A 2005-ben létrehozott Ürömi tanösvény célja, hogy megismertesse az ide érkezőket és az itt lakókat a település helytörténeti és természeti értékeivel. Bárhol is lennénk, ez mindenhol egy nemes és fontos feladat, de a főváros közvetlen környezetében található településeken még hatványozottabban igaz ez.

Ezzel párhuzamosan a beépített területek nagysága növekedett, a zöld területek aránya pedig sajnos folyamatosan csökkent. (Bár ezt jelen időben is írhatnánk, hisz mindez most is zajlik.) Ez a folyamat figyelhető meg a főváros harmadik kerületének szomszédságában fekvő Ürömön is, amelynek 2007-ben még hatezer, 2022-ben pedig már 8500 lakója volt.

Budapest-Üröm, az erdőn át

Az Ürömi tanösvény két, egyenként 6 km-es körtúrából áll, mindkettő, az északi és a déli útvonal is a település központjából, a Templom térről indul, és ide is érkezik vissza, és egymástól függetlenül is bejárhatók.

Én most nem Ürömről, hanem Budapestről indultam, a Csillaghegyi HÉV állomásától, ahonnan a Róka-hegyi kőfejtőn keresztül, szűk fél óra alatt érhetjük el az Ürömi tanösvény útvonalát. A két útvonalat együtt, egymásba fűzve jártam végig, két nagy kört megtéve a településen. Ez az ürömi keringő, a csillaghegyi toldással végül 16,5 km-es túra lett.

Aki szeretné bejárni a tanösvényt, annak szüksége lesz az útvonal térképére, a jelzések ugyanis egyes szakaszokon teljesen hiányoznak. A tanösvény tábláin, például a Templom téri indítótáblán találunk részletes térképet, de a legbiztosabb valamilyen digitális térkép. Én is ez utóbbival jöttem, és milyen jól tettem, bár – tegyük hozzá – még így sem találtam meg minden állomást.

A Csillaghegyi HÉV állomásától negyedórányi séta a Róka-hegyi kőfejtő, amelyről korábban itt írtunk.

A Róka-hegyi tanösvényen először a piros háromszög jelzésen haladunk, majd áttérünk a piros keresztre, ami hamarosan belefut a piros T-vel jelzett Ürömi tanösvénybe. Én a déli útvonal alsó ágán indultam el Üröm irányába. Az út kezdetben Üröm és Budapest közigazgatási határán halad, a Péter-hegy a telepített fenyvesében több régi, 1878-as, vagyis Buda és Pest egyesítésének évében állított határkövet is látni.

A bánya, ahol a gázgyár hulladékát deponálták

Ürömre beérve a környékre jellemző, szimbolikus kép fogad. Egy kicsiny, focipálya-nagyságú gyepet két oldalról fognak közre a lakóparkok. A gyep a satuban egyelőre még kitart...

A tanösvény egyik állomása a Csókavár kőfejtő, ahová csak zárt kapukon keresztül lehet bekukkantani. A kitermelt követ a bánya felső oldalán kiképzett szerpentinúton szállították fel a mély bányagödörből, ami állítólag még most is megvan, de megnézni sajnos nem tudtam. A Csókavár név egyébként onnan ered, hogy hajdan itt nagyon sok csóka tanyázott.

1967 és 1976 között a bányaudvarba szállították az Óbudai Gázgyár területéről a telítődött gáztisztító masszát. (A kőszén alapú gázgyártás során a fűrészpor és vasoxid keverékéből álló gáztisztító masszával kötötték meg a szennyező anyagokat, elsősorban a kénhidrogént. A massza egy bizonyos szint után telítődött, és hulladékká vált.)

Ez már önmagában elég aggasztó, de félő volt, hogy a káros iszap az Észak-budai Karszt vízgyűjtő terültét is veszélyezteti, ami több mint 1 millió ember vízellátását biztosítja. A kármentesítés 2008-ban kezdődött, és két év alatt sikerült teljesen mentesíteni a területet a mérgező iszaptól.

A bányától a Péterhegyi lakóparkon át visz az út következő állomásunk, az ürömi kálvária felé. Sajnos egy régi kőhidat elmulasztottam útközben, nem láttam, a térképemen pedig nem volt feltüntetve. A felújított, szép kálvária a forgalmas Dózsa György út mellett található, körülötte házak, mellette focipálya, nem a legnyugodtabb környezet, de fent mintha elhalkulna a zaj.

Ürömön nyugszik az orosz nagyhercegnő

A kálváriától rövid sétával érhetjük el Alexandra Pavlovna sírkápolnáját. Alekszandra Pavlovna-Romanova I. Pál orosz cár lánya, II. Nagy Katalin orosz cárnő unokája volt. De hogy került Magyarországra? Természetesen házasság révén, 1799-ben József nádor felesége lett, a házasság pedig a Habsburg és a Romanov dinasztia közötti szövetség erősítését szolgálta.

