Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2021. április 4.

Túratervek szebb időkre az északi hegyek útjain

„Lesz még egyszer ünnep a világon”. A négy fal között ücsörögve, a jelvénytartó dobozomban az elmúlt évek szerzeményeit rendezgetve Vörösmarty Mihály szavainak jegyében jött az ötlet, hogy pár mondatban bemutassak néhányat a kedvenc túráimból.

Ha majd egyszer „elfárad a vész haragja”, újra érdemes lesz felkerekedni, hogy felfedezzük gyönyörű hegyeink zord bérceit, meghitt völgyeink vidáman csörgedező patakjait, füstös kis falvaink barátságos lakóit. Két-három napra jól tervezhető vándorlások ezek, melyek egytől egyig életre szóló élményeket tartogatnak kicsiknek és nagyoknak, kezdőknek és gyakorlott túrázóknak egyaránt.


Lenyűgöző tájakon a zempléni Rákóczi-túrán

Rákóczi földje, a szabadság bölcsője, rejtett értékek tárháza, tüzes borok hazája, ország az országban, pár szóval ez a Zempléni-hegység. A Sárospataktól Füzérig, mintegy 61 kilométer hosszan kanyargó piros jelzésű Rákóczi-túra útvonalán csodás tájak, zord bércek, újjáépülő (Regéc, Füzér) és elfeledett (Pusztavár, Amadé-vár) Rákóczi-várak, egyszerű, közvetlen emberek fogadnak. A kéktúra mellett az ország egyik legpatinásabb túrája, gyökerei 1935-re vezethetőek vissza.

A sárospataki Rákóczi-vártól indulva Hercegkúton és Komlóskán át Regéc váráig megkapóan bájos kis falvak érintésével, gyönyörű erdőkben sétálunk.

A mozgalom legszebb szakasza azonban kétségtelenül a Regéc és Telkibánya közt elnyúló 700-as hegyek világa, a káprázatos panorámát nyújtó Sólyom-kővel, a gyakorlott túrázók számára is szinte ismeretlen, szintén pazar kilátású Amadé-várral, a gönci kolostorromokkal, és végül az egykor oly gazdag Aranygombos Telkibányával. A túrára a koronát az utolsó kilométeren tündérvárként előttünk magasodó, gyönyörűen újjáépített füzéri vár teszi fel.

Két nap alatt tempósan, három nap alatt viszonylag kényelmesen teljesíthető túra, a tömegközlekedés nehézkessége miatt érdemes Regécen aludni egyet, vagy esetleg Telkibányán. A kiindulási pontként Sárospatakot javasolom, ahova a túra végén Füzérről busszal, majd vonattal könnyedén vissza lehet jutni. Az útvonal végig jól járható ösvényeken vezet, a jelzések szépen követhetőek, a díjazás csillogó, patinás jelvény.


Kezdő túrázóknak, a főváros közelében: a Börzsönyi Kéktúra

Kellemes, látványos, két-, esetleg háromnapos túra, útvonalvezetése jól eltalált, jelzettsége tökéletesnek mondható.

A Börzsöny kevésbé járt peremvidékein kalauzol végig, néhány meglepetéssel fűszerezve, mint a Csarna-völgy vadregényes kisvasúti pályája, vagy éppen a Nagy-Galla kilátása.

Diósjenőtől indulva érintjük a Kámor-völgyet, Pénzásást, a csodálatos panorámával csalogató, gyönyörű fekvésű nemzeti emlékhelyünket, Drégely várát, majd túránk első napjának végén Bernecebaráti érintésével érünk Kemencére. A kemencei Kőrózsa panzióban ébredve kora reggel szinte arcul csap a Börzsöny kristálytiszta, hűvös fuvallata, irány a titokzatos Csarna-völgy.

A Csarna-völgyi kisvasút épségben lévő sínpárja mellett érünk a Fekete-völgyi panzióhoz, majd továbbhaladva a patak által elmosott, oly sok vitát gerjesztő vasúti töltések romjai mellett haladunk. A Pintér-bércen átkelve a zord hegyek által ölelt, alpesi legelőket idéző hangulattal rendelkező Bányapusztára, majd az Árpád-kori gyökerekkel büszkélkedő Nagybörzsönybe jutunk. Nagybörzsönytől Szobig a befejező szakaszon érdemes egy kis kitérővel felkeresni a Nagy-Galla káprázatos panorámával hívogató sziklabérceit.

Bárkinek jó szívvel ajánlanám, tömegközlekedéssel is viszonylag jól logisztikázható, jól szakaszolható, kényelmesen tervezhető útvonal, akár kezdők számára is. A táv 61 km, díjazása kitűző.


Kétnapos tömény családi élmény: a mátrai Rákóczi-túra

Gyöngyöstől a Kékesen át Parádsasvárig a Központi-Mátra bérceit átszelő, mesés utakon kanyargó gyönyörű túraútvonal, melynek hossza 42 km. Egy átlagos hétvége alatt kényelmesen teljesíthető élménytúra, sok szép látnivalóval, II. Rákóczi Ferenc Mátrához köthető emlékeivel, és egy gyönyörű jelvénnyel.

Igazi családi kirándulást is ki lehet alakítani belőle némi csalafintasággal, ugyanis a túra jól elosztható két napra, felezési pontnak szinte kínálja magát az ország egyetlen ezer méter feletti csúcsa, a Kékestető.

Ha mindkét napon itt kezdjük a gyaloglást, akkor leginkább lefelé kell trappolni, és a szuszogás helyett a látnivalóké lesz a főszerep.

