Besztercebányától Dóval (Donovaly) felé autózva a várost elhagyva tábla jelzi a letérőt Úrvölgy (Spania Dolina) felé. A forgalmas főútról lekanyarodva és a vasút keskeny alagútján átkelve hirtelen egy másik világba csöppenünk. A szép erdőben meglehetősen meredeken felfelé kígyózó betonút kellőképpen felkészíti a látogatót a megkapó látványra, Úrvölgy bájos főterének megpillantására.

 

 

Úrvölgy autentikus bányásztelepülése mindenképpen előkelő helyet foglal el a Felvidék „mesés kincsei” között. 1250 körül Úrvölgyben gazdag rézérc telért találtak, s ez elhozta az aranykort nemcsak a település, de Besztercebánya és az egész régió számára. A hegyek között megbújó Úrvölgy valamikor ekkor alakult, az első írásos említése 1263-ból származik, s nevének eredete is a bányászat révén elért jómódban keresendő. Ne felejtsük, a korabeli Magyarország leggazdagabb része éppen a Felvidék volt, s azon belül a bányavárosok még előkelőbb státuszt képviseltek. Selmecbánya, a ma bájos kisváros még a 18. században is Magyarország egyik legnagyobb városa volt. Az évszázadok során Úrvölgy körül egy bányászati komplexum jött létre a hegyekben, több aknával, hosszú és jól kiépített bányajáratokkal, komoly gépparkkal és eszközökkel, később egy nagyon jelentős vízvezetékrendszerrel.

 

A falu főterét több, jellegzetes épület díszíti, mintegy rövid történelmi áttekintést és látványos képet adva Úrvölgyről, annak egykori gazdagságáról. Elsőre talán a fedett lépcsősoron megközelíthető ódon templom tűnik a legmarkánsabb épületnek. A fedett lépcsősor a német hatást tükrözi, hasonló megoldásokat az erdélyi szász településekről ismerünk. A falu főterének másik jellegzetes épülete a Klopačka (kalapács). Ez, a legtöbb felvidéki bányavárosban megtalálható épület egykoron kalapácsütéssel jelezte a bányászoknak a műszak elejét és végét. Az épület az utca feletti boltívvel kapcsolódik ahhoz az épülethez, ahol régen a bányatérképeket készítették. Közvetlenül a Klopačka mellett találjuk az 1496-ban épült Ferdinánd-aknát, amely az első mélyakna volt Úrvölgyön a maga 250 méteres mélységével. Az akna előtere ma a falu kulturális tere színpaddal, fedett pihenővel, előtte pedig egy látványos, zenélő bányászórát láthatunk. A faluban mindenhol, így a főtéren is megtaláljuk a szépen felújított, első látásra is gazdagnak tűnő, robusztus bányászházakat. A falu képe is meglepően egységes, kevés újonnan épült ház rontja az összképet.

 

Páratlan történelme mellett Úrvölgyet azért szeretjük, mert közel van, nem egy „skanzentelepülés”, és kiváló - mesékkel átszőtt! - túrákat lehet tenni mind kisebbekkel, mind nagyobbakkal. Végül, de nem utolsósorban jó szállások közül válogathatunk, mi ezt az apartmant ajánljuk kisebb családi társaságoknak.

 

Ha bejártuk a település meredek és görbe utcácskáit, megcsodáltuk a házakat, ismerkedjünk meg a bányászat múltjával egy rövid túra során! A Klopačka boltíve alatt a hegynek tartó utcán elindulva nemsokára feltűnik a 970 méter hosszú Denná bányajárat bejárata. Tábla hirdeti, hogy 1764-ben Mária Terézia fiai, József és Leopold helyi bányászok kíséretében itt ereszkedtek alá, s egy 45 perces sétával érték el Richtárová települését messze bent az erdőségekben. A látogatás nagy benyomást tett állítólag a koronás főkre, s hozzájárult birodalmi modernizációs elképzeléseik alakulásához is. Pár lépést mi is tehetünk a táróba, beszívhatjuk annak ódon levegőjét, és megtekinthetjük a bányát őrző Permonik alakját (ez a mindig fehér inget, piros nadrágot, zöld sapkát, övén pedig egy bőrkötényt viselő, kezében lámpást tartó törpe védi a helyi bányákat). A Denná bányajáratot követően nem sokkal, még a házak között balra fordulunk (a tanösvény jelet követve), s hamarosan beérünk az erdőbe. Egy nyitott bányajáratnál az ösvény élesen balra fordul, s felvezet bennünket az Úrvölgy felett magasodó, hatalmas, történelmi meddőhányóra. A faluból nézve a gyönyörű környezetben álló meddőhányó képe némiképpen ellentmondásos, bár inkább hasonlít egy nagy halom, szabályosan lerakott kőre, ipari jellege nincsen. Tetejéről gyönyörű kilátásban lehet részünk a falura és környékére.