A boldogság azonban hamar véget ért, 1801-ben a hercegnő kislányt szült. A szülés közben fellépő komplikációk következtében a baba néhány óra múlva, a 18 éves hercegnő pedig egy hét múlva meghalt. Utolsó kívánsága az volt, hogy Ürömön temessék el. A nagyhercegnő védőszentjéről, Szent Alekszandra vértanúról elnevezett emlékhely 1803-ra készült el. A néhány éve szépen felújított emlékkápolnát rendszeresen használják ortodox szertartásokra, és szombatonként, 9 és 12 óra között látogatható is.

Az Üröm központjában található Templom tér névadója a Szent György vértanú-templom, amit a török hódoltságot követően építenek fel az új sváb telepesek 1700 után. A templomot 1936-ban egy nagy, az eredetitől eltérő hajóval toldották meg, ami első pillantásra kicsit fura, olyan, mintha két különböző épületet építettek volna össze. Érdemes az egyik járdasziget közepén álló nagy kőre is figyelmet fordítani, ez ugyanis egy római mérföldkő, Marcus Aurelius felirattal.

A templom előtt álló világháborús emlékmű oldalán egy márványtábla az 1946-ban kitelepített sváb lakosokra emlékezik. Üröm lakóinak 97,5%-át telepítették ki Németországba, s ezzel egy időben 30-35 helyről érkeztek új telepesek.

Szőlők, bányák, pincék

A Templom térről a tanösvény északi ágán folytattam az utam az Ezüst-hegy felé. Hosszan haladtam a Rákóczi utcán, aminek eredeti neve, a Szőlő utca, a környék szőlőtermesztő múltjára utal. Az utcának hagyományosan csak a hegy felőli oldalán voltak házak, mögöttük pedig a Kevélyekig szőlők húzódtak. Némelyik házon ma is látni az 18-cal kezdődő évszámokat. Szőlőt egyébként ma is termesztenek itt, ahogy azt az Ezüst-hegy bányája felé haladva láthatjuk.

Egy kis kapaszkodás után már fenn is vagyunk a hegyen, ahol először egy újabb, 1823-as régi határjelző kőoszlop kelti fel a figyelmemet. Három oldalán feliratokkal, egyiken Üröm, a másikon Borosjenő, a harmadikon pedig Kaláz (a hajdani Budakalász) neve szerepel.

Érdemes felmenni a bánya peremére, a Nagy-Kevélyre vezető piros jelzést követve, mert nagyon szép a panoráma fentről.

A bányától a piros jelzésen indulunk vissza a falu felé. Egy darabig sajnos a Budakalászi út mellett kell haladni, de szerencsére ez nem tart tovább tíz percnél. Következő megállónk a csendes Jókai Mór utca, amely a hajdani Pincetelep része volt, ahol 1929-ig csak présházak, pincék voltak. Ezekből ma is maradtak még mutatóban.

Hamarosan visszatérünk a Templom térre, a közelben szerettem volna még megnézni a polgármesteri hivatalt, mivel azt olvastam, hogy az József nádor dézsmaháza volt. Az átalakítások miatt erre azonban már semmi nem utal, viszont a Fő utcán még sok tornácos sváb házat láthatunk, persze a legtöbb már itt is magán viseli a kisebb-nagyobb átalakítások nyomát.

A tanösvény itininere szerint az egyik állomás a ma is aktív Ürömi-víznyelőbarlang, ezt azonban, hiába kerestem, nem találtam. Pedig ez Budapest környékének egyetlen időszakosan működő víznyelője.

A víznyelőbarlang helyett csak logisztikai központokat, jakuzzikat, szépségápoló termékeket, vas és egyéb fémárukat forgalmazó nagykereskedéseket, és sok-sok parkoló autót láttam. A biztonsági kamerák össztüzében egy darabig tétován nézelődtem, és belegondolva, meglehetősen gyanúsnak tűnhettem, így aztán egy idő után feladtam, és elindultam vissza Budapestre.

Sajnos az út ismét egy lakóparkon át vitt vissza a Róka-hegyi-kőfejtőhöz, így nézelődés helyett inkább a gondolataimba merültem, és képzeletben megöleltem az Ürömiek Baráti Társaságának mindent tagját azért, hogy a tanösvény létrehozásával megpróbálják megőrizni a település kultúrtörténeti és természeti értékeit. Azzal, hogy a tanösvény segítségével felhívják rájuk a figyelmet, segítik a védelmüket is, mert minél többen tudnak róluk, annál nagyobb az esély arra, hogy fennmaradhassanak.

Aki szeretné bejárni az Ürömi tanösvényt, csillaghegyi indulással, az a túra nyomvonalát itt találja.