Tóni a kéken

2015. augusztus 30.

Tóni serpát kapott - Németbányától Borzavárig - 15. nap

A reggel meghatározza az egész napot. Azt már tudjuk, ha a túrázó Németbányán ébred a Csendvölgy vendégházban, akkor fantasztikus napja lesz.

 

Háziasszonyunk, Marika vendégszeretete és a teraszon elfogyasztott ötcsillagos reggelije hatalmas energiát adott a csapatnak. Nem véletlen, hogy amikor Marika főzni kezd, akkor a környék összes macskája előkerül a kertben, de a főkóstoló az a saját macskájuk, Maszat, avagy a bakonyi Garfield. Biztosan külön írunk még a vendéglátókról, szállásadókról és az erdészetekről, mert nagyon sokat segítenek Tóninak és a szervezőknek a Kéken. Óriási biztonságot ad, hogy minden helyzetben számíthatunk rájuk.

 


A 15. napon, azaz szombaton már nyolcfős csapattal indultunk Bakonybél irányába meglepetés kísérőnk, Plank Károly vezetésével. Károly Tóni régi barátja, és úgy ismeri a Bakonyt, mint a tenyerét. Érdekes volt az időzítés, mert ezen a napon rendezték meg több távon és útvonalon a Magas-Bakony teljesítménytúrát, úgyhogy nagy élet volt az erdőben, mert több mint hétszázan indultak.


Első állomásunk Bakonybél volt, ahol Károly mindent megmutatott a csapatnak. Számunkra Bakonybél egyik legszebb helye a Borostyán-kút, vagy közismertebb nevén a Szentkút volt. Három forrás táplálja, a mellette lévő kápolnát Szent Gellért tiszteletére emelték 1825-ben. Ebben a meghitt környezetben pihentünk egy kicsit, majd megnéztük a Szent Mauriciusz Monostor épületét és a tájházat is.


Egy kis kitérő és pecsételés után a legnagyobb melegben indultunk el a Kőris-hegyre egy hatalmas bükkösön keresztül. Tóni erre a szakaszra serpát is kapott meglepetésként, mert Miakich Gábor felvitte Tóni hatalmas hátizsákját a hegy tetejéig. Gábor tanár és a Budapest Wolves amerikai focicsapat edzője. Tüneményes barátnőjével, Nyitrai Csillával érkezett a túrára. Csilla is kipróbálta mekkora súlyt cipel Tóni a hatvannapos túrán, de végül Gábor hátára került a zsák hegymenetben. A csapatot még Banasák András erősítette, aki a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál dolgozik. Andris is a túrázás szerelmese, remek humora van, és tényleg mindenben segítette Tónit.
 

Annyira szép volt az út a hegyen, hogy Takács Zsuzsi előre-hátra szaladgált a csapat körül a fényképezőgépével. Zsuzsi nagyon jó barátunk, egy igazi energiabomba, és ezen a napon ő is beállt a kísérők közé



A Kőris-hegyi Vajda Péter-kilátóból pazar a panoráma, de nekünk a legnagyobb élmény az volt, ahogy Tóni egyedül felment a létrához hasonló feljárón a hajmeresztően magas kilátóba. Tényleg hihetetlen volt látni. A Kőris-hegyi csúcsfotók után megkezdtük az ereszkedést a hegyről, és a gyönyörű Szépalmapusztára értünk. Itt ismét letértünk a Kékről, mert bementünk az arborétumba, és kicsit szétnéztünk a területen, majd innen a naplementében sétáltunk be a Kéken Borzavárra, ahonnan Tóniék továbbmentek Porvára, mert vasárnap ismét pihenőnapjuk van.

 


A kísérők ezúton is szeretnének köszönetet mondani a Bakonyerdő Zrt-nek, mert megint ők voltak a segítségünkre. Kovács István, a bakonyszentlászlói erdészet munkatársa vitt minket vissza az autónkhoz Németbányára. Gyönyörű napunk volt, és ezt eddig szinten minden túranapról leírhatjuk, mindenkinek köszönjük!

 

Friesz Mónika

15. nap kísérői: Nyitrai Csilla, Miakich Gábor, Plank Károly, Takács Zsuzsi, Banasák András, Gaál Laci, Friesz Móni

 

Toronyiránt és busszal az Alföldön - Furtától Körösnagyharsányig

Toronyiránt és busszal az Alföldön - Furtától Körösnagyharsányig

2016.06.17.

Furtán elköszöntünk Olgától, aki kikísért minket a falu határába, és bízva abban, hogy profi túrázókkal van dolga, útnak eresztett minket. Addig nem is volt baj, amíg az országúton gyalogoltunk, viszont amikor letértünk a földútra, elvesztettük a jelet, aztán az utat, mert mindent nyakig érő gaz borított.

 

→ Tovább