Blogjaink

A Bakonyban, festői környezetben elhelyezkedő Csesznek az országjárók egyik kedvelt és közismert célpontja. A legtöbb turista a középkori vár romjait keresi fel vagy éppen via ferrátázik egyet a környékbeli sziklafalakon. Ha viszont geoturistaként érkezünk a bakonyi településre, évszázmilliók üzeneteit olvashatjuk ki az utunkba eső kőzetekből.

Dél-Amerika és a déli, illetve a nyugati félteke legmagasabb csúcsára, az Aconcaguára mászott fel Varga Balázs, akivel arról beszélgettünk, hogyan zajlik egy kereskedelmi expedíció az Andok sziklaőrszemére, milyen az ember tudatállapota majdnem hétezer méteren, mivel telik egy pihenőnap oxigénhiányos állapotban, mit lehet lemérni a hátizsák pántjával, és mire jó a diszperzites vödör a sivatagban.

Pest vármegye déli részén találunk egy aprócska, helyi jelentőségű védett területet. A Dolina-völgyet különleges élővilága emeli ki az alföldi faunából. Az alig 37 hektáros liget és vonzáskörzete nem csak a helyiek kedvelt kirándulóhelye, de a teljesítménytúrázók is felfedezték maguknak.

Egy rövid túra és egy erdei lakban töltött éjszaka története a Bükk eldugott szegletében.

Régen kéktúráztunk már. A térképet nézegetve a Galyatető-Mátraháza szakaszt szúrtuk ki a még nem teljesített szakaszok közül, ami Budapestről még értelmes idő alatt elérhető, és a két végpont között tömegközlekedés is van.

Bár szép lassan a téli túraszezon végéhez közeledünk, még így is tetemes hómennyiséget, és ezáltal szuper túrahelyszíneket találhatunk a környező magashegységekben. Célunk ezúttal is az az erdélyi Szárkő-hegység volt, ahol legutóbb egy csodálatos őszi túrán jártunk, ám azelőtt még egy decemberi, klasszikus téli csúcsmászásra utaztunk el a Szegedhez legközelebb eső, 2000 méter fölé magasodó hegyvonulat kulisszái közé.

Egy élményekben gazdag könnyű útvonal, amely a budai hegyek nyugati végeit tarkító panorámás kopárok mentén vezet el a Gerecse legkeletibb magaslatához, illetve a Zsámbéki-medence központi nevezetességéhez.

A kéktúrázók által jól ismert bükki barlangszállást ezúttal geológus szemmel mutatjuk be.

Bejártuk a Királyháza és a Csóványos közti összes utat: négy hegygerinc látnivalóit gyűjtöttük be, és még pár kitérőt is tettünk.

Nehéz lenne kiválasztani a Bükk leglátványosabb földtani értékét, de ez a hegység Kis-fennsík nevű részén megbúvó egyedi látványosság biztosan jó eséllyel dobogós helyre pályázna.

A tavalyi parádésan sikerült osztrák téli hétvégénk után ismét a nyugati szomszédunk hegyvidéke felé vettük az irányt. A célunk ezúttal is egy 2000 méter feletti csúcs, valamint egy olyan magashegyi turistaház volt, amely viszonylag könnyen megközelíthető, szép helyen van, és nyitva áll télen is.

Egy séta vagy túra hatása tagadhatatlan, testre és lélekre egyaránt, ezt mind tapasztaltuk már. Ha bővebben is érdekel, mi történik pontosan a testünkben természetjárás hatására, akkor ez a cikk neked szól.

Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.

Horvátországgal kapcsolatban a vonzerők mellett egyre gyakrabban felmerülnek a nyári csúcsszezonban tapasztalható negatívumok is: zsúfolt autópályák és órás sorok a fizetőkapuknál, túlturizmus a tengerpartokon, és az általános drágaság. Ha vállalkozunk arra, hogy a szeszélyes téli időszakban utazzunk el az Adriai-tenger partjára, akkor egy kis szerencsével a fenti tényezők egyikével sem kell találkozni, és most azt is elmondjuk, hogyan csináltuk ezt.

A Karcag közelében található Zádor-híd különös látvány. Magányosan áll a határban, előtte puszta, mögötte szántóföld, víz sehol. Bár egy csatorna van itt, de az nem folyik át alatta, hanem furamód vele párhozamosan fut. De akkor mit keres itt ez a híd?

A Nagy-Fátra még mindig jóval kevesebb figyelmet kap annál, mint amennyit megérdemelne. Pedig az Alacsony-Tátrához hasonló távolságban fekszik, 1500 méter feletti csúcsain kiterjedt gyephavasok nyújtanak igazi magashegyi élményt. És ha ez még nem lenne elég, a bivak- és menendékházak meglepően sűrű rendszerével alig látogatott helyekre is el lehet jutni.

A címben használt jelző talán túlzó, de valószínű, hogy a budai hegyekben kirándulók többsége még nem hallott erről a lenyűgöző völgyszorosról, amit panorámás sziklaormok szegélyeznek, és egy roppant látványos sziklaereszt is tartogat felfedezőinek.

Álmoskás időben robogtunk végig a Bartina teljesítménytúra maratoni távján a Szekszárdi-dombságban.