Történelem a hajtűkanyarban: a mecseknádasdi Szent István-kápolna
A Mecsek keleti peremén, festői környezetben, a 6-os út hatalmas hajtűkanyarjában áll egy ősrégi templom. Nap mint nap rengetegen autóznak el mellette, megszokott látvány, legtöbben ügyet sem vetnek rá. Pedig ha félreállnának egy röpke pihenőre, hogy körbejárják ódon falait, a moha lepte kövek azonnal mesélni kezdenének.
Valamiért mindig vonzott ez az út mellett álló, dülöngélő sírkeresztek által körülvett egyszerű, sárga kis épület. Talán mert a régi templomoknak különösen jó kisugárzása, pozitív energiája van, talán mert szeretem őseink emlékeit, és ilyen ép állapotú kápolna hírmondónak is alig maradt ránk az Árpád-korból, vagy talán azért, mert máshol leginkább eldugott helyeken látni hasonlót, ez meg csak itt álldogál az út szélén. Nem tudom, lehet, hogy mindhárom együtt, de az biztos, hogy mikor errefelé járok, szinte mindig megállok, és megcsodálom ezt a Mecseknádasd szélső házaitól alig pár lépésnyire álló, közel ezer esztendős kis templomot.
A 6-os út Mecseknádasd feletti hajtúkanyarjában álló Szent István-kápolna az egyik legépebben fennmaradt Árpád-kori emlékünk
Alapfalai akár frank eredetűek is lehetnek
A 20. század során többen is kutatták az egykori Püspöknádasd (1950-től Mecseknádasd) templomának múltját és történetét. Kis túlzással elmondhatjuk, hogy ahány forrás, annyiféle elképzelés létezik az épület eredetét illetőleg. Az első feltárásokat Gosztonyi Gyula régész végezte a helyszínen, az építés idejét ő a 11. század végére teszi, míg a 60-as években ugyanitt ásató G. Sándor Mária a 13. század közepére helyezi ezt az időpontot. Abban mindketten egyetértenek, hogy a templom bővítése és a jellegzetes, védelmi funkciót ellátó erődszerű kerítőfallal, továbbá egy bástyaszerű toronnyal való kiegészítése nagyjából a 15. századra tehető.
A védelmi célokat szolgáló körítőfal és a bástyaszerű torony alapjait az 1970-es ásatások során tárták fel
A legérdekesebb és koránál fogva talán az egyik leghitelesebb lehet a pécsi egyházmegye 1801-től bizonyos időközönként megjelenő adattára, latin nevén „Schematismus“-a, melyben a püspöknádasdi római katolikus egyházra vonatkozó latin nyelvű leírások következőképpen emlékeznek meg erről a régi templomról:
„... Praeter hanc ezstat prevetusta ecclesia a nationc Franconica S. Chiliani, deiu a primo parocho loci S. Steph. Regis honoribus dicata.”
„... Ezen kívül van egy ősi templom a frank Szent Chiliani nemzetből és az első helyi lelkésztől (által) Szent István király tiszteletére szentelték.”
E szerint a feljegyzés szerint tehát ez az ősrégi épület eredetileg akár a frank nemzetiségű Szent Chilian korából való is lehet, és ha elfogadjuk a pécsi egyházmegye saját adatait erre vonatkozólag – és miért ne tennénk –, akkor a frank Szent Chilian korát tekintve az első templom ezen a helyen, és valamikor a 8. század során épülhetett. Mindez nem zárja ki azt sem, hogy mindenkinek igaza van a saját szemszögéből, ugyanis az első, több mint 1300 esztendeje felépült kápolna alapjain több különböző építési korszak is helyet kaphatott a későbbi évszázadok során.
Erre vonatkozólag óvatosan fogalmaz az Országos Műemléki Felügyelőség 1971-ben itt elhelyezett emléktáblája is, amely szerint: „A helyén állott kisebb román templom falait részben felhasználva a 13. század végén épült...” Tekintve hogy a templom első írásos említését egy 1235-ös határjárás adatait rögzítő oklevélben már megtalálhatjuk, ez az állítás sem tekinthető pontosnak. Ami viszont biztosan kiderül ebből az 1235-ben keltezett oklevélből az az, hogy a napjainkban látható épület legkorábbi formájában – még harangtorony nélkül – ebben az időszakban már bizonyosan állt, és a leírás „Ecclesiam Sancti Ladislai Regis” néven említi, tehát a neve akkoriban „Szent László király temploma” volt. Ha el szeretnénk képzelni, hogy hogyan is nézhetett ki a 13. század elején, akkor a tipikusan Árpád-kori stílusjegyeket hordozó, torony nélküli, egyszerűségében is csodaszép váraszói műemlék kápolnát képzeljük magunk elé.
