Túracipellő

Gyerekekkel a szabadban

2019. november 4.

Végre kipróbáltuk hazánk egyetlen, kisebb gyerekeknek is ajánlott vasalt útját

Az őszi szünet a gyönyörű Gézaházán ért minket, s bár természetjáró program ezen a környéken bőven adódik, ezen alkalommal már nem mondhattunk nemet arra, hogy kipróbáljuk a biztosított mászást a gyerekekkel Cseszneken.

Különösen, hogy erre az alkalomra – talán pont ezért is – nagyszámú csapatot sikerült összehoznunk. Kilenc bátor kicsi és még kisebb hős indult neki a Kőmosó-szurdok – és egyben hazánk – legkönnyebb vasalt útjának, természetesen szakértői (mászótapasztalattal rendelkező) szülői felügyelet mellett.

Kihívással és élményekkel övezett vár

Az időjárást felületesen ellenőrizve nagy vagányan gyalog indultunk el Gézaházáról a festői szépségű Kő-árkon át Csesznekre. Délutánra ígérték a vénasszonyok nyarát lezáró frontot, így aztán nagy volt a meglepetés, amikor az erdőből kiérve csöpögni kezdett az eső. Azért ilyen könnyen nem adtuk fel, különösen, hogy lelki táplálékkal is sikerült a szendvicsek mellett feltöltődnünk Limonádé Joe, azaz Szürke Bagoly gyönyörű cseszneki házánál, ahol felszerelésünket vehettük át, és ahol egyben bepillanthattunk a bakonyi indiánok rejtett életébe.

Szerencsére a csöpörgést nem váltotta fel az eső, bár így is sajnáltuk, hogy nem várhatott az október végéig kitolódott indián nyár még egy napot, ha már itt jártunk. A Kőmosó-szurdok aljában található asztalnál, közvetlenül célpontunk, a Futrinka Ucca elnevezésű út beszállása alatt kezdtünk neki a mondókánknak. A gyerekek csillogó, izgalommal teli szempárokkal hallgatták az instrukciókat, a felnőttek homlokát azonban némi aggodalom ráncolta, hiszen nagyon szerettük volna, hogy jó élmény legyen az első mászás a lelkes gyerekseregnek.

Mit mondjak? Sokkal rosszabbra számítottam. A vasaltutak.hu erre a könnyebb, direkt kezdőknek ajánlott, de végigjárva cseppet sem annyira könnyű, B/C nehézségű, 100 m hosszú és 45 m szintet leküzdő útra a 120 cm-es magasságot és a 6 éves kort ajánlja, mint alsó határt. A csapat nagy része alsó tagozatos iskolás volt, de persze, aki még sosem mászott kitett helyen, ha még csak 5 méter magasan is, az nem tudja, mire számíthat, hol és mikor blokkol a félelem. A felnőtt pedig aggódik, mert pánik esetén a mentés egy dolog, de a varázs elvesztése egészen más ügy. És hát volt a csapatban két kisebb, igaz, valódi hétpróbás nagycsoportos is. S bár hangsúlyoztuk, hogy ez nem verseny, és nincs baj, ha valakinek nem megy, náluk a ’nekem-nem-sikerült’ kiborulási faktor azért erősen benne volt a pakliban. A gyerekek felkészítését, a beöltözést és egy csoportképet követően végül két turnusban indultunk neki a falnak, hogy minden gyerek mellett legyen egy felnőtt.

Csak hát a félelem, ugye…

A nagyobbak kezdték a sort, és a négy szakaszból álló ferrata első, szokás szerint legnehezebb, ebben az esetben C-s besorolású része meg is izzasztotta a csapatot rendesen. Ahogy az egyik, egyébként a legvagányabb kisgyerek mondta, amikor aggodalmas arcát látván rákérdeztem, hogy is van ezzel a mászással: „nem nehéz ez Feri, csak hát a félelem, ugye, itt a magasban”. Fején találta a szöget. És hát pont ezen a keményebb szakaszon kellett tudni nem elfeledkezni a karabinerek időben való kezeléséről is. A kisebb áthajlás miatt valóban nem könnyű szakaszt azonban mindenki vagányul kimászta, a felnőtteknek pedig csak a csatolásban és némi ’hova-tedd-a-lábad’ instrukcióval kellett végül segíteniük.

A nehéz szakaszt pihenő követi, ahonnan nem mellesleg szépen rálátni a pályába beépített kötélhídra, ezért aztán ismét gyorsan magasra hágott a kalandvágy. A legkisebb gyerek innen indulva (egy meredek ösvényen itt is el lehet kezdeni az utat, kihagyva az első, nehéz szakaszt) tett egy kísérletet a mászásra, de aztán nagyon is felnőttesen és bölcsen azt mondta, hogy ő ezt nem akarja.

Ez a könnyebb, B-s szakasz a kezdeti megpróbáltatást követően már nem jelentett gondot a nagyobbaknak, ügyesen kattintgatták ők maguk karabinerüket végig, és szemmel láthatóan élvezték a mászást is már. Aztán jött egy meredek, C-s nehézségű sziklafal, amelyen ugyan sok mesterséges lépés segítette a haladást, de azért a kitettség és a kapaszkodás erőpróbája alaposan megizzasztotta ismét az aprónépet, s néhol elkellett egy felnőtt kéz is, hogy segítsen a karabinerek csatolásában, amelyre valahogy nem jutott figyelem. Aztán az út utolsó, ismét B-s, gyönyörű szakaszán felszakadtak az örömkiáltások és a ’még egyszer’ vezényszavak, a felnőttek pedig boldogan gyönyörködhettek nemcsak a szemközti csúcson álló vár fantasztikus panorámájában, de az ügyesen mászó gyerekekben is. A felnőttek öröme annál nagyobb volt, amikor meglátták, hogy a legkisebb, az utat végül nem vállaló legény lelkesen csatolgatta karabinereit a lefelé vezető, részben szintén biztosított útvonalon a csúcs felé. Így végül mindenki megtapasztalhatta a mászás természetközeli izgalmát és jóleső fáradtságát.

Kinek ajánlható a Futrinka Ucca?

Azon felül, amit az utat kiépítő szakemberek ajánlanak (120 cm-es magasság, 6 éves kor), én mindenképpen hozzátenném, hogy gyerekekkel csak és kizárólag vezetővel induljunk neki ennek az útnak, kivéve, ha a felnőtteknek van mászótapasztalata. Alapvető szempont szerintem az is, hogy csak olyan gyerekkel vágjunk bele a kalandba, aki azért már szépen lekoptatta a túrabakancsát, és megjárt pár szurdokot, van lépésbiztonsága, láttuk már, hogyan mászik egy mesterségesen biztosított terepen, például a Rám-szakadékban, vagy a szomszédos Ördög-árokban. Az sem árt, ha a mászás szépségeibe beavatandó gyermekünkkel felkeresünk egy mászótermet a kaland előtt. Átlagos életkorként én inkább a 7-8 éves kort ajánlanám a Futrinka Ucca esetében, de természetesen, mint ahogy a mi esetünkben is történt ez, kivételek bőven vannak, bár valószínűleg nemcsak lefelé.



Best of Pádis-fennsík gyerekekkel

Best of Pádis-fennsík gyerekekkel

2024.08.09.

Idősebb lányom tavaly, 11 évesen jelentette ki, hogy most már részt venne egy felnőtt túrán. Így ezen a nyáron célba vettük a Pádis-fennsíkot, az egész Kárpát-medence egyik legjobb túraterepét. A Galbena-kör teljesítését követően be kellett látnom, hogy ez már valóban felnőtt túra volt. Szóval ezennel végleg búcsút vettünk a „túracipellőktől”, így búcsúzik a Túracipellő blog is.

→ Tovább
A legjobb erdei móka: land art

A legjobb erdei móka: land art

2023.11.20.

Persze a land art egy komoly dolog, és üzenete, valamint a művek halandósága miatt általam nagyon is respektált művészeti ág, de az erdőben örökké „kincseket”, azaz faleveleket, ágakat, terméseket gyűjtögető gyerekek bármikor kaphatók egy kis alkotásra ezekkel a „kincsekkel”. Ráadásul korántsem csak a gyerekek élvezik a mókát! Miért ne szólhatna hát erről egy szép őszi kirándulás?

→ Tovább
Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva

Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva

2023.08.22.

Két látványos szurdok: létrás mászás, vízesés, búvópatak az elsőben, virágpompában úszó havasi rét felhőbe vesző fenyvesekkel és játszóteres étterem a túra közepén, végül egy újabb vízesés, működő vízimalom és két kilátóból is élvezhető szédítő mélység a másodikban. Mindezt egyben, a Kócs-hegység látványos körtúrájában.

→ Tovább