A sárga sáv jelzés Gyöngyöstől indulva érinti a Sár-hegy vulkáni maradványait, a festővászonra kívánkozó fekvésű Szent Anna-kápolnát, felkeresi a népszerű üdülőhely, Mátrafüred utcáit, a bővizű Rákóczi-forrást, majd a Mátra Gyógyintézet patinás épületének látványától kísérve éri el a Kékes tövében fekvő Mátraházát. A Som-nyeregtől a Sombokron át az 1014 méteres magasságig törő Kékestetőre vezető kaptató az egyik legmeredekebb turistaút szerte az országban, itt lefelé és felfelé is nagyon oda kell figyelni.

Parádsasvár felé indulva szintén egy „leg” következik. A 900 méteres magasságban meredeken leszakadó fenséges sziklabérc, a Sas-kő pazar kilátása szintén egyedülállónak mondható, órákat el lehetne ücsörögni, és csak bámulni a tiszta időben akár a Magas-Tátráig nyújtózó káprázatos panorámát.

Az Ilona-völgy felé a Rózsaszállás erdészház érintésével meredeken ereszkedünk, majd a közel 300 esztendős Rákóczi-fa hatalmas, kidőlt törzse mellett elhaladva érjük el a Parádi-medence gyönyörű, meghitt kis üdülőfalvait. Parádfürdő, Parád és Parádóhuta érintésével a II. Rákóczi Ferenc által alapított egykori üveghuta helyén létrejött, ma már sajnos nem működő parádsasvári üveggyárnál fejezzük be ezt az igen látványos, rengeteg élményt nyújtó nagyszerű gyaloglást. Díjazása nagyon szép jelvény.


Keresztül a terra incognitán: a Kohász Kéktúra

Egykor virágzó, ma már kissé elfeledett északi tájakat köt össze, a salgótarjáni vasútállomástól Ózdon át a Diósgyőri Acélművekig húzódik, és közel fél évszázada létezik ez a kék sáv jelzésű túraútvonal. Nehéz vidék, nomád, küzdelmes terep, közel 120 kilométeren, elképesztő mennyiségű látnivalóval és tanulsággal.

Igazi múltbéli klasszikus bakancsos túra, annak minden nehézségével és szépségével, a ritkán járt, nehéz sorsú vidékek zord bújával, gyönyörű kilátásokkal, szinte érintetlen erdőségekkel, benőtt ösvényekkel, szociológiai tanulmányok tucatjait érő falvakkal fűszerezve. A számomra eddig ismert regionális túramozgalmak közül „A” túra.

Négy részre bontva adódik két könnyebb és két nehezebb szakasz. A Salgótarján–Istenmezeje-szakasz egy kellemes bevezető menet, nem úgy az Istenmezeje–Ózd-etap, amely az ország egyik legérintetlenebb vidékén vezet keresztül. Igazából Járdánházán ezt is érdemes megszakítani, és a amennyiben mód van rá két napra elosztani. Az Ózd–Dédestapolcsány-túra főleg az Ózd környéki nehéz, gazos terep miatt mondható küzdelmesnek, még a Dédestapolcsány–Diósgyőr-szakasz keresztül a Bükk hegység nagyszerű völgyein és bércein egy igazi, látványos befejező túrának mondható.

A Kohászok útját csak gyakorlott túrázóknak tudom ajánlani igazán jó szívvel. Logisztikailag közepesen nehéz, tömegközlekedéssel akár egynapos túrákkal is bejárható. A díjazás az egyik legszebb hazai turistajelvény.


Egynapos jelvényszerzés az Óbükk ismeretlen tájain: a Partizán-túra

Ez a mozgalom egy külön fejezet, egy „skanzentúra”. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen érintetlenül megmaradt túraútvonal még létezik Magyarországon, évtizedes régi jelzésekkel, fába nőtt, muzeális táblákkal. A túra ötletét a környéken 1944-ben partizántevékenységet folytató Szőnyi Márton és csapata adta, akikről ebben a formában kívántak megemlékezni a helyi természetjárók. Múltbéli ideológia, rengeteg régi jelzés és útjelző tábla, térképen még meglévő, de már elmúlóban lévő házak, objektumok, csodás vidék, a turisták számára szinte ismeretlen terület.

A fent említett mozgalmak közül a legrövidebb, mindössze 20 km, egy kényelmes egynapos séta.

Az útvonal a Kohász-úthoz hasonlóan ritkán járt vidékeken vezet, sőt gyakorlatilag a Hangonyi-tótól egészen Borsodnádasdig a teljes húsz kilométeren keresztül mindenféle civilizációs ártalom nélkül élvezhetjük az Óbükk érintetlen természeti környezetét. Logisztikailag könnyű, jó a tömegközlekedés a két végponthoz, indulhatunk Hangonyból vagy Borsodnádasdról is, Borsodnádasdon vagy Ózdon érdemes hagyni az autót.

Bárkinek bármikor szívesen ajánlanám, ugyanakkor egy jó túratárs, vagy némi érzelmi kötődés a vidékhez itt is jól átsegíti a túrázót egy-két nehezebb, benőtt szakaszon. A rövid táv és a mai világban ritkaságszámba menő szép jelvény miatt ez is megfelelhet egy családi sétának, de némi természetjáró tapasztalat az ismeretlen óbükki tájakon azért mindenképpen jól jöhet.


A cikk először 2020 áprilisában jelent meg.

Örményország keleten innen, nyugaton túl

Örményország keleten innen, nyugaton túl

2024.10.28.

„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.

→ Tovább
Dolomitok – a túrázók paradicsoma

Dolomitok – a túrázók paradicsoma

2024.10.15.

Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.

→ Tovább