Zemplén legszebb kilátópontjai
Nem mindennapi panorámaélményt nyújtanak a Zemplén belső, vadregényes táján magasodó sziklabércek. Híresebb ormai közül az Országos Kéktúra mentén is találunk párat, amiket az erre járóknak bűn kihagyniuk.
A kéktúra Makkoshotyka és Regéc között vezető szakaszán – azon belül is a Háromhuta feletti részen – kék háromszögjelzésű ösvények ágaznak le a nagy részben erdészeti úton haladó nyomvonalról. Aki ezekre a kitérőkre rest rászánni a plusz métereket és időt, az a Zemplén legszebb kilátópontjairól marad le, melyek nem csupán nagyszerű rálátást engednek a hegység zárt, sűrűn tagolt rengetegére, de lenyűgöző sziklaélményeket is tartogatnak.
A kék út leágazásai mindenhol jól követhetők és nem túl hosszúak
Kitekintés a Kerek-kőről
A kék útról a Nagy-hangyás és a Határ-bérc oldalában is leágazások indulnak, melyek a Hangyás-bérc élén egyesülve vezetnek ki a Kerek-kőnek nevezett sziklaletöréshez. Az árnyas tölgyesből kibukkanva először a Kerek-kő tömbje, fellépve rá pedig a környék egyik legszebb panorámája fogad minket. Az öt-hatszáz méter magas hegyláncok és mély völgyszorosok végtelennek ható csodás hullámzásán legeltethetjük a szemünket, anélkül, hogy települést vagy egyéb épített objektumot látnánk. Az ember jelenlétére csupán az erdővidék egy-két tarvágással keletkezett foltja utal, de ezek az ideglenes tájsebek különösebben nem rontják az innen nyíló vizuális élményt.
A Kerek-követ felépítő durva, rózsaszínes árnyalatú riolittufa önmagában is érdekes látvány. A vulkáni tevékenység nyomán felszínre került kőzet unikálisnak számít a szomszédos sziklabércek között, hiszen azok andezitből épülnek fel.
A Kerek-kő a településektől távol, az erdők csendjében enged kitekintést a Zemplén belső tájaira
Az elénk táruló táj egyik jellegzetes, tekintetet vonzó magaslata a szemközti Csattantyús-hegy vulkáni roncsa. A 638 méteres hegykúptól jobbra, valamivel alacsonyabb ormok hátterében a Milic-csoport 800-asai emelkednek. Alattunk északi irányba meredek völgyek futnak le a hegység szívébe bevágódott Kemence-patak erdőbe zárt völgyvilágába, ahol a lombok alól időnként füttyszóval hallatja magát a Pálházi kisvasút.
A riolit anyagú Kerek-kő kivételes a hasonló keletkezésű szomszédai között, hiszen azok andezitből épülnek fel
A Sólyom-kő sziklabástyáján
Visszatérve a Kerek-kő pompás sziklateraszáról az Országos Kéktúra nyomvonalára, nyugati irányban folytatjuk a környék panorámapontjainak és bámulatos sziklaalakzatainak felfedezését. Alig két kilométert megtéve a Mlaka-rét pihenőjénél újabb kék háromszögre akadunk, ami ez alkalommal déli irányba navigál. A mindössze négyszáz méteres letérő egy köves kaptatóval vezet fel a Sólyom-kőnek nevezett, 564 méter magas, panorámás sziklatömbre, ahonnan a Zemplén egyik legcsodásabb kilátását élvezhetjük.
A Sólyom-kő sziklakapuja
A Sólyom-kő lenyűgöző kőtornyait a jég repesztő munkája formálta hosszú évmilliók alatt. Ez a folyamat ma is tart, ámbár számunkra az erdő csendjében álló pazar sziklafalak inkább az állandóság illúzióját keltik. A hatalmas tömbök lábánál azonban törmelékmezők árulkodnak a valóságról: még ezek a kőóriások – krioplanációs formák – is a múlandóság lassú malmában őrlődnek.
Kilátás a Sólyom-kő bámulatos sziklateraszáról Regéc irányába
Közel harminc méter magas falak tetejéről szemlélhetjük a Zemplén délnyugati hegyvidékét, benne az elmúlt évek rekonstrukciós munkáinak köszönhetően visszaépült Regéci vár magasztos látványával. Annak ellenére, hogy itt nem túl széles a kilátás, az erdőtáj fölé magasodó sziklákról elénk táruló festői látványt órákig is elnézné az ember, ami az idő megállíthatatlan kerekétől függetlenül is örök idillnek hat.
A Sólyom-kő sziklái érdekes formákat is mutatnak
Panoráma a Nagy Péter-mennykő bástyáiról
A már bejárt mohos sziklaösvényen visszaereszkedünk a Mlaka-rétre, majd továbbra is nyugatnak tartunk az innen három kilométerre fekvő Nagy Péter-mennykő egyedi hangulatot árasztó sziklacsúcsára. Útközben érintjük a kéktúra István-kúti bélyegzőpontját, aminek közvetlen közelébe két ikonikus erdei épület is állt, melyeket jelenleg bontanak, illetve újjáépítenek.
