Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
Idén száz éve, 1920-ban fedezték fel a Vértes lábánál ezt a gazdag bauxitlelőhelyet
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
A külszíni bauxitbányát 1926-ban nyitották meg és 1962. december 31-ig bányászták itt ezt az értékes ércet
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
A gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
Az 1930-as években, amikor már javában folyt az ipari kitermelés, Gánt adta a világ bauxittermelésének egyötödét
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
A második világháború éveiben Gánt volt a német hadiipar egyik jelentős bauxitforrása, a gánti ércből előállított alumíniumból készítették például a híres Messerschmitt vadászgépek sárkányszerkezetét is
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
Ez a páratlanul izgalmas földtani képződmény szerencsére elkerülte a számtalan jobb sorsra érdemes kőfejtő végzetét, a szeméttel való feltöltést
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
A területet rekultiválták, így szabadtéri bányászati és földtani múzeumként várja a látogatókat
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
Az egykori bányában egy 13 állomásos geológiai tanösvényen sétálhatunk végig
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
A táblákkal jelzett tanösvényen feltárul többek között a környék földtörténeti múltja, de kiderül az is, miként jött létre a gánti bauxittelep
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
A bauxitbánya lelőhelyét Balás Jenő, székely származású bányamérnök fedezte fel
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
A bauxitmező mellett található tárnában és annak udvarán egy bauxitbányászati múzeumot alakítottak ki, amelyet Balás Jenőről neveztek el
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
A tűzvörös és okkersárga halmok láttán egy marsbéli tájon érezhetjük magunkat
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
Ide egyszer mindenkinek érdemes ellátogatni, garantáltan pazar látványban lesz része
Egyszer ezt mindenkinek látnia kell Gánton
Idén száz éve, 1920-ban fedezték fel a Vértes lábánál ezt a gazdag bauxitlelőhelyet
A külszíni bauxitbányát 1926-ban nyitották meg és 1962. december 31-ig bányászták itt ezt az értékes ércet
A gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt
Az 1930-as években, amikor már javában folyt az ipari kitermelés, Gánt adta a világ bauxittermelésének egyötödét
A második világháború éveiben Gánt volt a német hadiipar egyik jelentős bauxitforrása, a gánti ércből előállított alumíniumból készítették például a híres Messerschmitt vadászgépek sárkányszerkezetét is
Ez a páratlanul izgalmas földtani képződmény szerencsére elkerülte a számtalan jobb sorsra érdemes kőfejtő végzetét, a szeméttel való feltöltést
A területet rekultiválták, így szabadtéri bányászati és földtani múzeumként várja a látogatókat
Az egykori bányában egy 13 állomásos geológiai tanösvényen sétálhatunk végig
A táblákkal jelzett tanösvényen feltárul többek között a környék földtörténeti múltja, de kiderül az is, miként jött létre a gánti bauxittelep
A bauxitbánya lelőhelyét Balás Jenő, székely származású bányamérnök fedezte fel
A bauxitmező mellett található tárnában és annak udvarán egy bauxitbányászati múzeumot alakítottak ki, amelyet Balás Jenőről neveztek el
A tűzvörös és okkersárga halmok láttán egy marsbéli tájon érezhetjük magunkat
Ide egyszer mindenkinek érdemes ellátogatni, garantáltan pazar látványban lesz része