, ajánlom a Mária utat, mely a falu főutcáját a régi szolgálati épületeket, háborús emlékművet és a római katolikus templomot érintve egy gyönyörű pincesoron halad keresztül, majd Almamelléken ér ki, ahol a kisvasutat is kipróbálhatjuk.

A jelvények szerelmesei a Dél-Zselic turistája túramozgalmat is elkezdhetik, és három települést is érinthetnek, jelenleg az igazoláshoz fénykép is elegendő, de a tavasz folyamán Almáskeresztúron és Mozsgón is kihelyezett pecsét kialakítását tervezik.

A fák közül a szociális otthonként üzemelő Lechner Ödön tervei alapján épített kastély kandikál ki

29 / 29