Trükkös Csacsi-rét
A Normafát nem kell bemutatni, mert ez az a kirándulóhely, ahol szinte minden fővárosi legalább egyszer megfordult már. Van viszont a közelében egy kevésbé felkapott pihenő, amit Csacsi-rétnek hívnak, ahol mi is piknikeztünk egyet.
A hétvége szép, napsütéses idővel ajándékozott meg, és minden egy kellemes kirándulás mellett szólt. A terv az volt, hogy egy fővároshoz közeli, viszonylag gyorsan megközelíthető helyre megyünk, hogy minél hamarabb meglegyen a hurrá-kint-vagyunk-a-természetben-érzés. Így jött a képbe a Csacsi-rét, amely a mi térképünkön ezen a néven ugyan nem volt jelölve, viszont azt hallottuk róla, hogy a Normafa egyik eldugott, csendesebb zuga, ahol nincs tömeg. A Normafa hétvégi turistaáradatát ismerve ezt nehezen tudtuk elképzelni, éppen ezért lett még érdekesebb a hely.
A Normafa közelében több jó állapotú játszótér található, a gyerekek nem kis örömére
A székelykapunál lévő pihenőhelyen irányjelző tábla mutatta a Csacsi-rétet. El is indultunk a zöld kereszten, majd egy leágazásnál letértünk a sárga keresztre, mert a neten azt olvastuk, az visz el a rétig. Mivel a papír alapú térképünkön nem szerepelt, és egy idő után az okostelefonunk is elvesztette a jelet, próbáltunk a szembe jövő kirándulóktól érdeklődni, hogy jó felé megyünk-e a Csacsi-rétre?
A Csacsi-rét itt még kitáblázva
Négyből három nem tudta, hogy van ilyen nevű rét a közelben. Ám egy idősebb hölgytársaság egyik tagja megnyugtatott bennünket: létezik ilyen, és jó irányba tartunk. Kábé az indulástól számított 1,5 kilométerre meg is érkeztünk egy kis tisztásra, amit friss zöld fű borított, egy kellemes kis tisztásra, amely szinte könyörgött, hogy üljünk le. Padok, asztalok, tűzrakó hely és esőbeálló vette körbe. Egy család piknikezett a zöldben, páran a padokon ücsörögtek.
Ez maga a Csacsi-rét
Tábla, kiírás, semmi. Ez lenne a Csacsi-rét? - kérdeztem az egyik párt a padon. Fogalmunk sincs, mi csak erre jártunk, és leültünk. A másik párt nem akartam ezzel a csacsi kérdéssel zavarni, mert ők egymással voltak elfoglalva, nagyon. (Elnézve őket, azt hiszem, mostantól már semmi sem állíthatja meg a tavaszt.) A piknikező család Makkosmária felé tartva szintén csak úgy leheveredett a fűre, és nem értették, miért érdekel, hogy hívják ezt a rétet.
A rét közelében több turistaút is összefut
Ahogy a turistaút-elágazásnál elbizonytalanodva álldogáltunk a térképet nézegetve, amin persze nem volt rajta a Csacsi-rét, egy fiatal srác jött oda, hogy mutassuk már meg neki, melyik út megy Makkosmáriára. A Csacsi-rét-problémánkra pedig csak annyit mondott lazán: Nem mindegy, mi a neve ennek a rétnek? Inkább engedjetek teret a flow-nak, és élvezzétek a jó időt a természetben! Majd mint egy megvilágosodott guru mosolyogva tovasuhant az úton.
Mi meg leültünk a fűre, beszippantottuk az erdő illatát, elmerengtünk a tájon, a világon, és mindenen, ami éppen eszünkbe jutott. Jó volt nézni, ahogy a fény átsütött a még csupasz, de már rügyező ágakon, és felmelegítette a makacs tavaszi levegőt. Szóval egy jót piknikeztünk, mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a helyet. Bár utólag bebizonyosodott, ez volt a Csacsi-rét, a név elvesztette jelentőségét, a kellemes tavaszi bódulat viszont megmaradt.
A Gyermekvasút hétvégi gőzöse
A Csacsi-réttől a sárga sáv jelzés jobb oldali ágán folytattuk a sétánk, majd a piros sáv jelzést is hordozó hangulatos Virág-völgy peremén kacskaringóztunk. A piroson, egy kis emelkedővel elérkeztünk a Jánoshegy megállóhoz, ahol a Gyermekvasút gőzmozdonyos vonata vidáman süvített el mellettünk. És még 800 méter, és a Libegő végállomásánál lyukadtunk ki, ahonnan már csak egy rövid erdei séta vitt vissza az alsó parkolóhoz, ahol az autót hagytuk. Remek tavaszköszöntő lett ez a közel 4 kilométeres kirándulás a Normafa környékén.
A Gyermekvasút Jánoshegy megállója
Szöveg és fotók: Joó Annamária
Kapcsolódó cikkeink:
Leteszteltük a megújult Normafát
Pöfögő időkapszula - Gyermekvasúttal a Budai-hegyekben
Így tört ránk a tél a Kopárokon
Napsütéses kirándulásnak indult, a végén már erősen vacogtunk, és a kilátásunk is teljesen elfogyott a felhőben.
→ TovábbVarázslatos túra a mátrai „köderdőben”
Szakadó eső, tejfehér köd, vadregényes patakvölgy, gombák, szalamandrák és egy híres rom; ezen a mátrai túrán minden volt, ami izgalmassá tehet egy kirándulást. Egy dolgot kivéve: kilátásban ezúttal sehol nem gyönyörködhettünk. A ködös erdő hangulata azonban minden elmaradt gyönyörű panorámáért kárpótolt bennünket.
→ TovábbKipróbáltuk, milyen ciklonban biciklizni, és nem jó
Egy nap is elég volt Boriszból, így Bátaszékről Orfűig jutottunk el egy izgalmas, változatos vonalvezetésű túrán.
→ Tovább