Reméljük, hasonlóan szép erdei lak épül az elbontott Istvánkúti erdészház helyére
Széles dózerúton, tarvágást is mellőzve érkezünk meg a következő kék háromszög leágazáshoz, ami kezdetben egy réten, majd enyhén emelkedő bükkösében vezet a hegynyelv 709 méter magas sziklás letöréséhez. Ezek a kőbástyák is krioplanációs, azaz fagy által formált képződmények, amelyek főként a jégkorszak idején repedeztek, aprózódtak a kőzetbe beszivárgó víz, valamint a fagy hatására. A természet által napjainkban is bontott sziklatoronyról a Magas-Zemplén csodálatos hegykúpjainak sokaságára látunk rá, melyek tőlünk északra szünet nélküli vonulatban hullámzanak.
A hegyvölgyes tömeg egyik andezitkúpján apró fehér foltként feltűnik Füzér közelmúltban felújított csodás erőssége, ami nem csupán a hegység egy kihagyhatatlan várélményét ígéri, de lenyűgöző kilátást is nyújt a hegység végtelennek ható, mesés hegyvilágára. A Nagy Péter mennykőről is jól látszanak az országhatárt jelentő Milic-csoport tagjai, a hegységbe mélyen bevágódott Kemence-patak hosszú völgye, továbbá számtalan magaslat és vadregényes völgyszoros, melyek mind-mind túrára és a Zemplén felfedezésére csábítanak.
A Nagy Péter-mennykő panorámájában megtaláljuk a Füzéri vár fehér foltját
A Pengő-kő sziklakertjében
Következő kék háromszögünkhöz csak pár száz métert kell gyalogolnunk, magáért a sziklaélményért pedig csupán néhány lépésnyi letérést kell tennünk a kék sávról. Kilátást ez alkalommal nem élvezhetünk, de a természet által létrehozott, megkapó kőszobrok egy rövid megállót mindenképpen megérnek.
A lombok közé zárt Pengő-kőnél nem élvezhetünk kilátást, de pompás sziklakertje így is magával ragadó látványt nyújt
A krioplanációs felszínformálás egy előrehaladott állapotát mutatja a Pengő-kő szürke sziklakolosszusa, amely szép példa az így létrejött kőtornyokra. A pados, lemezes szerkezetű kőzet réseibe befolyt víz újra és újra megfagyott, ez a szüntelen munka pedig időről-időre éles szilánkokká aprózza a hatalmas és valamikor egységes kőtömböt. Amennyiben közelebbről is szemrevételeznénk a Pengő-kő lenyűgöző sziklarengetegét, le kell térnünk az ösvényről. Ha így teszünk, fokozott figyelemmel lépdeljünk a billegő és avarral fedett sziklákon!
Az út során több alkalommal is fel-fel tűnik az utóbbi években újjáépült Regéc vára
A Pengő-kőtől a kék út 700 méteres magasságban kanyarog tovább nyugat felé, majd egyre meredekebb ereszkedésben Regéc felé veszi az irányt. Elhagyjuk a széles erdészeti utat és hangulatos ösvényen újból köves, sziklás erdőtájba érkezünk. A csapás elhalad a Kemence-kő mellett, ahol egy emléktábla regél az Országos Kéktúra történetéról. Itt egy padon megpihenve gyönyörködhetünk a változatos kőformák pazar látványában, mielőtt beérünk a Zemplén egyik leghangulatosabb falujába, ahonnan további két kilométer megtéve, és némi kapaszkodást követően meghódíthatjuk a környék látványát uraló Regéc várat. Magát a várat közvetlenül nem érinti a kéktúra, de az alig néhány méteres kék várjelzésen szintén kihagyhatatlan túraélmény vár.
A Kőris-hegyen innen és azon túl
2024.10.21.Az őszi Bakony szépségei, óriási golflabda a hegytetőn, mesebeli birtok a hegyek között és boldog nyugdíjaskorukat élő lovak. Élmények és látnivalók Bakonybéltől Borzavárig.
→ Tovább
Magával ragadó tájjárás a Vértes sokszínű piros útján
2024.09.25.Elbűvölő tájrészletekkel és az erdő meghittségével ajándékozott meg a Közép-dunántúli Piros vándorút vértesi szakasza, amit varázslatos kora őszi hangulat fűszerezett. A hegység változatosságát bemutató út értékei között egyarán szerepelt természeti és épített érték, de ez alkalommal számomra a fő attrakciót a fák és az erdőlakók hozták el.
→ Tovább
Piros vándorúton a Gerecsében
2024.08.02.A hosszútávú jelvényszerző túráknak általában megvan az a bája, hogy egyaránt bemutatják egy adott térség népszerű és kevésbé ismert tájrészleteit. Kiváló példa erre a Közép-dunántúli Piros gerecsei szakasza, ami változatos látványt nyújtó túraélménnyel kalauzol el a hegység központi részéről a Duna partjáig.
→ Tovább
