Dobogókő, az 1900-as évek eleje óta működő menedékháza révén a magyarországi fellendülő turizmus bölcsőjének nevezhető. Népszerűsége azóta is töretlen, napjainkban nemcsak a bakancsos turisták Mekkája, az egyszerű kiruccanók is megtalálják itt a számításukat. Nem sok olyan autóval vagy tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető hely van a főváros közelében, ahol ennyi látványos kilátópont, vendéglátóhely és sétaút várná a kirándulókat.

14 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Előnyeit a látogatók ki is használják, szabadnapokon zsúfoltsága már-már visszatetsző. Újévkor is majális hangulat kerekedett, a szép idő tömegeket vonzott a szabadba. A menedékház tökéletesen felkészült a sokaságra, bográcsos ételeik még az ünnepi kajadömping ellenére is kelendőek voltak.

Jó érzékkel megfelelő lábbeliben érkezve nem esett nehezünkre, hogy a kilátóban megtapasztalt tömeg elől észak felé, a meredek sziklaletörés irányába söntöljünk. A Thirring-körút vonalvezetése és várható sártengere szerencsére már nem volt annyira vonzó, így szinte magányosan léptünk át a Táltos iskola kapun.

6 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A Pilisben, Dobogókőn kirándulókat egy átlagos, csendes napon a természet nyugalma járja át, amit az ezoterikus gondolkodásban hívők nagyobb jelentőséggel ruháznak fel. Spirituális szemmel nézve Dobogókő újabb arca mutatkozik be, a zöld négyzet jelzésen a Föld szívcsakrája közelíthető meg. Több leírás is Csakra körnek nevezi a Rám-hegyre vezető ösvényt, mely energetikailag is kiemelt régió. A táltos iskolai irányzat az induló körutat Táltos körútnak hívja, mivel annak körvonala egy turulra hajaz.

Kapcsolódó cikkek

Saját zarándoklat a téli napforduló alkalmából

Tovább

A Pilis-nyereg elveszett emléke

Tovább

Az 1990-es években kijelölt útvonalat a Magyar Turista Egyesület építette, és Thirring Gusztávról nevezték el, aki egykoron Téry Ödönnel munkálkodott a turizmus fellendítéséért. Ezekkel a gondolatokkal eltelve első látnivalóként a Siketek Mária kegyhelye késztet megállásra. A szikla oldalában 1926-ban hozták létre a kegyhelyet, mely elmélyülésre, imádságra hívatott. A kis sziklafülke Mária szobra a Lourdes-i búcsújáróhelyről származik. A világháború után szerepe elhalványodott, de később, a kilencvenes évektől ismét kiteljesedett szakrális funkciója.

1 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A Szent István teraszról ereszkedve a szépséges bükkerdőt még feltűnőbbé teszik a Thirring sziklák, melyek többségén emléktáblák őrzik a turizmus nagyjainak neveit. A körtúra sárga jelzését elhagyva a zöld négyzet a Nagyboldogasszony-forráshoz vezet, melyet más néven Déry-forrásként is emlegetnek. A kútházba belépve egy medencébe gyűlő forrásvíz hangja csobog, míg a falat egy Szűz Mária-dombormű ékesíti.

3 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Rövid ereszkedést követően a felújított pilismaróti erdészeti kerékpárút keresztezi a zöld négyzetet. Kis kitérővel jobbra, a vízmű épülete mellett a Miklós-forrás tekinthető meg. A Visegrádi-hegység legbővizűbb forrása a századfordulótól szolgálta Dobogókő vízellátását. Az új aszfaltról hamarosan jobbra, ismét az erdőbe kanyarodva sárga kapu jelzi a Rám-hegy bejáratát. A zöld háromszög meredek, rövid kaptatóját a Ferenczy-szikla koronázza. Nevét a Magyarországi Kárpát Egyesület egykori háznagyáról kapta.

7 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Ezoterikus körökben úgy hírlik, hogy az itt munkálkodó energiák gyógyító erővel ruházzák fel a köveket. A Földet behálózó energiarendszerek kereszteződései szakrális helyek, az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen található.

Visszaereszkedve a kapuhoz, a Rám-szakadék irányába haladtunk tovább az úgynevezett Három-forrás vízfolyásain átkelve. Kis ügyességgel száraz lábbal megúszható az árok, melybe a Dömösről jövő sárga jelzés és a Rám-szakadék bejárata csatlakozik. Ha nem akarunk a hideg, sáros meredélyben gyalogolni, akkor az emlegetett új aszfalt is megteszi az elágazódásig. Innentől kezdve a Jász-hegyre vezető, unalmasnak mondható sárga sáv fokozatos emelkedőjét kell leküzdenünk, mely túl sok látnivalót nem kínál. Ha figyelmesek vagyunk, akkor Dobogókő alatt találunk egy jelzetlen kilátópontot, ahonnan újabb szép kilátást élvezhetünk.

12 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A hegytetőn becsatlakozunk a sétaútba, a Téry-út folytatásába. Dobogókőhöz közeledve ismét felszaporodott a tömeg, egyre több kiruccanó merészkedik el idáig. A Rezső-kilátón már ismét fürtökben álltak a nézelődők, de a Dunakanyar szépsége minket is odavonzott. Tirts Rezső királyi erdőtanácsos adta a nevét az általa épített kilátónak, és jelölte ki az üdülőtelep első turistajelzéseit. A Duna felé tekintve alattunk van a Ferenczy-szikla, előttünk pedig a Vadálló-kövek. Hasonlóan magával ragadó a látvány, mint a túra kezdőpontján, a kilátóból. A menedékház bográcsos illatának nem lehetett ellenállni, ezért mi is gulyással zártuk az újévi programot.

13 / 14

Fotó: Dr. Kocsis Tünde