1 / 10

Fotó: Gulyás Attila

Általában a jelvényszerző túramozgalmaknak megvan az a kényelme, hogy a természet és az ország felfedezésére vágyóknak nem kell ötletelniük a túraútvonalak megtervezésében, csupán követniük kell a szervezők által kitalált tematikákat. Az Öreg-Bakony Bakancsosa nevű túramozgalom is egy ilyen nevezetességekben és élményekben gazdag túrát ígér, de a kiírásban szereplő helyszínek megközelítésében már szabad kezet kapunk, tehát nincs fix útvonal, amelyet kötelezően követnünk kellene. Természetesen a túra igazolófüzetében találunk javasolt útvonalakat, ezért a tájékozódásban vagy a túraszervezésben kevésbé jártas kirándulóknak sincs nehéz dolguk, ha a Bakony értékeinek felfedezésére adják a fejüket.

Az apátság arborétuma minden évszakban pompás látványt nyújt

2 / 10

Fotó: Gulyás Attila

Épített értékek

A Bakony fővárosaként is emlegetett Zirc hazánk legmagasabban (400 m) fekvő városa, ahol 1182-ben III. Béla király hívására a franciaországi Clairvaux-ból érkező ciszterci szerzetesek apátságot alapítottak. A szerzetesek az évszázadok során európai hírű szellemi és gazdasági központot hoztak létre a Bakony szívében, amely a török hódoltság után is képes volt újból felvirágozni. Zirc csak 1984 óta város, de a település ezt megelőzően is a környék központjának számított. Számos látnivalója közül túramozgalmunk a ciszterci szerzetesek által kialakított arborétumhoz kalauzol el minket, ahol a Cuha patak felduzzasztásával már a 15. században halastavat alakítottak ki. Ezt követően a 18 hektáros terület fokozatosan nyerte el mai alakját, amelynek bekerített parkját a 18. század második felétől folyamatosan fejlesztették. A legtöbb külföldi és hazai fafajt a 19. század elején ültették, és ez idő tájt kezdték tudatosan angolkertté alakítani az utakkal és tisztásokkal tagolt, hatalmas kertet.

Több látnivalót is tartogat Zirc monostora

3 / 10

Fotó: Gulyás Attila

A márciustól november végéig látogatható arborétumban több mint 600-féle fát és cserjét, köztük több mint 70 fenyőfajt csodálhatunk meg. A 110 fából álló, 200 éves hársfasoron, a mintegy 30 fajból álló juharfagyűjteményen túl több botanikai kuriózumot is megcsodálhatunk, mint például a kék virágú kínai császárfa vagy az amuri parásfa. Amennyiben hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét épp zárva találjuk, túránkat az egész évben nyitva tartó Bakonyi Természettudományi Múzeum látogatásával is igazolhatjuk. Arborétumból egyébként nem a zirci az egyetlen, amelyet bakonyi felfedezőutunk során érintünk. Szépalmapusztán egy főként külföldi fenyőfélékben gazdag kertben barangolhatunk, amelyben mamutfenyők és Atlasz-cédrusok is magasodnak. Egy szépen kialakított ösvényen járhatjuk be a parkot, ahol a fák mellett kő síremlékeket is látni, amelyek híres lovak emlékét őrzik. Szépalmapuszta parkja szabadon és ingyenesen látogatható.

Szépalmapuszta idillje alpesi tájakat idéz

4 / 10

Fotó: Gulyás Attila

A túramozgalom másik felkeresendő intézménye a hegység talán legszebb részén fekvő Bakonybélben vár ránk. Az erdészeti és védett természeti értékeket bemutató Bakonyi Erdők Házában közelebbről is megismerkedhetünk a környék földtörténeti múltjával, az itt élő emberek már-már elfeledett mesterségeivel, na és persze az erdő élővilágával. Mivel a létesítmény jelenleg zárva van a járvány miatt, ezért a buszmegállónál található boltban lehet kérni az Ösvénytaposó pecsétet (ez a Dornyay Béla Emlékút pecsétje is), de a szervezők elfogadják az Országos Kéktúra bakonybéli pecsétjét is.