A török időktől napjainkig
A török időkben, majd a kuruc harcok során az ország oly sok más településéhez hasonlóan Mecseknádasd is elnéptelenedett. A 18. század húszas éveinek elején a Rajna vidékéről érkező német ajkú betelepülők elsősorban a némi biztonságot nyújtó templom közelében telepedtek le. A romos állapotban lévő kis kápolnát 1723-ben szépen rendbe hozták, Szent István néven felszentelték, majd közel ötven éven keresztül, a Szent György-templom 1770-es felavatásáig továbbra is plébániatemplomként használták.
A lőrésszerű ablakok és az alacsony, kőkeretes ajtó tipikusan Árpád-kori stílusjegyek
Érdekesség hogy a pécsi egyházmegye adattárában az első plébánosok neve is fennmaradt ebből az időből, természetesen csupa sváb név, úgymint Mák Henrik János, a Nesselrode püspökkel Bécsből érkezett Siess Mihály János, és az 1729–1739-ig hivatalban lévő Forreger Ferenc. A lenyűgöző méretű Szent György-templom 1770-ben történt felszentelését követően az épület temetőkápolnaként továbbra is használatban maradt, így funkciója okán a karbantartása a 20. század elejéig szerencsére folyamatosan biztosított volt.
Az aprócska templom sírkertje szintén komoly műemléki jelentőséggel bír, ez volt ugyanis az 1700-as évek első évtizedeiben érkezett német telepesek temetkezési helye, emléküket számos, szinte művészien megfaragott, immár közel háromszáz esztendős sírkereszt őrzi. A remek kőfaragó hírében álló svábok eleinte főként a templomkertben is látható síremlékeket készítették el, a későbbiekben viszont már bővítették tevékenységüket, szobrokat, kereszteket, dísztárgyakat is faragtak a Mecseknádasd határában bányászott, jól formázható homokkőből. A legrégebbi sírkereszt 1742-ből származik.
Az 1938-as Szent István-emlékév alkalmából történtek meg az első komolyabb, régészeti feltárásokkal is egybekötött helyreállítások.
Ekkor történt meg a védelmi célú építmények, mint a kerítőfal, és a hozzá tartozó bástyaszerű torony feltárása és állagmegóvása is. Ezekről a munkálatokról Schőnerné Pusztai Ilona Baranya középkori templomainak helyreállítása című írásában így számol be:
„… az első román templomból mindössze az alapfalak és a nyugati homlokzati fal található meg. A XIII. században bővített templomból a toronytest szinte sértetlenül áll a második emelet, illetve a fogsoros párkány magasságáig... A középkori szint visszaállítása és az első templom bemutatása érdekében a szentélyben levő barokk oltárt elbontottuk ugyan, de helyére éppoly egyszerű, visszafogott formájú és méretű berendezési tárgyak kerültek. Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtunk arra, hogy a történeti részleteket minél kézzelfoghatóbban érzékeltessük... Szólni kell még a templomot körülvevő kerítőfal helyreállításáról, melynek pontos alaprajzi helyzetét a régészeti feltárás tisztázta. A kerítőfal egyben támfal is, és a keleti, illetve északi oldalon erősen lehordott terep további pusztulását akadályozza. Ugyancsak bemutattuk alaprajzát a templom déli oldalán előkerült torony alapmaradványainak.”
Mecseknádasd házai és a Szent György-templom a kápolna kertjéből
Ez a hányatott sorsú kis templom napjainkban is elsősorban temetőkápolnaként funkcionál, de alkalmanként (esküvő, temetés) szentmiséket is celebrálnak még az ősi falak közt. Az utoljára 2010-ben restaurált épület éjszaka sem utolsó látvány, egy turisztikai pályázatnak köszönhetően ugyanis 2004-ben díszkivilágítást kapott, így a 6-os út legnagyobb hajtűkanyarjában immár éjjel-nappal megcsodálhatjuk egyik legépebben fennmaradt Árpád-kori műemlékünk Mecseknádasd felett büszkén magasodó, évezredes falait.
Teljesítménytúrázás kutyával
2024.12.04.Négylábú túratársammal idén ősszel a 30 kilométeres Börzsöny vándortúrát, és a könnyed Téli tókerülő 15-ös távját abszolváltuk. Mostanra szokásunk lett felkerekedni és együtt teljesítménytúrázni, így kiléphetünk kicsit a komfortzónánkból. Az ilyen helyzetekben válnak szorosabbá leginkább a barátságok, s nincs ez másképp a mi kapcsolatunk esetében sem.
→ Tovább
Örményország keleten innen, nyugaton túl
2024.10.28.„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ Tovább
Egy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
2024.10.16.Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább
