A kéktúra Makkoshotyka és Regéc között vezető szakaszán – azon belül is a Háromhuta feletti részen – kék háromszögjelzésű ösvények ágaznak le a nagy részben erdészeti úton haladó nyomvonalról. Aki ezekre a kitérőkre rest rászánni a plusz métereket és időt, az a Zemplén legszebb kilátópontjairól marad le, melyek nem csupán nagyszerű rálátást engednek a hegység zárt, sűrűn tagolt rengetegére, de lenyűgöző sziklaélményeket is tartogatnak.

A kék út leágazásai mindenhol jól követhetők és nem túl hosszúak

1 / 20

Fotó: Lánczi Péter

Kitekintés a Kerek-kőről
A kék útról a Nagy-hangyás és a Határ-bérc oldalában is leágazások indulnak, melyek a Hangyás-bérc élén egyesülve vezetnek ki a Kerek-kőnek nevezett sziklaletöréshez. Az árnyas tölgyesből kibukkanva először a Kerek-kő tömbje, fellépve rá pedig a környék egyik legszebb panorámája fogad minket. Az öt-hatszáz méter magas hegyláncok és mély völgyszorosok végtelennek ható csodás hullámzásán legeltethetjük a szemünket, anélkül, hogy települést vagy egyéb épített objektumot látnánk. Az ember jelenlétére csupán az erdővidék egy-két tarvágással keletkezett foltja utal, de ezek az ideglenes tájsebek különösebben nem rontják az innen nyíló vizuális élményt.

A Kerek-kő a településektől távol, az erdők csendjében enged kitekintést a Zemplén belső tájaira

4 / 20

Fotó: Lánczi Péter

Az elénk táruló táj egyik jellegzetes, tekintetet vonzó magaslata a szemközti Csattantyús-hegy vulkáni roncsa. A 638 méteres hegykúptól jobbra, valamivel alacsonyabb ormok hátterében a Milic-csoport 800-asai emelkednek. Alattunk északi irányba meredek völgyek futnak le a hegység szívébe bevágódott Kemence-patak erdőbe zárt völgyvilágába, ahol a lombok alól időnként füttyszóval hallatja magát a Pálházi kisvasút.

A riolit anyagú Kerek-kő kivételes a hasonló keletkezésű szomszédai között, hiszen azok andezitből épülnek fel

5 / 20

Fotó: Lánczi Péter

A Sólyom-kő sziklabástyáján
Visszatérve a Kerek-kő pompás sziklateraszáról az Országos Kéktúra nyomvonalára, nyugati irányban folytatjuk a környék panorámapontjainak és bámulatos sziklaalakzatainak felfedezését. Alig két kilométert megtéve a Mlaka-rét pihenőjénél újabb kék háromszögre akadunk, ami ez alkalommal déli irányba navigál. A mindössze négyszáz méteres letérő egy köves kaptatóval vezet fel a Sólyom-kőnek nevezett, 564 méter magas, panorámás sziklatömbre, ahonnan a Zemplén egyik legcsodásabb kilátását élvezhetjük.

A Sólyom-kő sziklakapuja

7 / 20

Fotó: Lánczi Péter

A Sólyom-kő lenyűgöző kőtornyait a jég repesztő munkája formálta hosszú évmilliók alatt. Ez a folyamat ma is tart, ámbár számunkra az erdő csendjében álló pazar sziklafalak inkább az állandóság illúzióját keltik. A hatalmas tömbök lábánál azonban törmelékmezők árulkodnak a valóságról: még ezek a kőóriások – krioplanációs formák – is a múlandóság lassú malmában őrlődnek.

Kilátás a Sólyom-kő bámulatos sziklateraszáról Regéc irányába

8 / 20

Fotó: Lánczi Péter

Közel harminc méter magas falak tetejéről szemlélhetjük a Zemplén délnyugati hegyvidékét, benne az elmúlt évek rekonstrukciós munkáinak köszönhetően visszaépült Regéci vár magasztos látványával. Annak ellenére, hogy itt nem túl széles a kilátás, az erdőtáj fölé magasodó sziklákról elénk táruló festői látványt órákig is elnézné az ember, ami az idő megállíthatatlan kerekétől függetlenül is örök idillnek hat.

A Sólyom-kő sziklái érdekes formákat is mutatnak

12 / 20

Fotó: Lánczi Péter

Kapcsolódó cikkek

A legszebb bányató a Zempléni-hegységben - Megyer-hegyi tengerszem

Tovább

Piros úton a Zempléni-hegységben

Tovább

Panoráma a Nagy Péter-mennykő bástyáiról
A már bejárt mohos sziklaösvényen visszaereszkedünk a Mlaka-rétre, majd továbbra is nyugatnak tartunk az innen három kilométerre fekvő Nagy Péter-mennykő egyedi hangulatot árasztó sziklacsúcsára. Útközben érintjük a kéktúra István-kúti bélyegzőpontját, aminek közvetlen közelébe két ikonikus erdei épület is állt, melyeket jelenleg bontanak, illetve újjáépítenek.

Reméljük, hasonlóan szép erdei lak épül az elbontott Istvánkúti erdészház helyére

13 / 20

Fotó: Lánczi Péter

Széles dózerúton, tarvágást is mellőzve érkezünk meg a következő kék háromszög leágazáshoz, ami kezdetben egy réten, majd enyhén emelkedő bükkösében vezet a hegynyelv 709 méter magas sziklás letöréséhez. Ezek a kőbástyák is krioplanációs, azaz fagy által formált képződmények, amelyek főként a jégkorszak idején repedeztek, aprózódtak a kőzetbe beszivárgó víz, valamint a fagy hatására. A természet által napjainkban is bontott sziklatoronyról a Magas-Zemplén csodálatos hegykúpjainak sokaságára látunk rá, melyek tőlünk északra szünet nélküli vonulatban hullámzanak.

15 / 20

Fotó: Lánczi Péter

A hegyvölgyes tömeg egyik andezitkúpján apró fehér foltként feltűnik Füzér közelmúltban felújított csodás erőssége, ami nem csupán a hegység egy kihagyhatatlan várélményét ígéri, de lenyűgöző kilátást is nyújt a hegység végtelennek ható, mesés hegyvilágára. A Nagy Péter mennykőről is jól látszanak az országhatárt jelentő Milic-csoport tagjai, a hegységbe mélyen bevágódott Kemence-patak hosszú völgye, továbbá számtalan magaslat és vadregényes völgyszoros, melyek mind-mind túrára és a Zemplén felfedezésére csábítanak.

A Nagy Péter-mennykő panorámájában megtaláljuk a Füzéri vár fehér foltját

16 / 20

Fotó: Lánczi Péter

A Pengő-kő sziklakertjében
Következő kék háromszögünkhöz csak pár száz métert kell gyalogolnunk, magáért a sziklaélményért pedig csupán néhány lépésnyi letérést kell tennünk a kék sávról. Kilátást ez alkalommal nem élvezhetünk, de a természet által létrehozott, megkapó kőszobrok egy rövid megállót mindenképpen megérnek.

A lombok közé zárt Pengő-kőnél nem élvezhetünk kilátást, de pompás sziklakertje így is magával ragadó látványt nyújt

17 / 20

Fotó: Lánczi Péter

A krioplanációs felszínformálás egy előrehaladott állapotát mutatja a Pengő-kő szürke sziklakolosszusa, amely szép példa az így létrejött kőtornyokra. A pados, lemezes szerkezetű kőzet réseibe befolyt víz újra és újra megfagyott, ez a szüntelen munka pedig időről-időre éles szilánkokká aprózza a hatalmas és valamikor egységes kőtömböt. Amennyiben közelebbről is szemrevételeznénk a Pengő-kő lenyűgöző sziklarengetegét, le kell térnünk az ösvényről. Ha így teszünk, fokozott figyelemmel lépdeljünk a billegő és avarral fedett sziklákon!

Az út során több alkalommal is fel-fel tűnik az utóbbi években újjáépült Regéc vára

20 / 20

Fotó: Lánczi Péter

A Pengő-kőtől a kék út 700 méteres magasságban kanyarog tovább nyugat felé, majd egyre meredekebb ereszkedésben Regéc felé veszi az irányt. Elhagyjuk a széles erdészeti utat és hangulatos ösvényen újból köves, sziklás erdőtájba érkezünk. A csapás elhalad a Kemence-kő mellett, ahol egy emléktábla regél az Országos Kéktúra történetéról. Itt egy padon megpihenve gyönyörködhetünk a változatos kőformák pazar látványában, mielőtt beérünk a Zemplén egyik leghangulatosabb falujába, ahonnan további két kilométer megtéve, és némi kapaszkodást követően meghódíthatjuk a környék látványát uraló Regéc várat. Magát a várat közvetlenül nem érinti a kéktúra, de az alig néhány méteres kék várjelzésen szintén kihagyhatatlan túraélmény vár.