Érdemes felkeresni a bakonybéli Szent-kutat is

5 / 10

Fotó: Gulyás Attila

Bakonyi kincsek

A már említett helyszíneket autóval is fel lehet keresni, de a túramozgalomban főként terepi látnivalókat gyűjtöttek össze, amelyek felkereséséhez már fel kell húznunk a túrabakancsot. Kilátók és barlangok, sziklák és források várják, hogy meglátogassuk őket, és némelyikük vadregényes környezettel vagy épp festői tájjal gyönyörködteti a természetjárókat. Többek között megmásszuk a Bakony legmagasabb csúcsát, a 709 méter magas Kőris-hegyet, amelynek tetején a természet iránti rajongásáról is ismert költőről, Vajda Péterről elnevezett, négyszintes kilátóból tárul elénk a fenséges bakonyi körpanoráma. A hegység bükkösei felett akár az Alpok nyúlványait, illetve a távolban előbukkanó Kis-Kárpátok vonulatait is megpillanthatjuk. Rálátni innen a Balatonra és a Balaton-felvidék tanúhegyeire, valamint Pannonhalma városára is. Kilátásban nem csupán épített kilátóból lesz részünk. A Fenyőfőhöz közeli Bodzás-árokból a zöld jelzéseket követve érünk fel a Pápalátó-kőnek nevezett eocén mészkőszirt tetejére. Jó időben kiválóan rálátni Pápa városának tornyaira, épületeire, így a hely elnevezése azonnal értelmet nyer.

Az egész Bakonyt belátni a Kőris-hegy kilátójáról

6 / 10

Fotó: Gulyás Attila

Látványos sziklaképződményeket a Magas-Bakony déli részén, Augusztintanya közelében is találunk. Túrautunk az innen induló piros négyzeten közelíti meg a pompás Szekrényes-kő magasba törő sziklatömbjét. A túra igazolókódját a Szekrényes-kő-árokban, a jelzett turistaúttól kb. 120 méterre, egy bükkfára festve találjuk. Ha már völgyszorosoknál és szikláknál tartunk, felsorolásunk és bakonyi felfedezőutunk nem hagyhatja ki a vadregényes és olykor nehezen járható Kertes-kői-szurdokot sem. A patakkal és kréta időszaki mészkövekkel tarkított szurdokvölgy függőleges és páfrányos hasadékokkal szegélyezett sziklafalainak egyik magaslata a hajdanán pogány szertartásoknak helyet adó Oltár-kő, ahová meredek ösvényen kapaszkodhatunk fel. Az izzasztó felmenet jutalma a fára festett igazolókód meglelése, továbbá a szurdokra nyíló pazar kilátás.

Hajdanán pogányok szent helye volt az Oltár-kő

7 / 10

Fotó: Lánczi Péter

Források nyomában

A Bakony karsztos jellege miatt forrásokban szegény, ám túránk víznyerő helyeket is felkeres. Az egyik ilyen a nevében is árulkodó Tiszta-víz-forrás, azon kevés forrásaink egyike, amelyeket a „civilizáció ártalmai” még alig érintettek. A kiépítetlen forrásból merítéssel tudunk vizet vételezni, de legyünk körültekintők, mert fokozottan védett helyről van szó. Ellátogatunk a fűzfői turisták által 1978-ban foglalt, padokkal és asztallal ellátott Zoltay-forráshoz is, amelyet a Zirc központjától hét kilométerre délnyugatra fekvő Köves-hegy szomszédságában találunk. A Bakonybélből nyugatra induló piros kereszten, a Hideg-völgyön át, majd a Vaskapu-sziklák érintésével, illetve a piros kör jelzés pár száz méteres leágazásán érjük el a Király-kutat. Ez a gyéren csordogáló, ám finom vizű forrás korábban a túra egyik igazolópontja volt, de most már nem kell lemenni lemenni hozzá, ugyanis a piros sáv, piros kör jelzés elágazásban, a nagy fenyőfán található az igazolószám.

A bővizű Zoltay-forrásnál

8 / 10

Fotó: Gulyás Attila

Ősemberek és betyárok menedékei

Forrásban lehet, hogy szegény, de barlangban annál gazdagabb a Bakony. Túramozgalmunk számos ilyen látványos képződményhez elkalauzol, köztük a hegység egyik legnevezetesebb üregéhez is, amelyet Pörgöl-barlangnak hívnak. A Bakonybéltől nem messze, a Száraz-Gerence-völgy nyugati oldalában található, 3–5 méter széles, 18 méter hosszú barlangban találták meg a Bakony első őskori leletét. Előkerült itt mészkőből faragott lószobrocska és egy vakarópenge töredéke is, de a természetjárók számára elsősorban a széles járat, illetve a mellékjáratok tetején látható cseppkőkibúvások adják az élményt és a látnivalót.

A Bakonybéltől délnyugatra található Hajszabarna-hegy oldalában nyíló, fokozottan védett üreg napjainkban denevérek menedékéül szolgál. Védelmük érdekében a barlang keskeny bejáratát ráccsal látták el, így itt csak az engedéllyel rendelkező hivatásos barlangászok leshetnek be a hegy gyomrába. Mindettől függetlenül érdemes ide ellátogatni, mert a magával ragadó sziklás hegyoldal egy igazi érintetlen vadont tár elénk. Megcsodálhatjuk a víz munkájának köszönhetően létrejött látványos Likas-kő barlangját is, amelyet a Fenyőfőtől induló zöld jelzésen érünk el. A hatnyílású üreget magában foglaló sziklatömböt tavasszal szinte teljesen ellepik a virágzó nőszirmok.

A gyerekek kedvence a Likas-kő

9 / 10

Fotó: Gulyás Attila

A már említett Pápalátó-kőtől nem messze, a Kakas-hegy sziklafalán egy 3 × 1,5 méteres bejáratú, tágas kőfülke rejlik. A Bejáró-barlangnak nevezett üreget a Hálóvető-völgyből induló piros barlangi jelzésen közelíthetjük meg, de sajnos ezt a látnivalót csak kívülről csodálhatjuk meg, mivel a bejáratát egy közelmúltban történt földmozgás eltorlaszolta.

Már a bakonybéli apátság 1037-ben kelt alapítólevelében is megemlítik az Odvas-kői-barlangot, amely ennek köszönhetően hazánk legrégebbi írásos emlékkel bíró barlangja. Hatalmas, hét méter magas, háromszög alakú szádája egy 21 méter hosszú, 8–10 méter széles és 3–4 méter magas csarnokba vezet. Északi szegletéből egy kürtő nyílik a hegytetőre. A csarnok egy másik, nehezen járható sziklahasadékán át pedig eljuthatunk egy 7 méter hosszú folyosóra, ahonnan egy harmadik nyílás vezet a külvilágba. A régészek ebben az összesen 28 méter hosszúságú barlangban is találtak ősembertől származó maradványokat és cseréptöredékeket a környék többi barlangjához hasonlóan.

Amikor a Magas-Bakony déli részén járunk, a Tör-kő-lik közel 24 méter hosszú járatához is. ellátogatunk A Középső-Hajag és a Rend-kő között levezető sárga barlangi jelzésen lehet megközelíteni a Tör-kő hatalmas dolomitsziklafalát, amelyen mintegy 6 méter magasan találjuk a több mint 2 méteres, V alakú lik nyílását. A fokozatosan szűkülő, mészbekérgezéssel borított járata 16 méter után kettéválik, majd az ágak a cseppkőmedencékben végződnek.

10 / 10

Fotó: Bagaméri Gergely