Várrom a kürtőkitöltésen
A füzéri Várhegy egy 6 millió éven át tartó, időben és térben elhúzódó vulkáni működés eredménye.
A Hegyköz alacsony medencedombságából merészen emelkedik ki a várral koronázott, 552 méter magas füzéri Várhegy. A vulkáni kúpot nemcsak a rajta található, az utóbbi időben szépen helyreállított középkori erősség felkeresése, hanem földtani és felszínalaktani érdekességek miatt is érdemes meglátogatni.
A Zempléni-hegységet (vagy „geológus nyelven” a Tokaji-hegységet) egy kb. 6 millió éven át tartó, időben és térben elhúzódó vulkáni működés hozta létre. Ebbe a hatalmas ciklusba helyezhető be a füzéri Várhegy kialakulása is, ahol az aktív vulkanizmus kb. 13 millió évvel ezelőtt zajlott. Ekkor egy olyan vulkáni felépítmény jött létre a Várhegy helyén, amely dácitos összetételű olvadékot szolgáltatott. A dácit egy olyan vulkáni kiömlési kőzet, amely geokémiai összetétele alapján a riolit és az andezit között helyezkedik el - nevét Erdély római kori nevéről, Dáciáról kapta.
A „füzéri vulkán” működésének befejeződése után a tűzhányó kürtőjében maradt dácitos magma lassan, hosszú évmilliók alatt hűlt ki.
Az elmúlt 13 millió évben bőven volt ideje az eróziós folyamatoknak ahhoz, hogy az egykori vulkáni felépítményt megpróbálják „leradírozni” a Föld felszínéről. Ez csak részben sikerült, hisz a füzéri Várhegyből mára még megmaradt az egykori dácitos kürtőkitöltés, a vulkán többi, az eróziónak kevésbé ellenálló része lepusztult. A dácitot a hűlés hatására fellépő zsugorodási feszültségek miatt repedések járták át, amelyet később a külső erők tovább tágítottak, oszlopos elválású kőzettesteket hozva létre. Ez a „zsákos”, oszlopos elválás messziről szépen látszik, de a vár megtekintése közben is megfigyelhetjük azt, a hegy tetején barangolva. A meredek kürtőkitöltés kiváló természetes védelmet nyújtott a történelmi időkben, ezért nem véletlen, hogy a vár 13. századi építői ezt a hegyet szemelték ki erősségük felépítésére.
A vár az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel érhető el, a piros turistajelzés mentén
A vár az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel érhető el, a piros turistajelzés mentén.
A cikk 2021 áprilisában jelent meg nálunk először.
Ha érdekel a geológia, kövesd A kövek mesélnek blogot a Facebookon is!
Forrás: akovekmeselnek.hu
Kővé vált élőlények nyomában
2025.02.11.Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.
→ Tovább
Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros
2024.03.28.Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ Tovább
A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
2024.01.04.Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ Tovább
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
