Mondolo

A Nagy-Fátra még mindig jóval kevesebb figyelmet kap annál, mint amennyit megérdemelne. Pedig az Alacsony-Tátrához hasonló távolságban fekszik, 1500 méter feletti csúcsain kiterjedt gyephavasok nyújtanak igazi magashegyi élményt. És ha ez még nem lenne elég, a bivak- és menendékházak meglepően sűrű rendszerével alig látogatott helyekre is el lehet jutni.

Patagónia neve szinte már egybeforrt az érintetlen, vad természettel, a számtalan outdoor lehetőséggel, na és persze azzal is, hogy a világ végére kell utaznunk ahhoz, hogy mindezeket átéljük. A következő cikksorozatban arra vállalkozunk, hogy bemutassuk Patagónia argentin és chilei részének leghíresebb látnivalóit, és egy átfogó képet kapjunk a dél-amerikai kontinens egyik legizgalmasabb vidékének természeti kincseiből.

Albániát már régen felfedezték maguknak mind a turisták, mind a hegyvidéki részekre igyekvő, aktív turizmust preferáló utazók. Az Albán-Alpok legkönnyebben elérhető túrái még kora ősszel is egészen zsúfoltak. A technikailag könnyűnek számító trekkingek végén szédületes kilátás várja a túrázókat, az Elátkozott-hegység érintetlensége és vadsága pedig továbbra sincsen veszélyben, miközben remek szállásokon pihenhetünk élvezve a legendás albán vendégszeretet minden pozitívumát.

Van egy olyan ország – tőlünk nem is olyan távol –, ahol nem a legmagasabb csúcs a leghíresebb. A 2925 méter magas Muszala ugyan Bulgária, valamint az egész Balkán-félsziget legmagasabb hegycsúcsa, mégis, ha megkérdeznénk a bolgár túrázókat, legtöbbjük azt válaszolná, hogy bizony a balkáni ország nevezetes csúcsai közül a Vihren örvend nagyobb népszerűségnek. Arra, hogy ez miért is van így, illetve, hogy milyen nehéz felmászni a 2914 méteres márványpiramis tetejére, most megpróbálunk válaszolni.

Éves kárpátokbeli gerinctúráinkat ezúttal úgy alakítottuk, hogy a Királykő mellett nyár végére még belefért egy másik három napos túra is, de sokáig nem tudtuk eldönteni, hogy vajon merre is menjünk. Végül arra a Retyezátra esett a választás, ahol ugyan viszonylag sokszor voltam már, mégis mindig volt bennem valami hiányérzet a túrák után. A mostani vándorlás során viszont a Retyezát kegyes volt hozzánk, így szinte túlcsordultunk a hegység csodálatos világával. A hegységhez fűződő különös kapcsolatom tehát végre egyensúlyba került, és ezúttal úgy érezhettem, hogy igen, végre beleszerettem Erdély egyik legizgalmasabb hegységébe.

A bejegyzés egy évekkel ezelőtti különleges túra visszaemlékezése, amikor a Mondolo Egyesület társalapítói kínai tanulmányaik alatt járták be az ország legkülönbözőbb szegleteit, jelen esetben Jünnan tartomány északi részét és a Tigrisugrás-szurdok túraösvényét.

A Királykő méreteit tekintve ugyan elbújhat a Déli-Kárpátok többi magashegysége mellett, a híres mészkőhegység csipkézett csúcsait összekötő gerinctúrát nem véletlenül tartják az egyik legnehezebbnek és legszebbnek a Kárpátokban.

Magyarországon szerencsére bőven van miből válogatni, ha vízitúrahelyszíneket keresünk hétvégére, és talán pont a nagy kínálat miatt szoktunk megfeledkezni országunk északkeleti részének legizgalmasabb folyójáról, a Hernádról. Egy napsütéses májusi hétvégén két nap alatt 35 kilométert kenuztunk, és teljesen beleszerettünk a néhol meglehetősen vad, sokszor pedig éppenhogy csak csordogáló, csodálatos természeti környezetben folyó Hernádba.

Az aurora borealist télen megpillantani a sarkkörön túl egyáltalán nem ritkaság, persze, itt is több tényező befolyásolja, hogy találkozhatunk-e vele, így alapos tervezés és utánajárás szükséges az ideális célpont kiválasztásához. Cikkünkből kiderül, sikerrel jártunk-e.

Bár egy-két hazai utazásszervező már felfedezte magának a Totes Gebirgét, legtöbb honfitársunk még nem hallott a hegységről, pedig több szempontból is ideális túraterep. Mi egy laza hótalpas túra keretei között hódítottuk meg.

A téli túraszezon beköszöntével ezúttal a lengyel-szlovák-ukrán hármashatár közelében fekvő Besszádoki Nemzeti Parkból mutatunk egy kis ízelítőt.

Ki gondolná, hogy Szegedről gyorsabban el lehet jutni a Déli-Kárpátok legközelebbi 2000 méter feletti hegységébe, mint Budapestről az Alacsony-Tátrába? Mivel alig több mint 3 óra alatt elérhető a déli országrészből, így sok túrázónak jelenthet alternatívát a szomszédos hegycsoportokhoz hasonlóan alig kiépített, vad szépsége miatt viszont egyre inkább népszerű Szárkő-hegység. A most bemutatott klasszikus, két napos körtúra alatt felkapaszkodunk a hegység legmagasabb csúcsaira, hogy egy átfogó képet kapjunk a Kárpátok újabb, szinte alig ismert szegletéből.