 

A meddőhányón végigsétálva elérjük a falu egy másik, a templomtól érkező utcájának végét. Itt találjuk a Maximilian-aknát bemutató táblát, illetve a Sissi halálakor ültetett hársfákat (Alžbetka). Itt csatlakozunk rá a főteret a templom melletti utcán elhagyó K jelzésre. Ezt követve erdei úton haladunk, először a falu szélső házai felett, majd fokozatosan egyre mélyebben kanyarodunk be az erdőbe, s lassan emelkedve nemsokára elérjük a legépebben megmaradt bányaművet, a Ludovika-aknát, amely a Maximilian-akna kimerülését követően, 1810-ben nyílt meg, és 1888-ig működött. Ez volt a negyedik akna a falu környékén (a harmadik az 1629-ben épült, 330 méter mély Maria-akna volt, amely 1774-ben merült ki). A Ludovika-akna fölött az erdőben még látható az az épített kőgát, amely a vízvezetéket tartotta, az információs táblák pedig jól bemutatják, hogyan is működött a bánya.

 

 

Ha a Denná-akna remek hely egy mesére a Permonikról és a falu eredetéről, akkor a Ludovika-akna melletti rét egy kis piknikre és tudományos magyarázatra ideális helyszín (A Felvidék legszebb túraútvonalai c. könyv további részletekkel szolgál a falu történetét illetően). A bányászati tanösvény a Ludovika tárónál visszatér a faluba, de talán érdemesebb visszagyalogolni a már ismert úton az Alžbetka elágazásig, ahonnan rátérhetünk a faluba levezető szép utcára. Erről az utcáról ugyanis közvetlenül útba ejthetjük a gyönyörű templomot (a teljes túra kb. 5-6 km, a szintemelkedés kb. 100 m).

 

Szintén ideális gyerkőcös túra (1,6 km, 250 m szint) a közeli Hotel Šachtička felkeresése (K jelzés a faluból). Az út maga nem sok érdekességgel szolgál (végig emelkedik, bár nem vészesen), de a gyönyörű környezetben fekvő hotelben háziállatokat, játszóteret, trambulint és remek éttermet találunk. Ha erőnk engedi, felmászhatunk a sípályán a hegytetőre, ahonnan remek kilátásban lehet részünk.

 

Az Úrvölgyön kibányászott réz világhírű volt, a 15-17. század között bizonyíthatóan eljutott a világ számos pontjára. Egyrészt a körmöci pénzverde egyik alapanyaga volt a réz, s a körmöci pénzt több afrikai és dél-amerikai országban is használták, meglepően sokáig. A 2008-ban, Namíbia partjainál megtalált Bom Jesus hajó roncsai között 22 tonna úrvölgyi réz rudat találtak, amelyet a hajó eredetileg Indiába szállított volna a fűszerkereskedelem jegyében. Sőt, Kolumbusz hajóján a bronz lövegek állítólag szintén Úrvölgyből származó rézből készültek.

 

Úrvölgyi kirándulásunkat számos közeli látványosság megtekintésével is összeköthetjük. Mindössze pár kilométer a híres cseppkőbarlang Horny Harmanec melletti Donovaly-ban nem csupán nyáron is üzemelő felvonót találunk, amely további kiváló túralehetőségeket kínál, de kalandparkot, bobpályát és egy igazi mesefalut is (Habakuky). Nyitvatartási időpontokat érdemes gondosan ellenőrizni indulás előtt! A hazafelé úton pedig érdemes meglátogatni a méltán híres Besztercebányát és/vagy Selmecbányát, ez utóbbi mellett található tavaknál (pl. Bacsófalvi-tó) még strandolni is lehet nyáron.

 

Szöveg és fotók: Szigeti-Böröcz Ferenc